Mint ismeretes, a Garadna és a Szinva patakok áradása a jelzett időben olyan fokú volt, hogy a víz egy éttermet, és több emeletes bérházakat is körülvett Miskolcon. A hegyről és a pisztrángtelep felduzzadt tavaiból lezúduló víz halak mázsáit ragadta magával, a Garadna patak több helyen eltömődött, a környéken néhol derékig ért a víz. A telep azonban az ezt követő időszakban sem zárt be, az üzemeltetők folyamatosan dolgoztak a károk helyreállításán, s a látogatók sem maradtak el. - Azt hiszem, most már kicsit megtörölhetjük a homlokunkat, s elmondhatjuk: az igazán fontos helyreállítások megtörténtek, idén május 1-től többé-kevésbé újra a régi módon tudjuk fogadni a látogatókat - összegzi a történteket Hoitsy György, a telep vezetője.
Ami persze nem kis dolog, a pisztrángkeltető-nevelő ugyanis kiemelt idegenforgalmi látványossága Lillafüred környékének. Aki megkóstolta az erdei halsütöde kínálatát: a 12 féle fűszerben megforgatott, frissen ropogósra sütött halszeleteket, a hagyományos, titkos recept szerint, bükkfa, fűrészpor füstjén aranysárgára pácolt pisztrángot - biztos hogy visszatér ide. Az áradást követően persze főként a "katasztrófaturisták" voltak többségben, aztán pedig jött mindenki, aki segíteni akart. Barátok ismerősök, egykori vendégek elektronikus körüzenetekben biztatták egymást: menjenek el Lillafüredre, vegyék igénybe a telep szolgáltatásait, mert elkél a támogatás.
Az elsodort halak nagy része a Hámori tóban kötött ki - illetve valószínűleg a környékbeli éttermek, lakások konyháin. - Biztos sokak hűtőládái megteltek akkoriban a pisztrángjainkkal - mondja a telep vezetője, aki szerint az áradást követően bárkinek megengedték az ingyenes horgászatot a Garadnában, csak annyit kértek, hogy a 70 dekásnál nagyobb halakat vigyék vissza a telepre. Mint megtudtuk, a 391 nagy értékű anyapisztrángból, amit elvitt a víz, mindössze 34 került vissza ilyen módon. Igen sokat kellett tehát költeni az állomány pótlására, némi segítség azonban csak az önkormányzattól érkezett, illetve a lillafüredi erdészettől, faanyag formájában. A jó vendégforgalomnak köszönhetően azonban összejött a szükséges anyagi forrás a fontos helyreállításokra, melyek közül gyakorlatilag már csak az udvar aszfaltozása van hátra. A törzsállományt is sikerült pótolni, idén már szaporulatra is számítanak, bár bizonyos mennyiségű ikrát még mindig vásárolni kellett Szlovákiából.
Ami persze nem kis dolog, a pisztrángkeltető-nevelő ugyanis kiemelt idegenforgalmi látványossága Lillafüred környékének. Aki megkóstolta az erdei halsütöde kínálatát: a 12 féle fűszerben megforgatott, frissen ropogósra sütött halszeleteket, a hagyományos, titkos recept szerint, bükkfa, fűrészpor füstjén aranysárgára pácolt pisztrángot - biztos hogy visszatér ide. Az áradást követően persze főként a "katasztrófaturisták" voltak többségben, aztán pedig jött mindenki, aki segíteni akart. Barátok ismerősök, egykori vendégek elektronikus körüzenetekben biztatták egymást: menjenek el Lillafüredre, vegyék igénybe a telep szolgáltatásait, mert elkél a támogatás.
Az elsodort halak nagy része a Hámori tóban kötött ki - illetve valószínűleg a környékbeli éttermek, lakások konyháin. - Biztos sokak hűtőládái megteltek akkoriban a pisztrángjainkkal - mondja a telep vezetője, aki szerint az áradást követően bárkinek megengedték az ingyenes horgászatot a Garadnában, csak annyit kértek, hogy a 70 dekásnál nagyobb halakat vigyék vissza a telepre. Mint megtudtuk, a 391 nagy értékű anyapisztrángból, amit elvitt a víz, mindössze 34 került vissza ilyen módon. Igen sokat kellett tehát költeni az állomány pótlására, némi segítség azonban csak az önkormányzattól érkezett, illetve a lillafüredi erdészettől, faanyag formájában. A jó vendégforgalomnak köszönhetően azonban összejött a szükséges anyagi forrás a fontos helyreállításokra, melyek közül gyakorlatilag már csak az udvar aszfaltozása van hátra. A törzsállományt is sikerült pótolni, idén már szaporulatra is számítanak, bár bizonyos mennyiségű ikrát még mindig vásárolni kellett Szlovákiából.