A személyi jövedelemadóról szóló törvény évek óta lehetőséget biztosít arra, hogy magánszemélyként jövedelemadónk meghatározott részéről rendelkezzünk, így adónk egy része az általunk megjelölt civil és/vagy egyházi szervezetekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerülhet. Fontos azonban kiemelni, hogy a rendelkezés nem kötelező, de ha élni kívánunk ezzel a lehetőséggel, akkor rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnunk.
Ki élhet ezzel a rendelkezési joggal? A válasz egyszerű, hiszen bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást ad, illetve akinek bevallását munkáltatója vagy az adóhatóság készíti el, jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni. E körbe tehát a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket is bele kell érteni, amennyiben az említett tevékenységekből vagy más jogcímeken szereznek az összevont adóalapjukba tartozó jövedelmet.
A rendelkezési jogosultságot nem befolyásolja az, ha a magánszemély fizetendő adója 0 forint (például az egyes adókedvezmények miatt), de ebben az esetben természetesen a felajánlott összeg is 0 forint lesz.
Felmerül a kérdés, ilyenkor mi értelme lehet a rendelkezésnek? Kevésbé ismert, hogy az egyházak – az 1%-on túli – állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás mértékét.
Egyébként az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg eléri legalább a 100 forintot.
Mindezekről részletesebben az APEH (www.apeh.hu) honlapján olvashatunk.
Ki élhet ezzel a rendelkezési joggal? A válasz egyszerű, hiszen bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást ad, illetve akinek bevallását munkáltatója vagy az adóhatóság készíti el, jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni. E körbe tehát a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket is bele kell érteni, amennyiben az említett tevékenységekből vagy más jogcímeken szereznek az összevont adóalapjukba tartozó jövedelmet.
A rendelkezési jogosultságot nem befolyásolja az, ha a magánszemély fizetendő adója 0 forint (például az egyes adókedvezmények miatt), de ebben az esetben természetesen a felajánlott összeg is 0 forint lesz.
Felmerül a kérdés, ilyenkor mi értelme lehet a rendelkezésnek? Kevésbé ismert, hogy az egyházak – az 1%-on túli – állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás mértékét.
Egyébként az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg eléri legalább a 100 forintot.
Mindezekről részletesebben az APEH (www.apeh.hu) honlapján olvashatunk.