A közlekedésbiztonság helyzetének alakulására elengedhetetlenné vált a közlekedést szabályozó jogszabályok változtatása. A közúti közlekedésről szóló 2007. évi CLXXV. törvényt az Országgyűlés is elfogadta, melynek következményeként bevezetésre került a gépjármű üzembentartójának felelőssége a gépjárművével elkövetett bizonyos közlekedési szabálysértések tekintetében, mely alapján vele szemben közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
A gépjármű-üzembentartó objektív felelősségének lényege, hogy az üzembentartó, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel egyes közlekedési szabályok betartásra kerüljenek.
A jogszabály alapján a közigazgatási bírság kiszabása nem lehetőség, az egyes előírások megszegése esetén az üzembentartóval szemben az eljáró hatóság köteles kiszabni a meghatározott bírságösszeget.
A közigazgatási bírságot nem a jogsértést elkövető jármű vezetőjével szemben kell kiszabni, ezért az eljárás során nem bír jelentőséggel, hogy a járművet ki vezette, illetve, hogy a hatóság előtt ismert-e a gépjárművezető kiléte, vagy sem.
Amennyiben a jármű megállításra került és ismertté vált a szabályszegő magatartást elkövető személy kiléte, akkor is fennáll az üzembentartó felelőssége. Ilyen esetben helye van mind a járművezető szabálysértési felelősségének megállapítása, mind az üzembentartó (használatra átvevővel) szemben a közigazgatási bírság kiszabásának. Az üzembentartó csak abban az esetben mentesülhet a felelősségre vonás alól, ha a gépjármű jogellenesen kerül ki a birtokából és igazolja, hogy a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatósági eljárást, illetőleg a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta a gépkocsit és azt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja. A szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
Amennyiben a gépjárművet használatba vevő személy a bírságot nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzembentartót kell kötelezni.
A közigazgatási bírságot a 2008. május 1-jét követően elkövetett szabályszegések tekintetében kell kiszabni.
A változások egyik legjelentősebb eleme kimondja, hogy a gépjárművek üzembentartói a felelősek azért, hogy a gépjárművükkel:1) a megengedett legnagyobb sebességre,
2) a vasúti átjárón való áthaladásra,
3) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
4) a járművel történő megállásra és várakozásra,
5) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
6) a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
7) a természet védelmére
vonatkozó előírások megtartásra kerüljenek.
Az egyes szabályok megszegése esetén az alábbi bírságokat kell kiszabni:
A gépjármű-üzembentartó objektív felelősségének lényege, hogy az üzembentartó, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel egyes közlekedési szabályok betartásra kerüljenek.
A jogszabály alapján a közigazgatási bírság kiszabása nem lehetőség, az egyes előírások megszegése esetén az üzembentartóval szemben az eljáró hatóság köteles kiszabni a meghatározott bírságösszeget.
A közigazgatási bírságot nem a jogsértést elkövető jármű vezetőjével szemben kell kiszabni, ezért az eljárás során nem bír jelentőséggel, hogy a járművet ki vezette, illetve, hogy a hatóság előtt ismert-e a gépjárművezető kiléte, vagy sem.
Amennyiben a jármű megállításra került és ismertté vált a szabályszegő magatartást elkövető személy kiléte, akkor is fennáll az üzembentartó felelőssége. Ilyen esetben helye van mind a járművezető szabálysértési felelősségének megállapítása, mind az üzembentartó (használatra átvevővel) szemben a közigazgatási bírság kiszabásának. Az üzembentartó csak abban az esetben mentesülhet a felelősségre vonás alól, ha a gépjármű jogellenesen kerül ki a birtokából és igazolja, hogy a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatósági eljárást, illetőleg a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta a gépkocsit és azt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja. A szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
Amennyiben a gépjárművet használatba vevő személy a bírságot nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzembentartót kell kötelezni.
A közigazgatási bírságot a 2008. május 1-jét követően elkövetett szabályszegések tekintetében kell kiszabni.
