A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Televízió 2008. február elején indított közös programot azzal a felhívással, hogy a világ 7 csodájának mintájára szavazzuk meg Magyarország 7 természeti csodáját is. A KvVM természetvédelmi szakemberei összeállítottak egy harmincas listát, amelyen a Dunakanyartól a tiszavirágzásig számos ritka természeti jelenség, geológiai csoda, védett növény- vagy állatfaj, illetve élőhely és tájkép szerepelt. Az ország harminc kiemelkedő természeti értékéről egyperces kampányfilmek készültek, amelyeket február 3-tól április 12-ig folyamatosan vetített az m2 csatorna Zöld 7-es címmel. Két hónap alatt összesen négyszázszor lehetett látni a harminc kisfilmet az ismétlésekkel együtt, és ez idő alatt folyamatosan szavazhattak a nézők SMS-ben, az MTV honlapján, valamint a nemzeti parkok és a Természetvédelem honlapján lévő linkeken keresztül is.
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter az eredményhirdetésen gratulált a díjazottaknak és kiemelte, hogy a most lezárult program is bebizonyította, hogy az emberek gondolkodásában a környezettudatos szemlélet egyre meghatározóbbá válik.
Az Ipolytarnóci Õsmaradványok Természetvédelmi Terület fogadóépületében rendezett Föld napja ünnepség keretében rendezett díjkiosztón a győzteseknek gratulált még Kósa Somogyi György, az m2 programigazgatója, az elismerő okleveleket Haraszthy László, a KvVM természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkára adta át a nyertes természeti értékek képviselőinek. A győztesek legfőbb jutalma az elismerés, amit a KvVM és az m2 tolmácsol a szavazók, a társadalom nevében.
A harmincas listán jelölt természeti értékek a következők voltak: Abaligeti-barlang, ártéri erdők, bánáti bazsarózsa, Baradla-barlang, bazaltorgonák, Bükk-fennsík, Dunakanyar, Fertő-tó, Fülöpházi futóhomok-buckák, füzéri várhegy, Hegyestű, Hévízi-tó, Hortobágyi puszta, Ipolytarnóci leletek, Káli-medence kőtengerei, kardoskúti Fehértó, kerecsensólyom, őrségi táj, Pálvölgyi-barlang, parlagi sas, pilisi len, rákosi vipera, Rám-szakadék, Szalajka-völgy, Fátyol vízesés, Tapolcai tavas-barlang, tihanyi látkép, tiszai holtágak, tiszavirágzás, túzok, vértesi táj.
Néhány szó a győztesekről:
Ipolytarnóc
Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik leggazdagabb, a nagyközönség számára is megtekinthető ősmaradvány-lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Õsmaradványok Természetvédelmi Terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú, különleges bemutatási eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Õsfenyő belépő fogadóépület. A 4 dimenziós szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, és egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyő-törzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide. Az oklevelet átvette: Szabó Tibor, Ipolytarnóc polgármestere és Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója.
Füzéri vár
A Zempléni-hegységhez tartozó különleges, természetvédelmi oltalom alatt álló vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, amely így legkorábbi váraink egyike. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja létesítette. 1264-ben említik először oklevélben. Egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. Egy évig itt őrizték a magyar koronát. Miután a vár a hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. 1977-től megkezdődtek a feltárási és helyreállítási munkák. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár kiemelkedő kápolnatornyával az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A hegy számos védett ill. fokozottan védett növény termőhelye. Kora tavasszal a sziklafalakat sárgába öltöztető sziklai ternye különösen szép látványt nyújt. Az oklevelet átvette: Horváth Jenő, Füzér polgármestere.
kardoskúti Fehértó
A kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava, medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása igen sajátos: a felszíni vizek mellett alapvető szerepet töltenek be a fakadó források, ezek a felszín alatti vizek táplálják a tavat. A tó területe néha 2 négyzetkilométerre is megnövekszik. Aszályos időszakokban hónapokra, sőt akár egész évre is kiszáradhat, míg csapadékos időszakokban folyamatosan vízzel borított a felülete. Az 1966 óta természetvédelmi oltalom alatt álló terület a környező puszták, a hajdani vásárhelyi puszta védetté nyilvánításával 1997 óta 5629 hektáron a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete. A tó és környékének földtani, víztani, madártani és növénytani értékei indokolják a magas szintű védelmet. A Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum. Nemcsak számos sziki madárfaj költő, de mintegy másfél száz faj vonulásának is lényeges állomása, továbbá a sajátos sótűrő, szikes növénytársulásoknak is otthona. Az oklevelet átvette: Ramasz Imre, Kardoskút polgármestere és Tirják László, a Körös Maros Nemzeti Park igazgatója.
