- Hogyan került Miskolc ebbe a projektbe?
- A Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésekor, amikor projektötleteket gyűjtöttek, a régióban Eger, Mezőkövesd és Miskolc javasolta: készüljön egy megvalósíthatósági tanulmány a repülőtér újrahasznosítására. Ebben a szakértők feltárták, milyen állapotban van a létesítmény, s azt is felvázolták, mit lehetne vele kezdeni. Mint kiderült, ennek a repülőtérnek több szempontból olyan adottságai vannak - kifutópálya hossza, autópálya, vasút közelsége, stb - hogy azokkal az országban, s a környező régióban talán csak Ferihegy tud versenyezni. Az elemzés végkövetkeztetése az volt: egy interregionális jellegű, országos jelentőségű logisztikai központ kialakítására volna itt lehetőség. Miskolcnak érdeke, hogy amikor a gazdaságfejlesztési, pólusvárosi elképzeléseit bemutatja, meg tudjon jelölni a közelben egy repülőteret. Ez a létesítmény autópályán, vasúton harminc percre van Miskolctól, ráadásul nemzetközi fővonal mentén helyezkedik el. A repülőtér - például fapados járatok tekintetében - akár Budapestet is ki tudja szolgálni, számtalan nemzetközi példa van rá, hogy száz kilométeres távolságról nagy városokat szolgálnak ki repülőterek. Emiatt tartottuk fontosnak hogy Miskolc - tulajdonosként is - részt vegyen a programban. Rákerültünk egy olyan térképre, amelyen eddig nem voltunk rajta, be tudjuk mutatni a térség iránt érdeklődő befektetőknek, hogy egy nemzetközi teher- és személyszálításra alkalmas repülőtér van a közelünkben. Ez a projekt magában foglalja a repülőtér fejlesztését, a hozzá kapcsolódó klementinai vasúti megálló újjáépítését, valamint ezen a hihetetlenül nagy, közel 1000 hektáros területen olyan termelő, szolgáltató üzemek, vállalkozások megtelepedésének előmozdítását, amelyek a repülőterek közelében szoktak elhelyezkedni, hiszen tevékenységük, működésük ehhez kapcsolódik. Mint ismeretes a három önkormányzat beadta a kérelmet, s a kormány a múlt évben Mezőkövesd, Mezőkeresztes és Miskolc tulajdonába adta a létesítményt, hasznosítási kötelezettséggel.
- Aztán újabb fontos lépések történtek.
- A mezőkövesdi és a keresztesi önkormányzatok - melyekhez a repülőtér területileg tartozik - elindították a nyílt hasznosítási pályázatot, majd mi is becsatlakoztunk. A pályázatot az elmúlt hónapban eredményesnek nyilvánítottuk, a Fieldstone Kft. projektársaság elképzeléseit ítéltük megvalósíthatónak, velük az elmúlt másfél hónapban lezajlottak a szerződéssel kapcsolatos tárgyalások. Ezt a múlt héten jóváhagyta a másik két önkormányzat, a mi gazdasági és jogi bizottságaink pedig április 17-én reggel tettek pontot a szerződés részleteire.
- Mit vállalt a bérlő a szerződésben?
