Egyesületi formát ölt a Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport. Többek között erről döntöttek a Tervezési és Koordinálási Csoport (TKCS) tagjai az április 5-ei, Mályiban megtartott ülésen. Az összejövetel elején arról dr. Nagy József tájékoztatta a résztvevőket, hogy május 15-ig lehet kertészeti témakörben pályázni, amelyet be lehet emelni az akciócsoport munkájába például a zöld hulladék feldolgozása, a komposztálás témakörében.
Ezt követően Lenártek András a Stratégia struktúrája címmel tartott módszertani előadást, amelyben hasznos tanácsokkal látta el a munkacsoportokat azzal kapcsolatban, hogyan és milyen munkafolyamat mellett célszerű haladniuk, hogy a tervezetüket, az ötleteiket, az ún. HPM-et elfogadja a Leader, illetve sikeresen pályázzanak. A szakember hármas szerkezetre – a helyzetelemzés (H), a prioritás, probléma (P) és a javaslatok, megoldások (M) – bontotta le a folyamatot. A HPM-et a különböző munkacsoportok a márciusi ülésen meghatározott prioritások alapján dolgozzák, illetve dolgozták ki. Az előadás során kiemelték, hogy nagy hangsúlyt kell fektetniük a csoportvezetőknek a megoldások konkrét, célratörő megfogalmazására, illetőleg arra, hogy a várt eredményt feltüntessék. Emellett lényeges kérdés, hogy milyen forrásból kívánják megvalósítani (Leader, vagy 2., 3. tengely, ÉMOP, stb.) az ötleteiket. Azt is hozzátette, hogy már most a tervezés folyamatában meg kell előre mondani a kívánt eredmény mellett azt is, hogy mekkora lesz a projekt maximális mérete, vagyis el kell tudni dönteni, hogy egy adott projekten belül hány kezdeményezést tudnak bevállalni, megvalósítani. Példaként a mozgó vágóhidat hozták fel: hiszen mondhatjuk azt is, hogy a projekten belül 1 mozgó vágóhidat szeretnénk létrehozni példának, de azt is, hogy több vágóhidat alapítunk például 3-4 településenként egyet. A szakember azt javasolta, hogy mindenki arra törekedjen, hogy a Leader-es forrás mellett, külső pályázati forrásokat is vonjon be a projektekbe.
Az összejövetel zárásaként a tagok tapasztalatokról, új információkról számoltak be. Elsőként a Budán működő szelektív hulladékgyűjtő telepről esett szó, ahol a lakosok szortírozva gyűjtik a szemetet, amelyet a telepen szétválogatnak száraz és nedves hulladékokra. A zöld hulladéknak a komposztálása is ezen a telepen folyik.
Emellett a Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport területén is alkalmazható, átemelhető technikáról számolt be dr. Ignácz Dávid, a Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője, aki az USA-ban, Coloradoban élő Bartha László hulladékelgázosító vállalkozását mutatta be.. Lehetősé nyílna arra, hogy ezt a technikát a bükki térségben is megvalósítsák. Bartha László biztosítaná hozzá az eszközöket, az anyagiakat, az akciócsoportnak csak a helyszínt, az épületet kellene meghatároznia ahhoz, hogy ebben a térségben is létrejöjjön egy hulladékelgázosító, amely mintegy 80 ezer ember szemetét dolgozná fel.
A soron következő ülésüket április 10-én 14 órától Parasznyán tartják meg.
Ezt követően Lenártek András a Stratégia struktúrája címmel tartott módszertani előadást, amelyben hasznos tanácsokkal látta el a munkacsoportokat azzal kapcsolatban, hogyan és milyen munkafolyamat mellett célszerű haladniuk, hogy a tervezetüket, az ötleteiket, az ún. HPM-et elfogadja a Leader, illetve sikeresen pályázzanak. A szakember hármas szerkezetre – a helyzetelemzés (H), a prioritás, probléma (P) és a javaslatok, megoldások (M) – bontotta le a folyamatot. A HPM-et a különböző munkacsoportok a márciusi ülésen meghatározott prioritások alapján dolgozzák, illetve dolgozták ki. Az előadás során kiemelték, hogy nagy hangsúlyt kell fektetniük a csoportvezetőknek a megoldások konkrét, célratörő megfogalmazására, illetőleg arra, hogy a várt eredményt feltüntessék. Emellett lényeges kérdés, hogy milyen forrásból kívánják megvalósítani (Leader, vagy 2., 3. tengely, ÉMOP, stb.) az ötleteiket. Azt is hozzátette, hogy már most a tervezés folyamatában meg kell előre mondani a kívánt eredmény mellett azt is, hogy mekkora lesz a projekt maximális mérete, vagyis el kell tudni dönteni, hogy egy adott projekten belül hány kezdeményezést tudnak bevállalni, megvalósítani. Példaként a mozgó vágóhidat hozták fel: hiszen mondhatjuk azt is, hogy a projekten belül 1 mozgó vágóhidat szeretnénk létrehozni példának, de azt is, hogy több vágóhidat alapítunk például 3-4 településenként egyet. A szakember azt javasolta, hogy mindenki arra törekedjen, hogy a Leader-es forrás mellett, külső pályázati forrásokat is vonjon be a projektekbe.
A szakmai tanácsok mellett Szabó Gergely, a Bükk-Mak Kommunikációs Kft.ügyveztő igazgatója beszámolt a május 10-ére tervezett Bükk-Mak Expo szervezésének jelenlegi állásáról. Elmondta, hogy a rendezvényt Alsózsolcán rendezik meg. Hozzátette, hogy a meghívandó vállalkozók, cégek, vállalkozások névsora, a meghívólevél elkészült, melyek az április 7-ei héten kiküldésre kerülnek. A kommunikációs szakember arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy az akciócsoport bemutatkozó kiadványának elkészítése is folyamatban van.
Ezután a jogi formáció megválasztása volt az akciócsoport ülésének soron következő napirendje. Először dr. Szigeti Irén jogász felvázolta a Bükk-Mak Egyesület alapszabály tervezetét, az egyesületi forma előnyeit, a szükséges feladatokat. A felvetett, választható jogi formák között szerepelt a nonprofit kft., illetve a nonprofit zrt. is, azonban a tagok egyöntetű szavazással az egyesületté alakulás mellett tették le a voksukat.Az összejövetel zárásaként a tagok tapasztalatokról, új információkról számoltak be. Elsőként a Budán működő szelektív hulladékgyűjtő telepről esett szó, ahol a lakosok szortírozva gyűjtik a szemetet, amelyet a telepen szétválogatnak száraz és nedves hulladékokra. A zöld hulladéknak a komposztálása is ezen a telepen folyik.
Emellett a Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport területén is alkalmazható, átemelhető technikáról számolt be dr. Ignácz Dávid, a Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője, aki az USA-ban, Coloradoban élő Bartha László hulladékelgázosító vállalkozását mutatta be.. Lehetősé nyílna arra, hogy ezt a technikát a bükki térségben is megvalósítsák. Bartha László biztosítaná hozzá az eszközöket, az anyagiakat, az akciócsoportnak csak a helyszínt, az épületet kellene meghatároznia ahhoz, hogy ebben a térségben is létrejöjjön egy hulladékelgázosító, amely mintegy 80 ezer ember szemetét dolgozná fel.
A soron következő ülésüket április 10-én 14 órától Parasznyán tartják meg.