Õrség
Az Õrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa. Az Árpád-házi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre, innen ered a térség elnevezése. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének. A természeti értékekben bővelkedő, erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj a 2002-ben alapított Õrségi Nemzeti Park része. Az oklevelet átvette: Laczó László, az Õrségi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke és Viniczai Tibor, a Szentgotthárd Térsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke.
Hévízi-tó
Az Európa legnagyobb kiterjedésű melegvizes gyógytavának felszíne 4,4 hektár, amelyet 50 ha területű véderdő vesz körül. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok. Gyógyvize a triászkori dolomitrétegből egy 18 m átmérőjű forrásbarlangban tör a felszínre, vize állandó mozgásban van. Ez a tó különleges képződmény, mert ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A hévízi gyógyvíz kénes, alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radioaktív. A gyógyvíz világhírnévnek örvendő jótékony hatását számos gyógyintézmény és -szálló hasznosítja. Az oklevelet átvette: Hegedű Lajos, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reuma Kórház főigazgatója és Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója.
Kerecsensólyom
Eurázsiai elterjedésű, nagytestű sólyom, amely a sík térségek jellemző, egykor általánosan elterjedt gyakori madara volt. Ma természeti ritkaság. A solymászati célra történő hasznosítás miatt az utóbbi húsz évben ázsiai állományai katasztrofálisan lecsökkentek, ezért ma már a világviszonylatban veszélyeztetett fajok között tartják számon. A magyar természetvédelem egyik „zászlóshajója” hiszen az 1970-es években még a közvetlen kipusztulás szélén állt, mára állománya a tervszerű védelem hatására megerősödött. Napjainkban Magyarország az egyetlen ország, ahol állománya stabil a civil és állami természetvédelmi szervek közösen megvalósított programjainak köszönhetően. Az oklevelet átvette: Bagyura János, a magyarországi kerecsensólyom-védelem országos irányítója.
Parlagi sas
Világviszonylatban veszélyeztetett, pusztai élőhelyekhez kötődő eurázsiai elterjedésű madár. Az 1970-es évek közepén mindössze 10-12 páros hazai állománya a tervszerű védelemnek köszönhetően mára már 85 párra növekedett, miközben mindenütt másutt csökken az állománya. Az állomány jelentős része a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistáinak és a nemzeti parkok munkatársainak köszönhetően mesterségesen létesített fészkekben költ. Az oklevelet átvette: Viszló Levente, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának elnöke.
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter az eredményhirdetésen gratulált a díjazottaknak és kiemelte, hogy a most lezárult program is bebizonyította, hogy az emberek gondolkodásában a környezettudatos szemlélet egyre meghatározóbbá válik.
Az Ipolytarnóci Õsmaradványok Természetvédelmi Terület fogadóépületében rendezett Föld napja ünnepség keretében rendezett díjkiosztón a győzteseknek gratulált még Kósa Somogyi György, az m2 programigazgatója, az elismerő okleveleket Haraszthy László, a KvVM természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkára adta át a nyertes természeti értékek képviselőinek. A győztesek legfőbb jutalma az elismerés, amit a KvVM és az m2 tolmácsol a szavazók, a társadalom nevében.
A harmincas listán jelölt természeti értékek a következők voltak: Abaligeti-barlang, ártéri erdők, bánáti bazsarózsa, Baradla-barlang, bazaltorgonák, Bükk-fennsík, Dunakanyar, Fertő-tó, Fülöpházi futóhomok-buckák, füzéri várhegy, Hegyestű, Hévízi-tó, Hortobágyi puszta, Ipolytarnóci leletek, Káli-medence kőtengerei, kardoskúti Fehértó, kerecsensólyom, őrségi táj, Pálvölgyi-barlang, parlagi sas, pilisi len, rákosi vipera, Rám-szakadék, Szalajka-völgy, Fátyol vízesés, Tapolcai tavas-barlang, tihanyi látkép, tiszai holtágak, tiszavirágzás, túzok, vértesi táj.