- A Fieldstone Kft. vállalta, hogy azt az állami területen, melyet a három önkormányzat átvesz, létrehoz egy nemzetközi kereskedelmi repülőteret, az ennek a kategóriának megfelelő infrastruktúrával. Megépíti a kifutópályát, létrehozza az irányítástechnikát, az irányfényeket, a szükséges épületeket, a kapcsolódó gurulóutakat. Emellett - ahogy ezt a miskolci önkormányzat kérésére belefoglaltuk a szerződésbe - együttműködik a beruházáshoz kapcsolódó, gazdaságfejlesztési, logisztikai üzleti fejlesztésekben is. Egy repülőtér nyilvánvalóan akkor működőképes, ha van mit elszállítaniuk a gépeknek. Ha érkezik oda áru vagy nyersanyag, ha állítanak elő terméket a közelében, vagy átszerelnek, csomagolnak, szétosztanak ott árukat a továbbszállításhoz - ami alapvetően a logisztika fuknckiója. Ezekben a beruházásokban a három önkormányzatnak, a bérlőnek valamint - elgondolásaink szerint - a Regionális Fejlesztési. Tanácsnak is komoly szerepe lehet, a potenciális befektetők odairányításában. Az elemzésekből kitűnik: ahol egy ilyen nemzetközi repülőtér létrejön, ott kialakul körülötte egy olyan gazdasági zóna, amely a legmagasabb hozzáadott értékű iparágakat, tudásalapú gazdaságot jelenti. Emellett a mi esetünkben meg kell említeni a turizmust is: a repülőtérhez kapcsolódva, hihetetlenül gyors ütemben lehetne a térségünk turisztikai attrakciói közelében négycsillagos szállodák fejlesztését elindítani. Pillantanyilag csupán Egerszalók és a Palotaszálló tud ilyen szolgáltatásokat nyújtani. Azt gondolom, hogy a Zsóry, Bogács, Eger, Tiszaújváros és persze Miskolc is megérdemelne még ilyen szállókat, s ezek iránt a repülőtér beindulásával meglenne a fizetőképes kereslet is.
- Mikorra lehet működőképes a létesítmény?
- A tavaly szeptember óta zajló, intenzív tárgyalások, elemzések azt mutatják, hogy ennek az 1985 óta használaton kívül álló repülőtérnek az állapota igen leromlott - s akkor még enyhén fogalmaztunk. Jelenleg a terület környezeti kármentesítése folyik, ezt idén szeptemberre valószínűleg sikerül befejezni - azonban ezt követően is nyilván egy sor hosszadalmas engedélyezési eljárást kell lefolytatni ahhoz, hogy a létesítmény újra repülőtéri funkciót kaphasson. Ennek a pontos időbeli ütemezését a bérlő sem tudja garantálni, hiszen a környezeti hatástanulmányok elkészítésének a menetében számtalan váratlan, előre nem látható kérdés merülhet fel. Ezzel együtt mi most a 2010-es dátumot látjuk megvalósíthatónak, ekkor minden valószínűség szerint elkezdődhetnek az első repülések.
- Vállalt a bérlő garanciákat a beruházás megvalósítására?
- A miskolci, és a másik két önkormányzat is hihetetlenül precízen és aprólékosan dolgozta ki a szerződést. Azt kell mondanom, hogy ugyanezt láttuk a bérlő, a Fieldstone Kft. részéről is. Õk is számtalan garanciális elemet próbáltak beépíteni, hogy esetlegesen az érintett önkormányzatok se tudják ellehetetleníteni a projektet. Illetve nem is elsősorban az önkormányzatokról van szó, hiszen nekik egy repülőtér vonatkozásában nincs engedélyezési feladatuk. Viszont egy sor jogi, közgyűlési, hatósági hozzájárulásra lesz szükség az érintett települések részéről, s ezeket illetően a bérlő is garanciákat kért. Mi ugyanakkor arra kértünk garanciákat - s ezt határnapokkal is megjelöltük - hogy az egyes engedélyek elérésétől számítva, meghatározott időn belül megvalósítják az adott beruházást. Kikötöttük, hogy a cég esetleges jogi átalakulásait nyomon követhessék az önkormányzatok. Mivel bérletről van szó, az éves bérleti díj az árbevételhez van - lesz - kötve, ennek megfelelően a társaság taggyűlésein az önkormányzatok képviselői is részt vehetnek, s ilyen módon figyelemmel kísérhetjük a társaság gazdálkodását. Külön megállapodást kötöttünk a további együttműködésekre, befektetésekre vonatkozóan is - mindent összevetve, korábbi szerződéseink tapasztalatait, tanulságait is figyelembe véve, én úgy látom: a beruházónak elhatározott szándéka, hogy megvalósítsa a projektet. Az érintett önkormányzatoknak ugyanakkor elemi érdekük, hogy megvalósuljon a fejlesztés, működőképessé váljon a repülőtér, s a "négy lábon álló" megállapodásnak igen jó garanciái vannak.
