A Föld átlaghőmérséklete 1906 óta átlagosan 0,74 C fokkal nőtt, és ebben az évszázadban a különböző becslések szerint további 1,4- 5,6 C fokkal emelkedni fog. Hazánkat kétszeresen sújtja a hőmérséklet emelkedése. Ami világviszonylatban 1 fokos emelkedés, nálunk 1,5-2 fok lehet. A jelentős hőmérsékletváltozás beláthatatlan környezeti következményekkel járhat. A változás kimenetele rajtunk is múlik, ezért mindannyiunknak cselekedni kell – jelentette ki a tárca Klíma Programjának második állomásán, Szegeden Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Nagy Sándorral, Szeged városfejlesztési alpolgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Fodor Gábor elmondta, hogy Szegedet is jelentősen érintheti, ha 2080-ra a hideg telek szinte teljesen eltűnnek Európában, míg a száraz, forró nyarak egyre gyakoribbak lesznek. Magyarországon az éves csapadékmennyiség a 20. században drasztikusan csökkent, jelenleg a század eleji mennyiség 75%-a esik, viszont a kevesebb csapadék özönvízszerű, intenzívebb esőzések formájában hullik le. A természeti katasztrófák okozta gazdasági károk 79%-a az éghajlatváltozás számlájára írható. Az elmúlt húsz évben ezek költsége megduplázódott világszerte.
A miniszter elmondta, hogy a tavaszi lakossági klímakörút legfőbb célja az, hogy az emberekben tudatosítsa: ők maguk is tehetnek annak érdekében, hogy lassítsák a klímaváltozást. A minisztérium tanulmánya szerint ugyanis akár 7-8 százalékkal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása a lakosság hatékonyabb energiafelhasználásával. A hazánkban elfogyasztott energia 38 százalékát a lakosság használja fel, elsősorban épületek fűtéséhez és a melegvíz előállításához. A miniszter az édesvízkészlet jelentős csökkenését is említette, eszerint 2025-re 1,8 milliárd ember fog szenvedni állandó vízhiánytól. Hazánk napi átlagos fejenkénti vízfogyasztása 110 liter, míg a Szaharában élőkre átlagosan mindössze alig napi 20-30 liter jut. Ha elzárjuk a csapot fogmosás közben, akár 65 liter vizet is megspórolhatunk. Magyarországon évente 4 millió tonna hulladékot termelünk, ami körülbelül 3 Gellért-hegynyi mennyiséget jelent. Ha a környezetünkben felhalmozódó papírmennyiségből akár csak 1 kilót is újrahasznosítanánk, 900 kg-mal kevesebb szén-dioxid jutna a levegőbe, ami csökkentené a klímaváltozás káros hatásait. Egy nyári délután elfogyasztott behűtött sör dobozának gyártásához annyi energia szükséges, mint amennyit egy férfi egy év alatt használ el villanyborotvája rendszeres működtetéséhez. A tárca klímakörútja hat városba – Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Zalaegerszeg, Nyíregyháza – látogat el. A klímaprogram részeként a zöldtárca óriásplakátokon és televíziós szpotokban ad praktikus tanácsokat a vízzel, a hulladékkal, az energiával és a levegővel kapcsolatban. A reklámkampány szlogenje: „Tehetsz rá, vagy tehetsz ellene!”. www.elhetokornyezet.hu
A klímanapon a szegediek megnézhették Al Gore: Kellemetlen igazság című, a klímaváltozásról szóló filmjét, valamint játékos klímavetélkedőn vehettek részt Novák Péter vezetésével. A klímasátorban mindenki megmérhette saját ökológiai lábnyomát, hogy kiderüljön: jelenlegi életformájával a szükségesnél mennyivel használ többet a környezet erőforrásaiból. Az este fénypontja pedig az öko-kosztüm bemutató és a koncertek mellett a polgármesteri hivatal homlokzatát zöldbe öltöztető fényfestés volt.
Fodor Gábor elmondta, hogy Szegedet is jelentősen érintheti, ha 2080-ra a hideg telek szinte teljesen eltűnnek Európában, míg a száraz, forró nyarak egyre gyakoribbak lesznek. Magyarországon az éves csapadékmennyiség a 20. században drasztikusan csökkent, jelenleg a század eleji mennyiség 75%-a esik, viszont a kevesebb csapadék özönvízszerű, intenzívebb esőzések formájában hullik le. A természeti katasztrófák okozta gazdasági károk 79%-a az éghajlatváltozás számlájára írható. Az elmúlt húsz évben ezek költsége megduplázódott világszerte.
A miniszter elmondta, hogy a tavaszi lakossági klímakörút legfőbb célja az, hogy az emberekben tudatosítsa: ők maguk is tehetnek annak érdekében, hogy lassítsák a klímaváltozást. A minisztérium tanulmánya szerint ugyanis akár 7-8 százalékkal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása a lakosság hatékonyabb energiafelhasználásával. A hazánkban elfogyasztott energia 38 százalékát a lakosság használja fel, elsősorban épületek fűtéséhez és a melegvíz előállításához. A miniszter az édesvízkészlet jelentős csökkenését is említette, eszerint 2025-re 1,8 milliárd ember fog szenvedni állandó vízhiánytól. Hazánk napi átlagos fejenkénti vízfogyasztása 110 liter, míg a Szaharában élőkre átlagosan mindössze alig napi 20-30 liter jut. Ha elzárjuk a csapot fogmosás közben, akár 65 liter vizet is megspórolhatunk. Magyarországon évente 4 millió tonna hulladékot termelünk, ami körülbelül 3 Gellért-hegynyi mennyiséget jelent. Ha a környezetünkben felhalmozódó papírmennyiségből akár csak 1 kilót is újrahasznosítanánk, 900 kg-mal kevesebb szén-dioxid jutna a levegőbe, ami csökkentené a klímaváltozás káros hatásait. Egy nyári délután elfogyasztott behűtött sör dobozának gyártásához annyi energia szükséges, mint amennyit egy férfi egy év alatt használ el villanyborotvája rendszeres működtetéséhez. A tárca klímakörútja hat városba – Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Zalaegerszeg, Nyíregyháza – látogat el. A klímaprogram részeként a zöldtárca óriásplakátokon és televíziós szpotokban ad praktikus tanácsokat a vízzel, a hulladékkal, az energiával és a levegővel kapcsolatban. A reklámkampány szlogenje: „Tehetsz rá, vagy tehetsz ellene!”. www.elhetokornyezet.hu
A klímanapon a szegediek megnézhették Al Gore: Kellemetlen igazság című, a klímaváltozásról szóló filmjét, valamint játékos klímavetélkedőn vehettek részt Novák Péter vezetésével. A klímasátorban mindenki megmérhette saját ökológiai lábnyomát, hogy kiderüljön: jelenlegi életformájával a szükségesnél mennyivel használ többet a környezet erőforrásaiból. Az este fénypontja pedig az öko-kosztüm bemutató és a koncertek mellett a polgármesteri hivatal homlokzatát zöldbe öltöztető fényfestés volt.