A B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya a közelmúltban elkészítette a „Büntetni? Elfogadni? Szeretni? – Tudjuk, hogyan kezeljük a graffitis gyerekeket? című kiadványát.
Magyarországon a graffiti-jelenség látványos terjedésének lehetünk szemtanúi, melyet jól mutat a média és a hatóságok fokozódó érdeklődése, valamit a szaporodó rendőri jelentések a szigorú, precedens értékű eljárásokról.
A Miskolci Rendőrkapitányságon kihallgatott egyik fiatalkorú gyanúsított jegyzőkönyvéből: „Tetováló művész szeretnék lenni, így amikor lehet, akkor falra festek. Mióta a múlt évben a kórház falát lefestettem és akkor elkaptak, azóta csak engedéllyel festem meg a falakat. A kórházas balhé miatt 25 000 forint pénzbüntetést kaptam”.
Mint a kiadvány nevéből is kitűnik, a könyv a graffiti-jelenség témakörét járja körül. Kiindulva a kezdetektől, leírva a téma jellemzőit a gyermekbűnözés ide vonatkozó jogi, szociológiai ismereteit, ismertetve a büntetőeljárás minden fázisát, megtörtént eseteket feldolgozva.
A könyv célja, hogy az iskoláknak segítséget, ajánlásokat nyújtson ahhoz, hogyan kezeljék ezt a problémát. A megelőzésnek a legfontosabb helyszíne ugyanis az iskola, hiszen az elkövetői kör nagy része diák, így a gyermekvédelem legfőbb bázisa valamennyi közoktatási intézmény.
Az elkészített kiadványban ezért olyan ismereteket próbált összegyűjteni, amelyek feltétlenül szükségesek a pedagógusok és mindenek előtt az ifjúságvédelmi felelősök számára, hogy akár osztályfőnöki órákon, akár más fórumokon a lehetőséghez mérten, minél mélyebben tudjanak foglalkozni ezzel a témával.
Az útmutatóval nem az volt a szerkesztők elsődleges célkitűzése, hogy a graffitizést minden helyen és időben következményekkel járó cselekményként tüntessék fel, hanem hogy átfogó képet adjanak ezen tevékenység minden oldaláról.
Részletek a könyvből:
„Rendőri munkák során, vagy akár egy bűnmegelőzési osztályfőnöki óra keretében több esetben tapasztaltuk, hogy a gyerekek, de alkalmanként még a szülők sincsenek tisztában azzal, hogy jogsértő és adott esetben büntetendő cselekmény lehet a falfirkálásból. Sokszor ott a rendőrségen döbbenek rá a meghallgatások, kihallgatások alkalmával, hogy mit követtek el és az milyen következményekkel járhat”.
„A Miskolci Városi Bíróságon 2004-2007. évek között 229 esetben indult büntetőeljárás rongálás vétsége miatt, ebből 6 esetben fordult elő olyan büntetőeljárás, amelyben graffiti rajzokkal kapcsolatos cselekményekkel összefüggésben került sor büntetőjogi felelősség megállapítására. Többek között két fiatalkorút 40-40 nap, fizikai munkakörben végzendő közérdekű munka elvégzésére ítélte a bíróság”.
Magyarországon a graffiti-jelenség látványos terjedésének lehetünk szemtanúi, melyet jól mutat a média és a hatóságok fokozódó érdeklődése, valamit a szaporodó rendőri jelentések a szigorú, precedens értékű eljárásokról.
A Miskolci Rendőrkapitányságon kihallgatott egyik fiatalkorú gyanúsított jegyzőkönyvéből: „Tetováló művész szeretnék lenni, így amikor lehet, akkor falra festek. Mióta a múlt évben a kórház falát lefestettem és akkor elkaptak, azóta csak engedéllyel festem meg a falakat. A kórházas balhé miatt 25 000 forint pénzbüntetést kaptam”.
Mint a kiadvány nevéből is kitűnik, a könyv a graffiti-jelenség témakörét járja körül. Kiindulva a kezdetektől, leírva a téma jellemzőit a gyermekbűnözés ide vonatkozó jogi, szociológiai ismereteit, ismertetve a büntetőeljárás minden fázisát, megtörtént eseteket feldolgozva.
A könyv célja, hogy az iskoláknak segítséget, ajánlásokat nyújtson ahhoz, hogyan kezeljék ezt a problémát. A megelőzésnek a legfontosabb helyszíne ugyanis az iskola, hiszen az elkövetői kör nagy része diák, így a gyermekvédelem legfőbb bázisa valamennyi közoktatási intézmény.
Az elkészített kiadványban ezért olyan ismereteket próbált összegyűjteni, amelyek feltétlenül szükségesek a pedagógusok és mindenek előtt az ifjúságvédelmi felelősök számára, hogy akár osztályfőnöki órákon, akár más fórumokon a lehetőséghez mérten, minél mélyebben tudjanak foglalkozni ezzel a témával.
Az útmutatóval nem az volt a szerkesztők elsődleges célkitűzése, hogy a graffitizést minden helyen és időben következményekkel járó cselekményként tüntessék fel, hanem hogy átfogó képet adjanak ezen tevékenység minden oldaláról.
Részletek a könyvből:
„Rendőri munkák során, vagy akár egy bűnmegelőzési osztályfőnöki óra keretében több esetben tapasztaltuk, hogy a gyerekek, de alkalmanként még a szülők sincsenek tisztában azzal, hogy jogsértő és adott esetben büntetendő cselekmény lehet a falfirkálásból. Sokszor ott a rendőrségen döbbenek rá a meghallgatások, kihallgatások alkalmával, hogy mit követtek el és az milyen következményekkel járhat”.
„A Miskolci Városi Bíróságon 2004-2007. évek között 229 esetben indult büntetőeljárás rongálás vétsége miatt, ebből 6 esetben fordult elő olyan büntetőeljárás, amelyben graffiti rajzokkal kapcsolatos cselekményekkel összefüggésben került sor büntetőjogi felelősség megállapítására. Többek között két fiatalkorút 40-40 nap, fizikai munkakörben végzendő közérdekű munka elvégzésére ítélte a bíróság”.