A változások egyik legjelentősebb eleme kimondja, hogy a gépjárművek üzembentartói a felelősek azért, hogy a gépjárművükkel:1) a megengedett legnagyobb sebességre,
2) a vasúti átjárón való áthaladásra,
3) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
4) a járművel történő megállásra és várakozásra,
5) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
6) a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
7) a természet védelmére
vonatkozó előírások megtartásra kerüljenek.
Az egyes szabályok megszegése esetén az alábbi bírságokat kell kiszabni:
| A megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések (a megengedett legnagyobb sebesség túllépésének mértéke a megengedett legnagyobb sebesség %-ában) | A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet | Bírság összege Ft-ban |
| 50 km/óra sebességig: | 14. § (1) bekezdés d) pont | |
| a) 30%-tól 50%-ig | 26. § (1) és (2) bekezdés | a) 30 000 |
| b) 50% felett 60%-ig | 39. § (1) bekezdés | b) 40 000 |
| c) 60% felett 80%-ig | 39/A. § (2) bekezdés | c) 60 000 |
| d) 80% felett 100%-ig | d) 90 000 | |
| e) 100% felett 150%-ig | e) 130 000 | |
| f) 150% felett | f) 300 000 | |
| 50 km/óra felett 100 km/óra sebességig: | 14. § (1) bekezdés d) pont 26. § (1) és (2) bekezdés | |
| a) 20%-tól 30%-ig | a) 30 000 | |
| b) 30% felett 50%-ig | b) 40 000 | |
| c) 50% felett 70%-ig | c) 60 000 | |
| d) 70% felett 100%-ig | d) 90 000 | |
| e) 100% felett 150%-ig | e) 130 000 | |
| f) 150% felett | f) 300 000 | |
| 100 km/óra sebesség felett: | 14. § (1) bekezdés d) pont | |
| a) 10% felett 20%-ig | 26. § (1) és (2) bekezdés | a) 30 000 |
| b) 20% felett 40%-ig | b) 50 000 | |
| c) 40% felett 50%-ig | c) 80 000 | |
| d) 50% felett 60%-ig | d) 120 000 | |
| e) 60% felett 80%-ig | e) 150 000 | |
| f) 80% felett 100%-ig | f) 200 000 | |
| g) 100% felett | g) 300 000 |
| A vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó rendelkezések | A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet | Bírság összege Ft-ban |
| A vasúti átjáró előtti megállásra vonatkozó rendelkezések | 39. § (3) bekezdés b), c), e), h) pont | 100 000 |
| A vasúti átjáróra történő ráhajtásra vonatkozó rendelkezések | 39. § (5) bekezdés a) és b) pont | 300 000 |
| A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek jelzései | A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet | Bírság összege Ft-ban |
| A fényjelző készülék előtti megállási kötelezettség | 9. § (4) bekezdés c) pont | 50 000 |
| A továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés | 9. § (4) bekezdés d) pont | 100 000 |
| A járművel történő megállásra és várakozásra | A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet | Bírság összege Ft-ban |
| A megállás tilalmára | 15. § (1) bekezdés a) pont 40. § (5) bekezdés a), c), d), e), f), g), h), i), j), l), m) pont | 30 000 |
| A várakozás tilalmára | 41. § (2) bekezdés a), c), d) pont | 30 000 |
| Az autópálya leálló sávjának igénybevételére | A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet | Bírság összege Ft-ban |
| Haladás a leállósávon | 36. § (1) bekezdés és 37. § (2) bekezdés | 150 000 |
| Megállás az úttesten és a leállósávon | 37. § (4) bekezdés | 100 000 |
| A behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra | A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet | Bírság összege Ft-ban |
| A behajtás tilalmára | 13. § (1) bekezdés g), g/1, i), i/1) pont 14. § (1) bekezdés n), z) pont | 50 000 |
| A kötelező haladási irányra | 13. § (1) bekezdés a), a/1), b), c) pont 14. § (1) bekezdés a), b), c) pont | 50 000 |
| A természet védelmére | A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény | Bírság összege Ft-ban |
| A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés a) védett természeti területen b) fokozottan védett természeti területen | 38. § (1) bekezdés j) pont | a) 150 000 b) 300 000 |
| Az engedélyezett közlekedési útról való letérés a védett vagy fokozottan védett természeti területen | 38. § (1) bekezdés j) pont | 100 000 |