A Fazola Henrik Tagiskola körzetéből a Batthyány sor, az Örös utca, a Magashegy és a Vargahegy kerül át a Komlóstetői Általános Iskolához, a József Attila Tagiskola körzetéből pedig a Pázsit, a Szekerész, a Hűtőházi és Harmat utak az új tanévtől a Selyemréti Általános Iskola körzetébe tartoznak. A módosításokra a közoktatási törvény rendelkezései miatt van szükség. E szerint az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, a beiskolázási körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a felvehető, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyes körzetekben, egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el.
Az előterjesztés hosszas vitát váltott ki, az ellenzéki képviselők a törvény rendelkezéseit is bírálták. Ez szerintük elhibázott, és alkalmatlan arra, hogy kezelje azt a mély, és országos méretű társadalmi problémát, amely a hátrányos helyzetű gyerekek oktatása, esélyegyenlőségének előmozdítása körül kibontakozott. Juga György fideszes képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy ezt nem lehet mechanikusan, íróasztal mellett, százalékos arányok meghatározásával megoldani. Kidolgozott, részletes, intézményekre lebontott szakmai programra, akciótervre van szükség, amely konkrét feladatokhoz konrét megoldásokat rendel. Jelen esetben például választ kellene adni olyan kérdésekre, hogyan jutnak el a lyukói gyerekek a távolabbi iskolákba, ahová a körzetmódosítások után tartozni fognak? Hogyan, milyen eszközökkel lehet elősegíteni a hátrányos helyzetű diákok tényleges beilleszkedését, elejét venni annak, hogy a jobb anyagi, társadalmi helyzetben lévő szülők az intézedés hatására másik iskolába írassák a gyerekeiket, stb. Molnár Péter KDNP frakcióvezető jó szándékúnak nevezte a kezdeményezést, amely nyilvánvalóan az országos törvény rendelkezéseinek kíván megfelelni. A kereszténydemokrata képviselő szerint azonban kétséges, hogy ezzel valóban az esélyegyenlőség érvényesül-e, vagy pedig visszájára fordul a dolog: az intézkedéssel ugyanis aránytalanul nagy teher hárulhat a hátrányos helyzetű gyerekekre, s az is kérdéses, ők maguk, illetve a környezetük akarják-e, helyeslik-e az intézkedést. Dr. Szinay Attila fideszes frakcióvezető szerint, mivel ez a - főként a cigány lakosságot érintő - kérdés Borsodban és Miskolcon halmozottan érvényesül, itt nem lehet kizárólag az országos törvényekhez igazodva kezelni. Speciális, a helyi körülményekhez igazodó akcótervre, segítő programokra van szükség.
Fedor Vilmos alpolgármester szóbeli kiegészítőjében elmondta: a körzethatár-módosítások tervezete hosszú, alapos előkészítés után született meg, az esélyegyenlőségi feladattervek elkészítésébe olyan országos hírű szakértőket is bevontak, mint Ferge Zsuzsa szociológus. Fedor Vilmos is kiemelte: ezt az intézkedést az országos törvényhez igazodva kell meghoznia az önkormányzatnak, azzal a céllal, hogy a nevelési-oktatási intézmények az esélyegyenlőség szellemében, még eredményesebben működjenek. Sikeresebben fejlesszék a tanulók mindazon tudását, képességeit, amelyek nélkülözhetetlenek az életben való boldoguláshoz. - Az önkormányzat közoktatással összefüggő döntéseinek, intézkedéseinek meghozatalakor „a gyermekek mindenek felett álló érdekének” kell érvényesülnie - hangsúlyozta az alpolgármester, aki szerint nem "romakérdés"-ről van szó, és Miskolcon eddig is példa- illetve modellértékű megoldások működtek a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását illetően. Horváth Ottóné, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke emlékzetett rá, hogy a körzethatár-módosítás mindössze 11 gyermeket érint, s továbbra is fennál a szabad iskolaválasztás lehetősége. A bizottsági elnök - az ellenzéki felvetésekre reagálva - arról is szólt: az előterjesztés felhatalmazza a polgármestert, hogy a szakértők által elkészített esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján dolgoztasson ki akciótervet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésére, oktatására.