- A Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésekor, amikor projektötleteket gyűjtöttek, a régióban Eger, Mezőkövesd és Miskolc javasolta: készüljön egy megvalósíthatósági tanulmány a repülőtér újrahasznosítására. Ebben a szakértők feltárták, milyen állapotban van a létesítmény, s azt is felvázolták, mit lehetne vele kezdeni. Mint kiderült, ennek a repülőtérnek több szempontból olyan adottságai vannak - kifutópálya hossza, autópálya, vasút közelsége, stb - hogy azokkal az országban, s a környező régióban talán csak Ferihegy tud versenyezni. Az elemzés végkövetkeztetése az volt: egy interregionális jellegű, országos jelentőségű logisztikai központ kialakítására volna itt lehetőség. Miskolcnak érdeke, hogy amikor a gazdaságfejlesztési, pólusvárosi elképzeléseit bemutatja, meg tudjon jelölni a közelben egy repülőteret. Ez a létesítmény autópályán, vasúton harminc percre van Miskolctól, ráadásul nemzetközi fővonal mentén helyezkedik el. A repülőtér - például fapados járatok tekintetében - akár Budapestet is ki tudja szolgálni, számtalan nemzetközi példa van rá, hogy száz kilométeres távolságról nagy városokat szolgálnak ki repülőterek. Emiatt tartottuk fontosnak hogy Miskolc - tulajdonosként is - részt vegyen a programban. Rákerültünk egy olyan térképre, amelyen eddig nem voltunk rajta, be tudjuk mutatni a térség iránt érdeklődő befektetőknek, hogy egy nemzetközi teher- és személyszálításra alkalmas repülőtér van a közelünkben. Ez a projekt magában foglalja a repülőtér fejlesztését, a hozzá kapcsolódó klementinai vasúti megálló újjáépítését, valamint ezen a hihetetlenül nagy, közel 1000 hektáros területen olyan termelő, szolgáltató üzemek, vállalkozások megtelepedésének előmozdítását, amelyek a repülőterek közelében szoktak elhelyezkedni, hiszen tevékenységük, működésük ehhez kapcsolódik. Mint ismeretes a három önkormányzat beadta a kérelmet, s a kormány a múlt évben Mezőkövesd, Mezőkeresztes és Miskolc tulajdonába adta a létesítményt, hasznosítási kötelezettséggel.
- Aztán újabb fontos lépések történtek.
- A mezőkövesdi és a keresztesi önkormányzatok - melyekhez a repülőtér területileg tartozik - elindították a nyílt hasznosítási pályázatot, majd mi is becsatlakoztunk. A pályázatot az elmúlt hónapban eredményesnek nyilvánítottuk, a Fieldstone Kft. projektársaság elképzeléseit ítéltük megvalósíthatónak, velük az elmúlt másfél hónapban lezajlottak a szerződéssel kapcsolatos tárgyalások. Ezt a múlt héten jóváhagyta a másik két önkormányzat, a mi gazdasági és jogi bizottságaink pedig április 17-én reggel tettek pontot a szerződés részleteire.
- Mit vállalt a bérlő a szerződésben?