Néhány szó a győztesekről:
Ipolytarnóc
Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik leggazdagabb, a nagyközönség számára is megtekinthető ősmaradvány-lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Õsmaradványok Természetvédelmi Terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú, különleges bemutatási eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Õsfenyő belépő fogadóépület. A 4 dimenziós szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, és egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyő-törzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide. Az oklevelet átvette: Szabó Tibor, Ipolytarnóc polgármestere és Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója.
Füzéri vár
A Zempléni-hegységhez tartozó különleges, természetvédelmi oltalom alatt álló vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, amely így legkorábbi váraink egyike. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja létesítette. 1264-ben említik először oklevélben. Egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. Egy évig itt őrizték a magyar koronát. Miután a vár a hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. 1977-től megkezdődtek a feltárási és helyreállítási munkák. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár kiemelkedő kápolnatornyával az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A hegy számos védett ill. fokozottan védett növény termőhelye. Kora tavasszal a sziklafalakat sárgába öltöztető sziklai ternye különösen szép látványt nyújt. Az oklevelet átvette: Horváth Jenő, Füzér polgármestere.
kardoskúti Fehértó
A kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava, medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása igen sajátos: a felszíni vizek mellett alapvető szerepet töltenek be a fakadó források, ezek a felszín alatti vizek táplálják a tavat. A tó területe néha 2 négyzetkilométerre is megnövekszik. Aszályos időszakokban hónapokra, sőt akár egész évre is kiszáradhat, míg csapadékos időszakokban folyamatosan vízzel borított a felülete. Az 1966 óta természetvédelmi oltalom alatt álló terület a környező puszták, a hajdani vásárhelyi puszta védetté nyilvánításával 1997 óta 5629 hektáron a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete. A tó és környékének földtani, víztani, madártani és növénytani értékei indokolják a magas szintű védelmet. A Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum. Nemcsak számos sziki madárfaj költő, de mintegy másfél száz faj vonulásának is lényeges állomása, továbbá a sajátos sótűrő, szikes növénytársulásoknak is otthona. Az oklevelet átvette: Ramasz Imre, Kardoskút polgármestere és Tirják László, a Körös Maros Nemzeti Park igazgatója.
Õrség
Az Õrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa. Az Árpád-házi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre, innen ered a térség elnevezése. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének. A természeti értékekben bővelkedő, erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj a 2002-ben alapított Õrségi Nemzeti Park része. Az oklevelet átvette: Laczó László, az Õrségi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke és Viniczai Tibor, a Szentgotthárd Térsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke.
Hévízi-tó
Az Európa legnagyobb kiterjedésű melegvizes gyógytavának felszíne 4,4 hektár, amelyet 50 ha területű véderdő vesz körül. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok. Gyógyvize a triászkori dolomitrétegből egy 18 m átmérőjű forrásbarlangban tör a felszínre, vize állandó mozgásban van. Ez a tó különleges képződmény, mert ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A hévízi gyógyvíz kénes, alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radioaktív. A gyógyvíz világhírnévnek örvendő jótékony hatását számos gyógyintézmény és -szálló hasznosítja. Az oklevelet átvette: Hegedű Lajos, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reuma Kórház főigazgatója és Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója.
Kerecsensólyom
Eurázsiai elterjedésű, nagytestű sólyom, amely a sík térségek jellemző, egykor általánosan elterjedt gyakori madara volt. Ma természeti ritkaság. A solymászati célra történő hasznosítás miatt az utóbbi húsz évben ázsiai állományai katasztrofálisan lecsökkentek, ezért ma már a világviszonylatban veszélyeztetett fajok között tartják számon. A magyar természetvédelem egyik „zászlóshajója” hiszen az 1970-es években még a közvetlen kipusztulás szélén állt, mára állománya a tervszerű védelem hatására megerősödött. Napjainkban Magyarország az egyetlen ország, ahol állománya stabil a civil és állami természetvédelmi szervek közösen megvalósított programjainak köszönhetően. Az oklevelet átvette: Bagyura János, a magyarországi kerecsensólyom-védelem országos irányítója.
Parlagi sas
Világviszonylatban veszélyeztetett, pusztai élőhelyekhez kötődő eurázsiai elterjedésű madár. Az 1970-es évek közepén mindössze 10-12 páros hazai állománya a tervszerű védelemnek köszönhetően mára már 85 párra növekedett, miközben mindenütt másutt csökken az állománya. Az állomány jelentős része a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistáinak és a nemzeti parkok munkatársainak köszönhetően mesterségesen létesített fészkekben költ. Az oklevelet átvette: Viszló Levente, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának elnöke.