Ezt követően, 1954 és 1960 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Gyenes Tamás és Pátzay Pál voltak a mesterei. Életrajzírói szerint érzékletes mintázás, jó formaérzék, szellemes komponálás, választékos anyaghasználat tünteti ki plasztikai működését. A realista hagyományokra épülő, egyéni stílust tükröző kő és bronz köztéri szobrokon kívül narratív kisplasztikákat, érmeket készít. A Magyar Nemzeti Bank pályázatain 11 alkalommal nyert emlékpénz készítésére megbízást. A firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi emlékérem-pályázaton 1974-ben I. díjat kapott, a Sportérem pályázaton 1975-ben II. és III. díjat, az Ezüstgerely pályázaton 1976-ban különdíjat érdemelt ki. 1979-ben a ravennai Dante Biennálén ezüstérmet, 1991-ben és 1995-ben pedig a soproni Országos Éremművészeti Biennálén Roisz Vilmos-díjat nyert. 1990 óta zsűritag a Ravennai Kisplasztikai Dante Biennálén. Figurális kisplasztikái egy-egy történetet mesélnek el. Az alakok kifejező megmintázása, környezetbe helyezése, dinamikus megfogalmazása elgondolkodásra késztetnek. Alkotásai igen népszerűek a hazai, valamint külföldi gyűjtők körében és méltán szereztek világhírnevet a művésznek. - Kutas az a fajta művész, aki szívesen mesél szobrairól, a hozzájuk kapcsolódó történetekről. Merthogy történetek vannak, hiszen Leonard Bernsteinnel, vagy éppen Lady Dianával találkozott egy érem, vagy egy szobor kapcsán. És munkái a világ szinte minden sarkába eljutottak már - írja róla Vargha Zsuzsa.
A "Miskolci lányok" szoborcsoportnak is megvan a története, a kompozíciót a művész egy éjszakai metróutazáson látta meg, ahol három lány a másnapi buli részleteit beszélte meg. Mint lapunknak elmondta, épp ekkoriban gyűjtött ötleteket egy holland galéria szezonnyitójára. Az intézménnyel harminc éves kapcsolatban van, s évente kétszer új alkotásokkal jelenik ott meg. Innen indult a szoborcsoport megformázásának ötlete, amely végül Miskolcra került, s lassan a város egyik szimbolikus nevezetessége lesz.
A kiállítás-sorozaton a tervek szerint összesen tizenhét alkotó – Lugossy Mária, Báthori Sándor, Varga Miklós, Jószay Zsolt, Dufala József, Szanyi Péter, Litwin József, Varga Éva, Kutas László, Vincze Ildikó, Dobos Sára, Fata György, Hidasnémeti János és Hidasnémeti Máté, Jászai Péter és Hajzsó István, illetve Nagy Bendegúz - munkáival találkozhat a közönség. Illetve a megnyitókon magukkal a művészekkel is, akik alkotásaikkal mind jelen vannak - vagy lesznek - Miskolc közterületein.
A "Miskolci lányok" szoborcsoportnak is megvan a története, a kompozíciót a művész egy éjszakai metróutazáson látta meg, ahol három lány a másnapi buli részleteit beszélte meg. Mint lapunknak elmondta, épp ekkoriban gyűjtött ötleteket egy holland galéria szezonnyitójára. Az intézménnyel harminc éves kapcsolatban van, s évente kétszer új alkotásokkal jelenik ott meg. Innen indult a szoborcsoport megformázásának ötlete, amely végül Miskolcra került, s lassan a város egyik szimbolikus nevezetessége lesz.
A kiállítás-sorozaton a tervek szerint összesen tizenhét alkotó – Lugossy Mária, Báthori Sándor, Varga Miklós, Jószay Zsolt, Dufala József, Szanyi Péter, Litwin József, Varga Éva, Kutas László, Vincze Ildikó, Dobos Sára, Fata György, Hidasnémeti János és Hidasnémeti Máté, Jászai Péter és Hajzsó István, illetve Nagy Bendegúz - munkáival találkozhat a közönség. Illetve a megnyitókon magukkal a művészekkel is, akik alkotásaikkal mind jelen vannak - vagy lesznek - Miskolc közterületein.