A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a Védőoltási Hét megtartására az április 21-27 közötti hetet jelölte ki, melyen több mint 30 országgal együtt hazánk is jelezte részvételét.
A kezdeményezés célja a védőoltási tevékenység tudatosságának fokozása a szülők és az egészségügyi dolgozók körében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű családokra.
Fontos a politikai döntéshozók figyelmének ráirányítása az immunizációs (védőoltási) programok végrehajtásához szükséges források biztosítására, fenntartva ezzel hazánk kedvező járványügyi helyzetét.
Az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája által szervezett Európai Védőoltási Hét üzenete, hogy minden gyermeknek szüksége és joga van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. A szülők felelőssége, hogy gyermekeiknek megadjanak mindent, ami segíti egészséges fejlődésüket. Az egészségügy feladata, pedig az, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megelőzzék a gyermekek egészségét fenyegető súlyos betegségeket. A védőoltásokat a WHO védőernyőként ábrázolja, amely védi a gyermekeket.
A fertőző betegségek nem ismernek határokat, nincsenek tekintettel jómódú, vagy szegényebb körülmények között élőkre, tehát nagy gondot kell fordítani arra, hogy gyermekeink védettek legyenek olyan betegségekkel szemben, amelyek évtizedekkel ezelőtt még széles körben elterjedt és sok gyermek halálát okozó betegségek voltak. Vannak olyan fertőző betegségek, melyeket illetően egy populáción belül 95%-os átoltottság szükséges ahhoz, hogy ne alakuljanak ki járványok.
Magyarországon a kötelező védőoltásokkal történt átoltottság 99% feletti. A fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja a védőoltások alkalmazása, ezért is kötelező a többségük. Azok a betegségek, amelyek ellen oltunk, évtizedekkel ezelőtt még rettegett betegségek voltak. Magyarországon 2006 januárjától új oltási rend és új, korszerűbb oltóanyagok bevonásával folynak az életkorhoz kötött folyamatos védőoltások. Az új oltási rend korszerűbb, (a világon már igen sok helyen alkalmazott, jól bevált anyagokat, alkotó-részeket tartalmazó vakcinákat használunk), kevesebb a szúrások száma, jelentősen csökken a nem kívánt oltási reakciók – láz, fájdalom, duzzanat az oltás helyén – előfordulása. Résztvevő országok: Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Franciaország, Grúzia, Görögország, Magyarország, Írország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Málta, Lengyelország, Románia, Orosz Föderáció, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Svájc, Tádzsikisztán, a korábbi Jugoszlávia, Macedónia, Törökország, Türkmenisztán, Egyesült Királyság és Üzbegisztán.
A kezdeményezés célja a védőoltási tevékenység tudatosságának fokozása a szülők és az egészségügyi dolgozók körében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű családokra.
Fontos a politikai döntéshozók figyelmének ráirányítása az immunizációs (védőoltási) programok végrehajtásához szükséges források biztosítására, fenntartva ezzel hazánk kedvező járványügyi helyzetét.
Az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája által szervezett Európai Védőoltási Hét üzenete, hogy minden gyermeknek szüksége és joga van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. A szülők felelőssége, hogy gyermekeiknek megadjanak mindent, ami segíti egészséges fejlődésüket. Az egészségügy feladata, pedig az, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megelőzzék a gyermekek egészségét fenyegető súlyos betegségeket. A védőoltásokat a WHO védőernyőként ábrázolja, amely védi a gyermekeket.
A fertőző betegségek nem ismernek határokat, nincsenek tekintettel jómódú, vagy szegényebb körülmények között élőkre, tehát nagy gondot kell fordítani arra, hogy gyermekeink védettek legyenek olyan betegségekkel szemben, amelyek évtizedekkel ezelőtt még széles körben elterjedt és sok gyermek halálát okozó betegségek voltak. Vannak olyan fertőző betegségek, melyeket illetően egy populáción belül 95%-os átoltottság szükséges ahhoz, hogy ne alakuljanak ki járványok.
Magyarországon a kötelező védőoltásokkal történt átoltottság 99% feletti. A fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja a védőoltások alkalmazása, ezért is kötelező a többségük. Azok a betegségek, amelyek ellen oltunk, évtizedekkel ezelőtt még rettegett betegségek voltak. Magyarországon 2006 januárjától új oltási rend és új, korszerűbb oltóanyagok bevonásával folynak az életkorhoz kötött folyamatos védőoltások. Az új oltási rend korszerűbb, (a világon már igen sok helyen alkalmazott, jól bevált anyagokat, alkotó-részeket tartalmazó vakcinákat használunk), kevesebb a szúrások száma, jelentősen csökken a nem kívánt oltási reakciók – láz, fájdalom, duzzanat az oltás helyén – előfordulása. Résztvevő országok: Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Franciaország, Grúzia, Görögország, Magyarország, Írország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Málta, Lengyelország, Románia, Orosz Föderáció, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Svájc, Tádzsikisztán, a korábbi Jugoszlávia, Macedónia, Törökország, Türkmenisztán, Egyesült Királyság és Üzbegisztán.
Számos példa figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi – a védőoltásokkal megelőzhető fertőzéseket tekintve – igen kedvező epidemiológiai helyzet csak addig tart, amíg fennáll a kialakított immunitás. Az oltások szükségessége tehát nemhogy nem kérdőjelezhető meg, hanem alapvetően fontos preventív tevékenység. Manapság szerte a világon kötelező, illetve ajánlott védőoltások sorozatát kapják a gyermekek olyan fertőző betegségek ellen, amelyeket veszélyesnek ítél az orvostudomány.
A szülők felelőssége, hogy gyermekeiknek megadjanak mindent, ami segíti egészséges fejlődésüket. Az egészségügy feladata, pedig az, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megelőzzék a gyermekek egészségét fenyegető súlyos betegségeket. A Védőoltási Hét keretében az Észak-magyarországi régióban házi gyermekorvosok és védőnők részére szakmai, továbbképző értekezletek.