- A Fieldstone Kft. vállalta, hogy azt az állami területen, melyet a három önkormányzat átvesz, létrehoz egy nemzetközi kereskedelmi repülőteret, az ennek a kategóriának megfelelő infrastruktúrával. Megépíti a kifutópályát, létrehozza az irányítástechnikát, az irányfényeket, a szükséges épületeket, a kapcsolódó gurulóutakat. Emellett - ahogy ezt a miskolci önkormányzat kérésére belefoglaltuk a szerződésbe - együttműködik a beruházáshoz kapcsolódó, gazdaságfejlesztési, logisztikai üzleti fejlesztésekben is. Egy repülőtér nyilvánvalóan akkor működőképes, ha van mit elszállítaniuk a gépeknek. Ha érkezik oda áru vagy nyersanyag, ha állítanak elő terméket a közelében, vagy átszerelnek, csomagolnak, szétosztanak ott árukat a továbbszállításhoz - ami alapvetően a logisztika fuknckiója. Ezekben a beruházásokban a három önkormányzatnak, a bérlőnek valamint - elgondolásaink szerint - a Regionális Fejlesztési. Tanácsnak is komoly szerepe lehet, a potenciális befektetők odairányításában. Az elemzésekből kitűnik: ahol egy ilyen nemzetközi repülőtér létrejön, ott kialakul körülötte egy olyan gazdasági zóna, amely a legmagasabb hozzáadott értékű iparágakat, tudásalapú gazdaságot jelenti. Emellett a mi esetünkben meg kell említeni a turizmust is: a repülőtérhez kapcsolódva, hihetetlenül gyors ütemben lehetne a térségünk turisztikai attrakciói közelében négycsillagos szállodák fejlesztését elindítani. Pillantanyilag csupán Egerszalók és a Palotaszálló tud ilyen szolgáltatásokat nyújtani. Azt gondolom, hogy a Zsóry, Bogács, Eger, Tiszaújváros és persze Miskolc is megérdemelne még ilyen szállókat, s ezek iránt a repülőtér beindulásával meglenne a fizetőképes kereslet is.
- Mikorra lehet működőképes a létesítmény?
- A tavaly szeptember óta zajló, intenzív tárgyalások, elemzések azt mutatják, hogy ennek az 1985 óta használaton kívül álló repülőtérnek az állapota igen leromlott - s akkor még enyhén fogalmaztunk. Jelenleg a terület környezeti kármentesítése folyik, ezt idén szeptemberre valószínűleg sikerül befejezni - azonban ezt követően is nyilván egy sor hosszadalmas engedélyezési eljárást kell lefolytatni ahhoz, hogy a létesítmény újra repülőtéri funkciót kaphasson. Ennek a pontos időbeli ütemezését a bérlő sem tudja garantálni, hiszen a környezeti hatástanulmányok elkészítésének a menetében számtalan váratlan, előre nem látható kérdés merülhet fel. Ezzel együtt mi most a 2010-es dátumot látjuk megvalósíthatónak, ekkor minden valószínűség szerint elkezdődhetnek az első repülések.
- Vállalt a bérlő garanciákat a beruházás megvalósítására?
- A miskolci, és a másik két önkormányzat is hihetetlenül precízen és aprólékosan dolgozta ki a szerződést. Azt kell mondanom, hogy ugyanezt láttuk a bérlő, a Fieldstone Kft. részéről is. Õk is számtalan garanciális elemet próbáltak beépíteni, hogy esetlegesen az érintett önkormányzatok se tudják ellehetetleníteni a projektet. Illetve nem is elsősorban az önkormányzatokról van szó, hiszen nekik egy repülőtér vonatkozásában nincs engedélyezési feladatuk. Viszont egy sor jogi, közgyűlési, hatósági hozzájárulásra lesz szükség az érintett települések részéről, s ezeket illetően a bérlő is garanciákat kért. Mi ugyanakkor arra kértünk garanciákat - s ezt határnapokkal is megjelöltük - hogy az egyes engedélyek elérésétől számítva, meghatározott időn belül megvalósítják az adott beruházást. Kikötöttük, hogy a cég esetleges jogi átalakulásait nyomon követhessék az önkormányzatok. Mivel bérletről van szó, az éves bérleti díj az árbevételhez van - lesz - kötve, ennek megfelelően a társaság taggyűlésein az önkormányzatok képviselői is részt vehetnek, s ilyen módon figyelemmel kísérhetjük a társaság gazdálkodását. Külön megállapodást kötöttünk a további együttműködésekre, befektetésekre vonatkozóan is - mindent összevetve, korábbi szerződéseink tapasztalatait, tanulságait is figyelembe véve, én úgy látom: a beruházónak elhatározott szándéka, hogy megvalósítsa a projektet. Az érintett önkormányzatoknak ugyanakkor elemi érdekük, hogy megvalósuljon a fejlesztés, működőképessé váljon a repülőtér, s a "négy lábon álló" megállapodásnak igen jó garanciái vannak.