Az előterjesztés hosszas vitát váltott ki, az ellenzéki képviselők a törvény rendelkezéseit is bírálták. Ez szerintük elhibázott, és alkalmatlan arra, hogy kezelje azt a mély, és országos méretű társadalmi problémát, amely a hátrányos helyzetű gyerekek oktatása, esélyegyenlőségének előmozdítása körül kibontakozott. Juga György fideszes képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy ezt nem lehet mechanikusan, íróasztal mellett, százalékos arányok meghatározásával megoldani. Kidolgozott, részletes, intézményekre lebontott szakmai programra, akciótervre van szükség, amely konkrét feladatokhoz konrét megoldásokat rendel. Jelen esetben például választ kellene adni olyan kérdésekre, hogyan jutnak el a lyukói gyerekek a távolabbi iskolákba, ahová a körzetmódosítások után tartozni fognak? Hogyan, milyen eszközökkel lehet elősegíteni a hátrányos helyzetű diákok tényleges beilleszkedését, elejét venni annak, hogy a jobb anyagi, társadalmi helyzetben lévő szülők az intézedés hatására másik iskolába írassák a gyerekeiket, stb. Molnár Péter KDNP frakcióvezető jó szándékúnak nevezte a kezdeményezést, amely nyilvánvalóan az országos törvény rendelkezéseinek kíván megfelelni. A kereszténydemokrata képviselő szerint azonban kétséges, hogy ezzel valóban az esélyegyenlőség érvényesül-e, vagy pedig visszájára fordul a dolog: az intézkedéssel ugyanis aránytalanul nagy teher hárulhat a hátrányos helyzetű gyerekekre, s az is kérdéses, ők maguk, illetve a környezetük akarják-e, helyeslik-e az intézkedést. Dr. Szinay Attila fideszes frakcióvezető szerint, mivel ez a - főként a cigány lakosságot érintő - kérdés Borsodban és Miskolcon halmozottan érvényesül, itt nem lehet kizárólag az országos törvényekhez igazodva kezelni. Speciális, a helyi körülményekhez igazodó akcótervre, segítő programokra van szükség.
Fedor Vilmos alpolgármester szóbeli kiegészítőjében elmondta: a körzethatár-módosítások tervezete hosszú, alapos előkészítés után született meg, az esélyegyenlőségi feladattervek elkészítésébe olyan országos hírű szakértőket is bevontak, mint Ferge Zsuzsa szociológus. Fedor Vilmos is kiemelte: ezt az intézkedést az országos törvényhez igazodva kell meghoznia az önkormányzatnak, azzal a céllal, hogy a nevelési-oktatási intézmények az esélyegyenlőség szellemében, még eredményesebben működjenek. Sikeresebben fejlesszék a tanulók mindazon tudását, képességeit, amelyek nélkülözhetetlenek az életben való boldoguláshoz. - Az önkormányzat közoktatással összefüggő döntéseinek, intézkedéseinek meghozatalakor „a gyermekek mindenek felett álló érdekének” kell érvényesülnie - hangsúlyozta az alpolgármester, aki szerint nem "romakérdés"-ről van szó, és Miskolcon eddig is példa- illetve modellértékű megoldások működtek a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását illetően. Horváth Ottóné, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke emlékzetett rá, hogy a körzethatár-módosítás mindössze 11 gyermeket érint, s továbbra is fennál a szabad iskolaválasztás lehetősége. A bizottsági elnök - az ellenzéki felvetésekre reagálva - arról is szólt: az előterjesztés felhatalmazza a polgármestert, hogy a szakértők által elkészített esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján dolgoztasson ki akciótervet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésére, oktatására.