Csanyik, Sziget és Vojla
Régen három olyan település is létezett Miskolc környékén, amelyek az idők folyamán különböző okokból eltűntek a térképről. A Csanyik (Chenik, Csenik, Chenyk) kis szőlőtermesztő falu volt a Bükkben, nem messze (Diós)Győrtől. Első említése 1313-ból való, ekkor adományozta István nádor a pálosoknak. 1355-től már működött a területén egy vadaskert a királyi birtok részeként. A 16. század elején néptelenedett el.
Sziget (villa Ziked, Zygeth) település a mai Diósgyőr és Miskolc között terült el, valahol az Újgyőri főtér környékén. A nevét onnan kapta, hogy a Szinva teljesen körülölelte a kis falut. 1325-ben és 1330-ban említették okleveleken, és valószínűleg ezután pusztult vagy néptelenedett el.
Vojla (Vajla, Voyla, Woyla) települést először 1261-ben említették. Miskolc, Harsány, Kisgyőr és Bükkaranyos határában, a Bükkben volt található. A 14. század első harmadában tűnt el a térképekről, ennek okáról nincs információnk.
Hajdú a címerben
Mit keres a hajdú Miskolc címerében? „A címer álló, csücskös talpú pajzs, vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíborruhában, aranyképekkel, hímzett koronázó palástban, fején a Szent Korona, a fejet arany fénykorong övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüstkeresztes arany országalma. A pajzsra helyezett, jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő aranyoroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő aranygriff tartja” – ez Miskolc címerének a leírása.
Városunk 1909-ben nyerte el a törvényhatósági jogot, és Miskolc ekkor kapott hivatalos címert. Azért Szent István királyunk látható a címeren, mert Miskolc városának első pecsétjén ő szerepelt. És hogy miért? Az avasi templom a reformáció előtt a katolikus egyház tulajdonát képezte, és a védőszentje Szent István volt. A hajdú őt „váltotta” a miskolci pecséteken, és erre több magyarázat található. A legvalószínűbb az, hogy a reformáció miatt „cserélték le” első királyunkat. A város lakossága protestáns hitre tért át, a reformátusok pedig nem tisztelik a szenteket, ezért nem akarták első királyunkat a pecséten látni. Így került István király helyére a hajdú. Sok hajdú telepedett le Miskolcon abban az időben, innen a címerben szereplő alak eredete. A kezében azért van szőlőfürt, mert a város sokáig szőlő- és bortermelő vidék volt, a búza pedig szintén fontos áru volt a város kereskedelmében. A mai címeren a griff a gazdagság, a vagyon és az isteni hatalom őrzője, jelképe, minden teremtmény ura. Az oroszlán pedig az állatok királya, és szintén a hatalom szimbóluma, de krisztusi jelképként is szokták értelmezni.
A főbíró és az elveszett pecsét
Miskolc városa csak a törvényhatósági jog elnyerése után kapott címert. Pecsétlenyomatait viszont a korábbi időkből is ismerjük. A legrégebbinek vélt lenyomat 1376-ból maradt ránk. Arnoldus, Miskolc város bírója készíttette, aki egy végrendeletet szentesített a pecsétjével. Ez a pecsétlenyomat nem látható, mert lepergett a dokumentumról.
Az első beazonosítható pecsétlenyomat egy 1389-es oklevélen található. Ha nehezen is, de annyi kivehető rajta, hogy egy királyfejet ábrázol, liliomos koronával. A liliomos korona miatt valószínűsítik azt, hogy Nagy Lajost ábrázolja. Mivel azonban az avasi templom védőszentje Szent István volt, egyes történészek úgy vélik, első királyunk képe került a pecsétre.
A második pecsét olyan okleveleken szerepel, amelyek 1433-as, 1458-as, 1461-es, sőt 1570-es keltezésűek. Ezen is királyi fő látható, koronával, hosszúkás arccal és hosszú szakállal. A lenyomaton a Sigillum Civitatis Miskolcz – Miskolc város pecsétje – felirat szerepel. Szendrei János szerint a pecséten Luxemburgi Zsigmond van, ez azonban nem igazolható hitelt érdemlően.
A harmadik pecsét 1563-ból származik, és teljes királyi alakot ábrázol. Az alak arca sima, sem szakálla, sem bajusza nincsen, a feje körül glória. A kutatók úgy vélik, a pecséten Szent László látható.
1577-ben esett meg a csúfság, hogy Tejfeles Gergely, az akkori főbíró elveszítette a város pecsétjét, ezért újat kellett készíttetni.
„Ugyanezen Tejfeles [Gergely] bíróságában Tejfeles Gergely a pecsételő napokon elveszte a nagypecsétet, ki helyében Pap István bíróságában, most csináltata Tejfeles Gergely, kire ilyen jegyet met[szet]tettünk: G[regorius] T[eyfeles] és az esztendő számot is reá met[szet]tettük: 1577, a Szent László feje mellé, ez okáért, hogy ha történnék, ha valaki vele akarna élni, tehát ezen megismerjék.”
Tehát így lett a városnak új pecsétje, amely úgy készült, ha ismét elveszne, illetéktelenek ne tudják felhasználni.
Forrás:https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2018/07/07/a_miskolci_cimerek_nyomaban
