Ma a világ népességének csaknem egyharmada kénytelen szembenézni az egyre fokozódó vízhiánnyal. Minden évben kétmillió ember hal meg azért, mert nem jut megfelelő ivóvízhez, s a világ lakosságának gyarapodása tovább súlyosbítja ezt a problémát. Az elegendő ivóvíz biztosítása a legnagyobb globális kihívások egyike lesz a következő években. Körülbelül 80 országban beszélhetünk konkrét vízhiányról, s az előrejelzések szerint - különösen a Közel-Kelet országaiban - ez a helyzet jelentősen súlyosbodni fog 2025-ig. Közel 600 milliárd dollárt kell befektetni ahhoz, hogy 2010-ig és azontúl biztosítani lehessen a globális vízellátást.
- Mire vezethető vissza ez a szomorú helyzet?
- A természet "körforgásában" az emberiségnek nagyjából 9000 köbkilométer hasznosítható víz jut, ami elvben 20 milliárd ember számára elegendő. Mivel azonban a világ népessége és a hasznosítható vízkészletek eloszlása egyenetlen, ezért a különböző területeken rendelkezésre álló vízmennyiség igen változó. Ha országonként megállapítjuk a párolgás és a csapadék arányát, akkor vízben szegény és vízben gazdag csoportok állíthatók fel. Izlandon például nagyon sok a csapadék, míg Bahreim lakosainak szinte egyáltalán nem jut természetes ivóvíz, a tengervizet kell sótalanítaniuk. Ráadásul országonként igen változó az emberek vízigénye is: egy átlag amerikai például évente hetvenszer több vizet fogyaszt az átlagos ghánainál. Nekünk is tudomásul kell vennünk: a vízzel való takarékos bánásmód, a vízbázisok védelme, az ésszerű vízhasználat már régóta nem csak távoli földrészek számára jelentenek kihívást. Az édesvíz-készletek korlátosak, és a klímaváltozás nyomán is komoly meglepetések érhetnek bennünket. Ezért a vízzel nagyon okosan, takarékosan kell bánnunk, úgy, ahogy jelentősége megkívánja, hiszen a legfontosabb éltető elemről, az élet alapfeltételéről van szó. - Igaz az több-kevesebb szakmaisággal gyakorta hangoztatott vélemény, hogy Magyarország helyzete nagyon kedvező, a "vízbőség"et tekintve?
- Termálviz-adottságainkat illetően mindenképpen. Ezen a téren dobogós helyen vagyunk a világban, csak Izland és Japán előz meg minket. Ha azonban számbavesszük a geológiai körülményeket is: hogy Izlandon ez állandó vulkáni tevékenységgel, Japánban pedig elvékonyodott földkéreggel, földrengésekkel párosul - akkor talán azt is elmondhatjuk, hogy Magyarország egyedülállóan kedvező helyzetben van. Ez nagyon komoly lehetőségeket rejt magában, s egyben felelősséget is jelent. - Meg lehet fogalmazni, milyen a "jó" ivóvíz - s hogy hogyan állunk ezzel szűkebb pátriánkban?
- Nagyon fontos az ásványianyag koncentráció - például a kalcium, nátrium tartalom. A jó minőségű ivóvízzel az ember napi kalcium-szükségletének akár a harmada, fele is bevihető. A nátrium ma már nem bír akkora jelentőséggel mint régen, hiszen az élelmiszeripar is rengeteg sót használ, sok jut belőle a szervezetünkbe. Összességében tehát célszerű azt a vizet előnyben részesíteni, amelyikben több a kalcium mint a nátrium. "Ízre", ízlelésre a karsztvizek a legjobbak, ezekben bőséggel van kalcium, az igazán jó minőségű, palackozott ásványvizek is zömmel karsztforrásokból erednek. Fontos kihangsúlyozni, hogy Miskolc vízellátása is karsztforrásokra van alapozva, éves átlagban nagyon kicsi, 6-8 százalékos arányban vásárolunk másféle vizet. Elmondható, hogy a városban a vízcsapokból igazi, jó minőségű ásványvíz folyik. - Biztos lesznek néhányan akik "felszisszennek" ezt olvasva - gondolok itt a közelmúlt vízszennyeződéseire.
- A karsztforrások által termelt víz jó ízű, a legjobb fizikai, kémiai, biológiai paraméterekkel bír. Maga a vízgyűjtő terület azonban, bizonyos sajátosságainál, természeti körülményeknél fogva veszélyeztetett - előfordulhat például olyan extrém időjárás, mint amely két évvel ezelőtt a szennyeződést okozta. Ezért fokozott jelentőséggel bír számunkra a vízbázis védelme, számtalan intézkedést tettünk, teszünk ennek érdekében. Sikerült egy olyan komplex, monitoring-rendszert kialakítani a vízminőség-védelem terén, amely nyomban jelzi, ha valahol szennyeződés mosódna be, s az érintett forrás azonnal ki lesz kapcsolva az ellátásból. Emellett víztisztító műveket is telepítünk majd a forrásokra - ez olyan, mint a gépjárműveknél a biztonsági öv vagy a légzsák. Csak akkor lép működésbe, ha bajt - jelen esetben szennyeződést - észlel, és visszatartja azt. Minden szempontból rendelkezésre áll tehát a megfelelő műszaki védelem, hogy ne ismétlődhessenek meg a két évvel ezelőtti események.
