A Város Napján kerül először az érdeklődök kezébe Miskolc új helytörténeti kiadványa, a Miskolci Életrajzi Lexikon. A kötet szerzői (Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója, Eszenyi Miklós művelődéstörténész, Zahuczky László könyvtáros) a lexikon elkészítésével régi hiányt igyekeztek pótolni: bemutatni azon neves személyek életét, akik Miskolcon születtek, és/vagy hosszabb időn keresztül munkásságukkal ide kötődtek.
A kötetben szereplő több száz személy kiválasztásánál az úgynevezett „Nagymiskolcot” vették figyelembe, azaz Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly stb. jeles szülöttei is helyet kaptak a lexikonban. A legkorábbi születésű Ákos-nembeli Ernye bán, diósgyőri várúr, míg a záró határ 2007. december 31-e, tehát az e napig elhunytak szerepelnek benne.
A kötet a hagyományos lexikonok betűrendes felépítését követi: az egyes szócikkeken belül a családi, iskolai adatok olvashatók, majd az adott személy szakmai karrierje, végül jelentősebb munkái (pl. könyvek, tanulmányok, filmek, színpadi szerepek, egyéb alkotások), valamint tájékoztató szakirodalmi adatok. Mivel az elmúlt években több jelentős könyv jelent meg a város történetéről, e lexikon sokban kiegészíti az abban előforduló neveket, éppen ezért jelentős kézikönyv. Sajnos, Miskolcról eleddig egyetlen lexikon sem látott napvilágot (hacsak Thurzó Nagy László 1960-as években készített, soha meg nem jelent Miskolci Lexikon c. munkáját nem említjük). A szerzők természetesen tisztában vannak azzal, hogy munkájuk nem tekinthető lezártnak. Egyrészt azért, mert előfordulhat, hogy egy-egy szakterület jelentős – de a nagyközönség előtt kevésbé ismert – személyisége nem kapott helyet a lexikonban, másrészt egyes adatok pontossága kétséges lehet, hiszen olykor ahányféle forrás, annyiféle adat szerepelt, s ilyen körülmények között maximum a logika segíthet a történészen, amikor kitalálja, melyik lehet a leghelyesebb.
Végezetül: a Miskolci életrajzi lexikon – bármennyire is kézikönyv – kiváló olvasmány is. A benne szereplő életrajzokból következtetni lehet egy-egy korra, az egyes szakmák, foglalkozási ágak helyzetére, s egyáltalán Miskolc társadalmára.
A kötetben szereplő több száz személy kiválasztásánál az úgynevezett „Nagymiskolcot” vették figyelembe, azaz Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly stb. jeles szülöttei is helyet kaptak a lexikonban. A legkorábbi születésű Ákos-nembeli Ernye bán, diósgyőri várúr, míg a záró határ 2007. december 31-e, tehát az e napig elhunytak szerepelnek benne.
A kötet a hagyományos lexikonok betűrendes felépítését követi: az egyes szócikkeken belül a családi, iskolai adatok olvashatók, majd az adott személy szakmai karrierje, végül jelentősebb munkái (pl. könyvek, tanulmányok, filmek, színpadi szerepek, egyéb alkotások), valamint tájékoztató szakirodalmi adatok. Mivel az elmúlt években több jelentős könyv jelent meg a város történetéről, e lexikon sokban kiegészíti az abban előforduló neveket, éppen ezért jelentős kézikönyv. Sajnos, Miskolcról eleddig egyetlen lexikon sem látott napvilágot (hacsak Thurzó Nagy László 1960-as években készített, soha meg nem jelent Miskolci Lexikon c. munkáját nem említjük). A szerzők természetesen tisztában vannak azzal, hogy munkájuk nem tekinthető lezártnak. Egyrészt azért, mert előfordulhat, hogy egy-egy szakterület jelentős – de a nagyközönség előtt kevésbé ismert – személyisége nem kapott helyet a lexikonban, másrészt egyes adatok pontossága kétséges lehet, hiszen olykor ahányféle forrás, annyiféle adat szerepelt, s ilyen körülmények között maximum a logika segíthet a történészen, amikor kitalálja, melyik lehet a leghelyesebb.
Végezetül: a Miskolci életrajzi lexikon – bármennyire is kézikönyv – kiváló olvasmány is. A benne szereplő életrajzokból következtetni lehet egy-egy korra, az egyes szakmák, foglalkozási ágak helyzetére, s egyáltalán Miskolc társadalmára.