Már csaknem 60%-ban bejegyezték a tulajdoni lapokra a Natura 2000 hálózatba tartozó magyarországi területeket. Az EU által kötelezően előírt kijelölés (amely egyben csatlakozási feltétel is volt) célja az eltűnéssel fenyegetett élőhelyek és a veszélyeztetett, sérülékeny vagy bennszülött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A földterületek használóinak 2007. és 2013. között 13 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A magyar államnak sem elővásárlási, sem kisajátítási joga nincs.
A Natura 2000 hálózat az Európai Unió madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvén alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata, amely nincs összefüggésben az élelmiszer-előállítással. A Natura 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi Uniós tagállam számára kötelező. Az 1979. és 92. évi Európai Uniós irányelveknek megfelelően a területkijelölést kizárólag szakmai (ökológiai) szempontok – faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhelyigénye – figyelembevételével kellett elvégezni. A Natura 2000 területeknek ún. „pufferzónája” nincs.
Mintegy 400 szakember vett részt a területek kijelölésének előkészítésében több éven keresztül, ez a munka 2004-re fejeződött be. 2005. júniusában jelent meg a Magyar Közlönyben a Natura 2000 területek teljes listája. Észrevételt ekkor 90 napig lehetett tenni, majd ezt a határidőt többször meghosszabbították, a listát végül 2006. december 8-án véglegesítették. Az Uniós jóváhagyás után, 2007. novemberében elkezdődött a földnyilvántartásba történő bevezetés. Ez idő alatt több száz gazdafórumot szervezett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Nemzeti Park Igazgatóságok és különböző civil zöld szervezetek - például a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani Egyesület, a WWF, stb. - hogy az érintetteket és a nyilvánosságot ilyen módon is tájékoztassák, illetve észrevételeiket meghallgassák. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága szerint a magyarországi kijelölés szakmailag megalapozott volt, így Magyarországon a „jelölt Natura 2000 területek” „jóváhagyott Natura 2000 területekké” váltak. Ha valaki felülvizsgálatot szeretne, kérelmét is ennek a szervnek kell benyújtania.
Számos földhivatalnál már befejeződött, máshol pedig folyamatban van a Natura 2000 oltalom bejegyzése. Eddig a Natura 2000 területek mintegy 60%-át jegyezték be a tulajdoni lapokra, ez a munka várhatóan néhány hónapon belül befejeződik. A gazdák nem csak a tulajdoni lapról értesülhetnek arról, hogy földterületük Natura 2000 terület, ők ugyanis a mezőgazdasági parcella-azonosító rendszer (MEPÁR) ún. blokk-térképéről folyamatosan automatikusan értesülnek erről. Azok a földhasználók, akiknek pl. gyepterületein a Natura 2000 besorolás miatt gazdálkodástechnikai korlátozásokat kell bevezetniük, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Natura 2000 kompenzációs kifizetést igényelhetnek, ez a keret 13 milliárd forint támogatást jelent 2007 és 2013 között. A Natura 2000 területeket illetően a magyar államnak sem elővásárlási, sem kisajátítási joga nincs.
Az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján minden tagállam a természetes élőhely-típusok, illetve fajok élőhelyeit képviselő területek előfordulásának arányában járul hozzá az Európai Unió szárazföldi területének 20%-át kitevő Natura 2000 hálózathoz. Magyarország természeti adottságaiból következik, hogy 21% lett a Natura 2000 területek országos lefedettsége, amely döntően erdő és gyepterület. A Natura 2000 hálózatba a már addig is védett természeti területek több mint 90%-a bekerült, a hálózat csaknem 40%-át adják a már korábban is természetvédelmi oltalom alatt álló területek, amelyek több mint fele – főként az erdők – eleve állami tulajdonban vannak.
A tárca álláspontja szerint, aki bűncselekményről vagy vesztegetésről tud, annak kötelessége a rendőrséghez fordulni.
A Natura 2000 hálózat az Európai Unió madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvén alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata, amely nincs összefüggésben az élelmiszer-előállítással. A Natura 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi Uniós tagállam számára kötelező. Az 1979. és 92. évi Európai Uniós irányelveknek megfelelően a területkijelölést kizárólag szakmai (ökológiai) szempontok – faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhelyigénye – figyelembevételével kellett elvégezni. A Natura 2000 területeknek ún. „pufferzónája” nincs.
Mintegy 400 szakember vett részt a területek kijelölésének előkészítésében több éven keresztül, ez a munka 2004-re fejeződött be. 2005. júniusában jelent meg a Magyar Közlönyben a Natura 2000 területek teljes listája. Észrevételt ekkor 90 napig lehetett tenni, majd ezt a határidőt többször meghosszabbították, a listát végül 2006. december 8-án véglegesítették. Az Uniós jóváhagyás után, 2007. novemberében elkezdődött a földnyilvántartásba történő bevezetés. Ez idő alatt több száz gazdafórumot szervezett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Nemzeti Park Igazgatóságok és különböző civil zöld szervezetek - például a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani Egyesület, a WWF, stb. - hogy az érintetteket és a nyilvánosságot ilyen módon is tájékoztassák, illetve észrevételeiket meghallgassák. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága szerint a magyarországi kijelölés szakmailag megalapozott volt, így Magyarországon a „jelölt Natura 2000 területek” „jóváhagyott Natura 2000 területekké” váltak. Ha valaki felülvizsgálatot szeretne, kérelmét is ennek a szervnek kell benyújtania.
Számos földhivatalnál már befejeződött, máshol pedig folyamatban van a Natura 2000 oltalom bejegyzése. Eddig a Natura 2000 területek mintegy 60%-át jegyezték be a tulajdoni lapokra, ez a munka várhatóan néhány hónapon belül befejeződik. A gazdák nem csak a tulajdoni lapról értesülhetnek arról, hogy földterületük Natura 2000 terület, ők ugyanis a mezőgazdasági parcella-azonosító rendszer (MEPÁR) ún. blokk-térképéről folyamatosan automatikusan értesülnek erről. Azok a földhasználók, akiknek pl. gyepterületein a Natura 2000 besorolás miatt gazdálkodástechnikai korlátozásokat kell bevezetniük, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Natura 2000 kompenzációs kifizetést igényelhetnek, ez a keret 13 milliárd forint támogatást jelent 2007 és 2013 között. A Natura 2000 területeket illetően a magyar államnak sem elővásárlási, sem kisajátítási joga nincs.
Az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján minden tagállam a természetes élőhely-típusok, illetve fajok élőhelyeit képviselő területek előfordulásának arányában járul hozzá az Európai Unió szárazföldi területének 20%-át kitevő Natura 2000 hálózathoz. Magyarország természeti adottságaiból következik, hogy 21% lett a Natura 2000 területek országos lefedettsége, amely döntően erdő és gyepterület. A Natura 2000 hálózatba a már addig is védett természeti területek több mint 90%-a bekerült, a hálózat csaknem 40%-át adják a már korábban is természetvédelmi oltalom alatt álló területek, amelyek több mint fele – főként az erdők – eleve állami tulajdonban vannak.
A tárca álláspontja szerint, aki bűncselekményről vagy vesztegetésről tud, annak kötelessége a rendőrséghez fordulni.