A Miskolci Egyetem rektora főként a tudás, a műveltség, a megfelelő szakmai felkészültség szerepét hangsúlyozta, amely annak idején, a reformkori politikusoknál, s a honvédsereg tisztjeinél is nagy szerepet játszott. Ma pedig ismét csupán a - Széchenyi szavai szerint - "kiművelt emberfők" segítségével tudunk lépést tartani a világgal.
Dr. Patkó Gyula rövid történeti áttekintést adott a 160 évvel ezelőtt forradalom, majd a fegyveres szabadságharc és a megtorlás eseményeiről. Szólt Petőfiről, a Nemzeti Dalról, a 12 pontról, Táncsics kiszabadításáról, a márciusi ifjakról, s kihangsúlyozta: 1848-ban több helyen is forradalom volt Európában, de egyedül Budapest volt az, ahol ez vér nélkül győzni tudott. S szinte már másnap, törvényes keretek között megindult a békés építőmunka. A rektor szerint mindez főként annak volt köszönhető, hogy a forradalom vezéralakjai, s a Batthyány-kormány tagjai művelt, felvilágosult, szakmailag képzett és tapasztalt politikusok voltak, világos célkitűzésekkel. S amikor a bécsi udvar támadást indított az ország ellen, a megalakuló honvédsereget, több mint 80 százalékban ugyancsak képzett, tapasztalt tisztek vezették - szemben a "képzetlen de lelkes" felkelőkről szóló legendákkal. Az osztrák császári hadseregből nagyon sok magyar származású katonatiszt hazatért, "átállt", s a forradalom hírére, ugyanakkor folyamatos volt a tiszti képzés is Magyarországon, a szabadságharc időszakában.
Patkó Gyula szólt a bukásról, a fegyverletételről is, és elmondta: a halottakat, mártírokat elsiratta a nemzet, a börtönbe zártak, száműzöttek egyszer kiszabadultak, hazatértek, s a fiúk átvették apáik örökségét. Amit annak idején nem sikerült elérni fegyverekkel, azt később tudással, szorgalommal, céltudatos építőmunkával valósították meg. Magyarország talpra állt, s a XIX. század utolsó harmadára Európa fejlett államai közé emelkedett. Aztán jött a XX. század, két vesztes világháború, Trianon, az idegen megszállások, majd a rendszerváltozás. - Vajon ha ma feltámadna valaki a reformkor nagy politikusai, a forradalom hősei közül, és szétnézne az országban, mit szólna, hogyan sáfárkodtunk az ősök örökségével? - tette fel a kérdést dr. Patkó Gyula, aki a költő, Balassi Bálint szavait idézte: "...légyen már békesség!" Meg kell értenünk, hogy a világ változik, s nekünk kell alkalmazkodnunk. Õseink szelleme, öröksége utat mutat, de egyben kötelez is - hangoztatta a Miskolci Egyetem rektora.
A beszéd után, a városi vezetők, a politikai pártok, intézmények, hatóságok és civil szervezetek képviselői a hagyományoknak megfelelően koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál.
Dr. Patkó Gyula rövid történeti áttekintést adott a 160 évvel ezelőtt forradalom, majd a fegyveres szabadságharc és a megtorlás eseményeiről. Szólt Petőfiről, a Nemzeti Dalról, a 12 pontról, Táncsics kiszabadításáról, a márciusi ifjakról, s kihangsúlyozta: 1848-ban több helyen is forradalom volt Európában, de egyedül Budapest volt az, ahol ez vér nélkül győzni tudott. S szinte már másnap, törvényes keretek között megindult a békés építőmunka. A rektor szerint mindez főként annak volt köszönhető, hogy a forradalom vezéralakjai, s a Batthyány-kormány tagjai művelt, felvilágosult, szakmailag képzett és tapasztalt politikusok voltak, világos célkitűzésekkel. S amikor a bécsi udvar támadást indított az ország ellen, a megalakuló honvédsereget, több mint 80 százalékban ugyancsak képzett, tapasztalt tisztek vezették - szemben a "képzetlen de lelkes" felkelőkről szóló legendákkal. Az osztrák császári hadseregből nagyon sok magyar származású katonatiszt hazatért, "átállt", s a forradalom hírére, ugyanakkor folyamatos volt a tiszti képzés is Magyarországon, a szabadságharc időszakában.
Patkó Gyula szólt a bukásról, a fegyverletételről is, és elmondta: a halottakat, mártírokat elsiratta a nemzet, a börtönbe zártak, száműzöttek egyszer kiszabadultak, hazatértek, s a fiúk átvették apáik örökségét. Amit annak idején nem sikerült elérni fegyverekkel, azt később tudással, szorgalommal, céltudatos építőmunkával valósították meg. Magyarország talpra állt, s a XIX. század utolsó harmadára Európa fejlett államai közé emelkedett. Aztán jött a XX. század, két vesztes világháború, Trianon, az idegen megszállások, majd a rendszerváltozás. - Vajon ha ma feltámadna valaki a reformkor nagy politikusai, a forradalom hősei közül, és szétnézne az országban, mit szólna, hogyan sáfárkodtunk az ősök örökségével? - tette fel a kérdést dr. Patkó Gyula, aki a költő, Balassi Bálint szavait idézte: "...légyen már békesség!" Meg kell értenünk, hogy a világ változik, s nekünk kell alkalmazkodnunk. Õseink szelleme, öröksége utat mutat, de egyben kötelez is - hangoztatta a Miskolci Egyetem rektora.
A beszéd után, a városi vezetők, a politikai pártok, intézmények, hatóságok és civil szervezetek képviselői a hagyományoknak megfelelően koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál.