A törvény megalkotását a turisztikai szakmai szervezetek (Országos Idegenforgalmi Bizottság, Magyar Szállodaszövetség, MUISZ, VIMOSZ, MISZ, MATUR stb.) már régóta sürgetik, tekintettel a turizmusnak a magyar gazdaságban betöltött jelentős szerepére, valamint arra, hogy ez a jelentősége – eltérően más ágazatoktól – a jogalkotás szintjén mindeddig nem tükröződött.
A turizmus fejlesztéséhez szükséges forrásokról több jogszabály is rendelkezett. Pl. a helyi adókról szóló törvény lehetővé tette a települési (községi, városi, fővárosi kerületi) önkormányzatok részére, hogy idegenforgalmi adót vessenek ki. A Magyar Köztársaság évenként elfogadott költségvetése is rendszeresen tartalmazott a turizmusra vonatkozó rendelkezéseket (pl. a turisztikai célelőirányzat, illetőleg az üdülési csekk részére biztosított összeget, továbbá az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adóhoz nyújtott központi támogatást). A törvénytervezet rögzíti a Regionális Turisztikai Célelőirányzat kötelező létrehozását is. Változás lesz, hogy turisztikai pályázatokon turisztikai célokra csak akkor pályázhatnak majd az önkormányzatok, ha az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulást turisztikai célokra fordítják.A törvény nagyobb súlyt ad a Regionális Idegenforgalmi Bizottságoknak is: a kilenc turisztikai régióban továbbra is működni fognak a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, Regionális Turisztikai Bizottság (RTB) elnevezéssel, s a korábbi szabályozás helyett egy új miniszteri rendelet fogja majd működésük részletes szabályait megállapítani. Igazodva az egységes regionális szervezetrendszer kialakításának és működtetésének követelményéhez, az RTB-k a Regionális Fejlesztési Tanácsok törvényben nevesített bizottságaiként működnek majd. A bizottságok elnökei automatikusan tagjai lesznek a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak, melyeknek kötelező lesz kikérni a bizottságok véleményét minden turisztikai fejlesztéssel kapcsolatban. Jelentős előrelépés, hogy a régiós turisztikai szervezetek bekerültek a törvénybe, hiszen tevékenységük garantálja, hogy a régiós döntések szakmailag megalapozottak legyenek.
Mindezidáig a turisztikai tevékenységeket különböző szintű jogszabályok szabályozták, melyek a törvény megalkotása után is hatályban maradnak. Így pl. az utazásszervező- és közvetítő tevékenységre, az utazási szerződésre, a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátóhelyek osztályba sorolására, valamint a falusi szálláshelyek minősítésére vonatkozó rendeletek. Továbbá az idegenvezetésre, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokra, a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra érvényes más-más rendeletek. Ezen jogszabályok jelentős része a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatálybalépése miatt legkésőbb 2009. december 28-ig még módosulni fog.
A turizmus törvény létrejöttéig jogszabály nem határozta meg részletesen pl., hogy melyek a turizmussal kapcsolatos állami és önkormányzati feladatok, hogyan alakul az irányítás és a szervezetrendszer, milyen legyen a turizmusban képződő források visszaforgatásának mechanizmusa, miként kell az állami intézkedések ágazatközi összehangolásáról gondoskodni a turizmus fejlesztési igényeire tekintettel.
A Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben 500 millió forint költségvetési többletforráshoz jutott, amelyet a 2007. évi utószezon, illetve a 2008. évi előszezon beutazó és belföldi vendégforgalmának élénkítésére használhatott fel, három marketingkampány keretében. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. a megvalósítás érdekében kiegészítő szerződés kötött. A kampányok sikeresek voltak: a Magyar Turizmus Zrt. a vállalt növekedést a tervezett fél év helyett 5 hónap alatt teljesítette. Így – a tavaly őszi megállapodás értelmében – újabb 500 millió forint marketingtámogatást biztosít az ÖTM a Társaság részére, természetesen hasonló keretfeltételek mellett (világos célok, teljesítmény elvárás, konkrét vendégéjszaka növekedésvállalás).
2007-2013 között 300 milliárd forint támogatással valósulhatnak meg turisztikai fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Ebből a 2007-2008-as akciótervi időszakban a pályázatos és kiemelt projektek mintegy 155 milliárd forint támogatásban részesülhetnek. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztésre (menedzselt vonzerő turisztikai hasznosításra), valamint a fogadóképesség javítására már 2007. végén megjelentek a pályázati felhívások.Várhatóan 2008. júliusában írja ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a turisztikai desztinációs-menedzsment rendszer fejlesztését támogató regionális pályázatokat. A program célja olyan térségi, kistérségi turisztikai menedzsment szervezetek létrehozásának támogatása, melyek koordinálják az adott terület turisztikai fejlesztéseit, valamint összefogják a térség turisztikai kínálatát.
Forrás: Miskolci Önkormányzat Kulturális és Vendégforgalmi Osztály