Mint ismeretes, a menhely talaja a közelmúltban megsüllyedt, a kennelek alatt keletkezett kis repedés rövid idő alatt méteres szakadékká mélyült. A megsüllyedt talaj a meleg nyári hónapokban tönkretette a telep vízellátását, a 240 kutyának lajtos kocsival szállították, szállítják az innivalót. A problémák miatt a telep gáztartálya is használhatatlanná vált, amelyre az ételek hőkezeléséhez volt szükség. A menhelyet működtető alapítvány vezetői hosszú idő óta vészharangot kongatnak, rég ki kellett volna telepíteni az állatokat az életveszélyessé vált helyről, de nem volt hová menniük. A helyzet megoldása érdekében az önkormányzat ingyenesen felajánlott - és átadott - a Sajószigeti úton egy másfél hektáros területet a menhely céljaira. Az építési, közművesítési tervek már korábban elkészültek, idén megtörtént az alapozás, s a különböző cégek felajánlásai folytán az építkezés 50 milliósra becsült költségeinek jó hatvan százaléka is együtt van - készpénzben, vagy ajándékba adott felszerelésben, építőanyagban. Az Állatsegítő Alapítvány elnöke szerint mégsem tudtak eddig úgy haladni a dologgal ahogyan szerettek volna, az önkormányzati terület birtokbavételének és az egyéb engedélyeztetéseknek ugyanis rendkívül hosszadalmas és bonyolult közigazgatási procedúráik vannak. - Komolyan mondom, ekkora tortúrán talán akkor sem kellett volna átesnünk, ha kórházat akarunk építeni - mondja fejcsóválva Kisfalvi Nyina, aki szerint most ismét le kellett állítani a nemrégiben végre-valahára elkezdődött építkezést. Az egyik vállalat által felajánlott, csaknem tízezer köbméternyi építési törmelék ugyanis, a környezetvédelmi szakhatóság szerint nem alkalmazható a terület feltöltésére. Ha pedig máshonnan kell ehhez, ilyen mennyiségű földet szerezniük, az ismét sokmilliós költség. Ugyanakkor, az áfatörvény változása miatt, az önkormányzattól - ingyenesen - kapott terület után is meg kell majd fizetnie az Alapítványnak körülbelül hárommillió forint forgalmi adót, ha a beruházás megvalósultával, véglegesen tulajdonukba kerül a terület.
- Mindegy: hosszú évek óta harcolunk, és harcolni fogunk ezután is - sokan támogatnak minket, mert jó ügyet szolgálunk - szögezte le az Alapítvány vezetője, aki szerint mindent elkövetnek, hogy a védelmükbe került állatok - ahogy eddig - úgy ezután se érzékeljék a problémákat, ne rajtuk csapódjanak le a gondok. Pedig menhely munkatársainak nap mint nap meg kell küzdeniük a zsúfoltsággal is: jól mutatja a helyzetet, hogy a 40 ezer lakosú Szikszónak például ugyanúgy egyetlen állatmenhelye van, mint a 200 ezres Miskolcnak. Ráadásul errefelé az állatkínzások is gyakoribbak, több állat szorul ápolásra, védelemre. Van, aki megunt kutyáját egyszerűen csak szélnek ereszti, olyanok is akadnak viszont szép számmal, akik robogó autóból dobják ki valahol, hogy még véletlenül se találjon haza. Nagyon nehéz megváltoztatni az ezzel kapcsolatos társadalmi szemléletet - hangoztatja Kisfalvi Nyina. - Az emberek többsége magánügyének tekinti, hogyan bánik az állataival, s igazság szerint egyelőre a bíróságokon sem látszik a törekvés, hogy szigorú ítéletekkel ráirányítsák a figyelmet erre a társadalmi problémára.
A Miskolci Állatsegítő Alapítvány működése során eddig 3000 kutyának sikerült új gazdát találni, egyedül a tavalyi évben 720-at "adtak örökbe". A 190 férőhelyesre tervezett, összesen több mint 700 négyzetméter alapterületű új állatmenhely - vagy inkább komplexum - európai mércével mérve is igen korszerű lesz majd, de csak a teljes felépülése után tudnak átköltözni. Az Alapítványnak ugyanis sem az anyagi, sem a személyi feltételei nincsenek meg hozzá, hogy egyszerre két menhelyet üzemeltessen, s csak fokozatosan szállítsa át az állatokat. Ezért mindenekelőtt a két kennelsort, a karanténokat, illetve a kiszolgáló épületet és a szükséges infrastruktúrát szeretnék kialakítani az új telepen. S persze továbbra is várják a támogatásokat, bíznak benne, hogy - a tavalyi évhez hasonlóan - idén is sokan felajánlják adójuk egy százalékát az Alapítványnak.
- Mindegy: hosszú évek óta harcolunk, és harcolni fogunk ezután is - sokan támogatnak minket, mert jó ügyet szolgálunk - szögezte le az Alapítvány vezetője, aki szerint mindent elkövetnek, hogy a védelmükbe került állatok - ahogy eddig - úgy ezután se érzékeljék a problémákat, ne rajtuk csapódjanak le a gondok. Pedig menhely munkatársainak nap mint nap meg kell küzdeniük a zsúfoltsággal is: jól mutatja a helyzetet, hogy a 40 ezer lakosú Szikszónak például ugyanúgy egyetlen állatmenhelye van, mint a 200 ezres Miskolcnak. Ráadásul errefelé az állatkínzások is gyakoribbak, több állat szorul ápolásra, védelemre. Van, aki megunt kutyáját egyszerűen csak szélnek ereszti, olyanok is akadnak viszont szép számmal, akik robogó autóból dobják ki valahol, hogy még véletlenül se találjon haza. Nagyon nehéz megváltoztatni az ezzel kapcsolatos társadalmi szemléletet - hangoztatja Kisfalvi Nyina. - Az emberek többsége magánügyének tekinti, hogyan bánik az állataival, s igazság szerint egyelőre a bíróságokon sem látszik a törekvés, hogy szigorú ítéletekkel ráirányítsák a figyelmet erre a társadalmi problémára.
A Miskolci Állatsegítő Alapítvány működése során eddig 3000 kutyának sikerült új gazdát találni, egyedül a tavalyi évben 720-at "adtak örökbe". A 190 férőhelyesre tervezett, összesen több mint 700 négyzetméter alapterületű új állatmenhely - vagy inkább komplexum - európai mércével mérve is igen korszerű lesz majd, de csak a teljes felépülése után tudnak átköltözni. Az Alapítványnak ugyanis sem az anyagi, sem a személyi feltételei nincsenek meg hozzá, hogy egyszerre két menhelyet üzemeltessen, s csak fokozatosan szállítsa át az állatokat. Ezért mindenekelőtt a két kennelsort, a karanténokat, illetve a kiszolgáló épületet és a szükséges infrastruktúrát szeretnék kialakítani az új telepen. S persze továbbra is várják a támogatásokat, bíznak benne, hogy - a tavalyi évhez hasonlóan - idén is sokan felajánlják adójuk egy százalékát az Alapítványnak.