Az atomenergia esélyei a XXI. században címmel szervezett konferenciát az Energia Klub. A rendezvény célja az volt, hogy rávilágítsanak a nukleáris ipar által elbagatellizált, ámde perdöntő tényekre.
Steve Thomas, a Greenwich-i egyetem professzora szerint a nukleáris ipar hanyatlóban van, és ezt a trendet az iparág saját erőforrásaival nem is tudja megállítani. Míg Ázsiában több mint egy tucat atomerőmű épül, addig Nyugat-Európában és Észak-Amerikában mindössze három.
Ennek az az oka, hogy atomerőművek építéséhez állami támogatásra van szükség, a liberalizált piacokon viszont csak korlátozottan lehet állami támogatást szerezni és ez gyakran kevésnek is bizonyul. Amerikában pl. a 15 milliárd dolláros támogatási csomag ellenére nem indult az elmúlt években egyetlen beruházás sem.
A finnországi Olkiluotoban épülő atomerőmű, amely azt lenne hivatott bizonyítani, hogy a liberalizált piacon is versenyképes a nukleáris energia, az építkezés második évében csődöt mondott. A költségek már az eredetire tervezett másfélszeresére rúgnak, és a tervezett építési idő is 4-ről 6 évre emelkedett. Az építkezés során számos biztonsági probléma is felmerült, amely a nukleáris ipar tapasztalatlanságára világít rá.
Perger András, az Energia Klub munkatársa kiemelte, hogy egy, a paksihoz hasonló kapacitású új atomerőmű legalább 2000 milliárd forintba kerülne, és megépítése esetén a villamos energia ára mintegy 30%-kal növekedne. Kardos Péter, az Energia Klub szakértője előadásában arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben nem az atomenergia jelentheti a megoldást. Egy sor aggály mellett – amelyet a nukleáris energetika felvet – gyakorlatilag már nincs elegendő idő arra, hogy a kibocsátás-csökkentéshez hozzájáruljon, ráadásul más, gazdaságilag hatékonyabb megoldások elől szívná el a forrásokat.
Wolfgang Kromp, a bécsi egyetem fizika- és anyagtan-professzora az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása kapcsán számos biztonsági kockázatról tett említést, a berendezések, a reaktortartály és a szerkezeti anyagok öregedését, gyengülését hozta fel példaként mint legfőbb veszélyforrást. A nukleáris hulladékot a mindmáig megoldatlan problémák közé sorolta.
A konferencián bemutatták Az atomenergia esélyei a XXI. században című kiadványt is:
www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/az_atomenergia_eselyei.pdf
Steve Thomas, a Greenwich-i egyetem professzora szerint a nukleáris ipar hanyatlóban van, és ezt a trendet az iparág saját erőforrásaival nem is tudja megállítani. Míg Ázsiában több mint egy tucat atomerőmű épül, addig Nyugat-Európában és Észak-Amerikában mindössze három.
Ennek az az oka, hogy atomerőművek építéséhez állami támogatásra van szükség, a liberalizált piacokon viszont csak korlátozottan lehet állami támogatást szerezni és ez gyakran kevésnek is bizonyul. Amerikában pl. a 15 milliárd dolláros támogatási csomag ellenére nem indult az elmúlt években egyetlen beruházás sem.
A finnországi Olkiluotoban épülő atomerőmű, amely azt lenne hivatott bizonyítani, hogy a liberalizált piacon is versenyképes a nukleáris energia, az építkezés második évében csődöt mondott. A költségek már az eredetire tervezett másfélszeresére rúgnak, és a tervezett építési idő is 4-ről 6 évre emelkedett. Az építkezés során számos biztonsági probléma is felmerült, amely a nukleáris ipar tapasztalatlanságára világít rá.
Perger András, az Energia Klub munkatársa kiemelte, hogy egy, a paksihoz hasonló kapacitású új atomerőmű legalább 2000 milliárd forintba kerülne, és megépítése esetén a villamos energia ára mintegy 30%-kal növekedne. Kardos Péter, az Energia Klub szakértője előadásában arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben nem az atomenergia jelentheti a megoldást. Egy sor aggály mellett – amelyet a nukleáris energetika felvet – gyakorlatilag már nincs elegendő idő arra, hogy a kibocsátás-csökkentéshez hozzájáruljon, ráadásul más, gazdaságilag hatékonyabb megoldások elől szívná el a forrásokat.
Wolfgang Kromp, a bécsi egyetem fizika- és anyagtan-professzora az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása kapcsán számos biztonsági kockázatról tett említést, a berendezések, a reaktortartály és a szerkezeti anyagok öregedését, gyengülését hozta fel példaként mint legfőbb veszélyforrást. A nukleáris hulladékot a mindmáig megoldatlan problémák közé sorolta.
A konferencián bemutatták Az atomenergia esélyei a XXI. században című kiadványt is:
www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/az_atomenergia_eselyei.pdf