- Mire vezethető vissza ez a szomorú helyzet?
- A természet "körforgásában" az emberiségnek nagyjából 9000 köbkilométer hasznosítható víz jut, ami elvben 20 milliárd ember számára elegendő. Mivel azonban a világ népessége és a hasznosítható vízkészletek eloszlása egyenetlen, ezért a különböző területeken rendelkezésre álló vízmennyiség igen változó. Ha országonként megállapítjuk a párolgás és a csapadék arányát, akkor vízben szegény és vízben gazdag csoportok állíthatók fel. Izlandon például nagyon sok a csapadék, míg Bahreim lakosainak szinte egyáltalán nem jut természetes ivóvíz, a tengervizet kell sótalanítaniuk. Ráadásul országonként igen változó az emberek vízigénye is: egy átlag amerikai például évente hetvenszer több vizet fogyaszt az átlagos ghánainál. Nekünk is tudomásul kell vennünk: a vízzel való takarékos bánásmód, a vízbázisok védelme, az ésszerű vízhasználat már régóta nem csak távoli földrészek számára jelentenek kihívást. Az édesvíz-készletek korlátosak, és a klímaváltozás nyomán is komoly meglepetések érhetnek bennünket. Ezért a vízzel nagyon okosan, takarékosan kell bánnunk, úgy, ahogy jelentősége megkívánja, hiszen a legfontosabb éltető elemről, az élet alapfeltételéről van szó. - Igaz az több-kevesebb szakmaisággal gyakorta hangoztatott vélemény, hogy Magyarország helyzete nagyon kedvező, a "vízbőség"et tekintve?
- Termálviz-adottságainkat illetően mindenképpen. Ezen a téren dobogós helyen vagyunk a világban, csak Izland és Japán előz meg minket. Ha azonban számbavesszük a geológiai körülményeket is: hogy Izlandon ez állandó vulkáni tevékenységgel, Japánban pedig elvékonyodott földkéreggel, földrengésekkel párosul - akkor talán azt is elmondhatjuk, hogy Magyarország egyedülállóan kedvező helyzetben van. Ez nagyon komoly lehetőségeket rejt magában, s egyben felelősséget is jelent. - Meg lehet fogalmazni, milyen a "jó" ivóvíz - s hogy hogyan állunk ezzel szűkebb pátriánkban?
- Nagyon fontos az ásványianyag koncentráció - például a kalcium, nátrium tartalom. A jó minőségű ivóvízzel az ember napi kalcium-szükségletének akár a harmada, fele is bevihető. A nátrium ma már nem bír akkora jelentőséggel mint régen, hiszen az élelmiszeripar is rengeteg sót használ, sok jut belőle a szervezetünkbe. Összességében tehát célszerű azt a vizet előnyben részesíteni, amelyikben több a kalcium mint a nátrium. "Ízre", ízlelésre a karsztvizek a legjobbak, ezekben bőséggel van kalcium, az igazán jó minőségű, palackozott ásványvizek is zömmel karsztforrásokból erednek. Fontos kihangsúlyozni, hogy Miskolc vízellátása is karsztforrásokra van alapozva, éves átlagban nagyon kicsi, 6-8 százalékos arányban vásárolunk másféle vizet. Elmondható, hogy a városban a vízcsapokból igazi, jó minőségű ásványvíz folyik. - Biztos lesznek néhányan akik "felszisszennek" ezt olvasva - gondolok itt a közelmúlt vízszennyeződéseire.
- A karsztforrások által termelt víz jó ízű, a legjobb fizikai, kémiai, biológiai paraméterekkel bír. Maga a vízgyűjtő terület azonban, bizonyos sajátosságainál, természeti körülményeknél fogva veszélyeztetett - előfordulhat például olyan extrém időjárás, mint amely két évvel ezelőtt a szennyeződést okozta. Ezért fokozott jelentőséggel bír számunkra a vízbázis védelme, számtalan intézkedést tettünk, teszünk ennek érdekében. Sikerült egy olyan komplex, monitoring-rendszert kialakítani a vízminőség-védelem terén, amely nyomban jelzi, ha valahol szennyeződés mosódna be, s az érintett forrás azonnal ki lesz kapcsolva az ellátásból. Emellett víztisztító műveket is telepítünk majd a forrásokra - ez olyan, mint a gépjárműveknél a biztonsági öv vagy a légzsák. Csak akkor lép működésbe, ha bajt - jelen esetben szennyeződést - észlel, és visszatartja azt. Minden szempontból rendelkezésre áll tehát a megfelelő műszaki védelem, hogy ne ismétlődhessenek meg a két évvel ezelőtti események.