Összesen mintegy ötezer ember vett részt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium áprilisban indult Klíma kampányának hat állomásán. A tárca klímakörútja Miskolcra, Szegedre, Debrecenbe, Keszthelyre, Nagykanizsára, Pécsre és Veszprémbe látogatott el. A szakmai előadásokon közel ezer egyetemi és főiskolai hallgató vett részt. Veszprémben, a klímakörút hatodik állomásán ötven gyerek tett klímafogadalmat, amelyeket zöld lufik segítségével szélnek eresztettek.
A környezetvédelmi tárca egyik fő törekvése, hogy a környezettudatos nevelés a pedagógusok és a szülők segítségével a mindennapok részévé váljon – hangsúlyozta Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetgazdasági szakállamtitkára a tárca országos Klíma Programjának hatodik és egyben záró helyszínének sajtótájékoztatóján, Veszprémben.
A szakállamtitkár szerint – aki 1990 és 2006 között Veszprém polgármestere volt – Veszprémet és környékét is jelentősen érinti a klímaváltozás. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál most dolgoznak egy nagy európai számítógépes modell hazai telepítésén, amelynek célja, hogy regionális bontásban próbáljon valamit mondani hazánk éghajlatának jövőjéről. A változás kimenetele rajtunk is múlik, ezért mindannyiunknak cselekedni kell- tette hozzá Dióssy László.
A klímaváltozás lassítása, káros hatásainak csökkentése érdekében februárban megalakult a Klímabarát Települések Szövetsége öt hazai önkormányzat részvételével a baranyai Hosszúhetényben. Az eddigi tagok Pomáz, Tatabánya, Hosszúhetyén, Albertirsa és Pilis. A csatlakozni kívánó településeknek klímaprogrammal kell rendelkeznie, és ennek megvalósítására a képviselőtestületnek elegendő összeget is el kell különítenie. Dióssy László szerint nagy előrelépés lenne a klímaváltozásra való felkészülésben, a klímaváltozás elleni küzdelemben, ha Veszprém is csatlakozna a klímabarát településekhez, éppen ezért szorgalmazza is ezt a városi önkormányzatnál. Dióssy kiemelte, fontos, hogy az önkormányzatok a hosszútávú célok és jövőkép formálása során ne feledkezzenek meg arról, hogy a klímaváltozás hatásait ellensúlyozni kell.
A tárca klímakörútja hat városba – Miskolc, Szeged, Debrecen, Keszthely-Nagykanizsa, Pécs, Veszprém – látogatott el. A hat állomáson összesen mintegy ötezer ember vett részt. A szakmai előadásokra közel ezer egyetemi és főiskolai hallgató volt kíváncsi. A hat helyszínen több, mint kétezer plakát került kihelyezésre, ezer darab lufit és zöld pólót osztott ki a klíma csapat. Veszprémben, a klímakörút utolsó tavaszi állomásán a Deák Ferenc Általános Iskolában ötven zöld pólóba öltözött gyermek összesen ötven, lebomló anyagból készült lufit engedett fel a levegőbe. A lufikhoz előzőleg egy-egy falapocskát rögzítettek, amelyekre klímafogadalmaikat írták. Az iskola azt kérte, ha valaki megtalál egy ilyen lapocskát, azt küldje vissza hozzájuk.
A klímakörút hat helyszínén minden ökoiskola gyarapodott egy-egy facsemetével, az ültetésnél összesen közel ezer gyermek és száz pedagógus segédkezett. A klímaprogram részeként a zöldtárca óriásplakátokon és televíziós szpotokban adott praktikus tanácsokat a vízzel, a hulladékkal, az energiával és a levegővel kapcsolatban. A klímakampány internetes portálján pedig több, mint ezeregyszáz ember regisztrált és osztotta meg véleményét, gondolatait a klímaváltozással kapcsolatban.
Fontos, hogy odafigyeljünk a környezetünkre, hisz Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa, nagyon is a mi bőrünkre megy a vásár. Elemi érdekünk, hogy a nemzetközi közösség megfelelő választ adjon a kihívásra és 2050-ig a fejlett országok minimum 50-60 százalékos kibocsátás csökkentést vállaljanak.
Tudta-e?
Ökológiai lábnyom
– Az emberiség jelenleg fedezetlen hitelből él. Gyorsabban éli fel a Föld természeti erőforrásait, mint ahogy azok meg tudnak újulni.
– Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni.
– Az ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (pl. élelem, energia). Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár, 2,5-szer nagyobb, mint 1961-ben. Ám ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1,8 hektár jut.
– Egy átlag magyar 3,1 hektár területet „használ” el, azaz körülbelül 1,5 Földre van szükség ahhoz, hogy mindenki úgy éljen, mint a magyar átlag.
Ökológiai lábnyomunkat egyszerűen tudjuk csökkenteni:
– Közlekedés: tömegközlekedés, bicikli, gyaloglás, ha autóval megyünk valahova ne egyedül üljünk benne, hanem minél többen, repüljünk minél kevesebbet
– Étkezés: Lehetőség szerint kerüljük az előrecsomagolt, messziről szállított élelmiszereket, járjunk piacra és szerezzünk be minél több friss élelmiszert a helyi termelőktől. Táplálkozásunkban ne a húsételek domináljanak (a hús előállításához rengeteg termőföldre van szükség a takarmányhoz, amin emberi fogyasztásra szánt növényeket is lehetne termeszteni)
– Hulladék: gyűjtsük szelektíven a hulladékot (ha erre van lehetőség), próbáljunk minél kevesebb hulladékot termelni (például ne kérjünk minden vásárlásnál nejlonzacskót a közértben)
– Energia: Figyeljünk oda háztartásunk energiafogyasztására. Húzzuk ki a falból a használaton kívüli mobiltöltőket, kapcsoljuk ki a televíziót, a videót, a monitort teljesen, ne hagyjuk ún. „stand by” üzemmódban őket
– Víz: Zuhanyozzunk, zárjuk el a csapot fogmosás, borotválkozás közben.
A környezetvédelmi tárca egyik fő törekvése, hogy a környezettudatos nevelés a pedagógusok és a szülők segítségével a mindennapok részévé váljon – hangsúlyozta Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetgazdasági szakállamtitkára a tárca országos Klíma Programjának hatodik és egyben záró helyszínének sajtótájékoztatóján, Veszprémben.
A szakállamtitkár szerint – aki 1990 és 2006 között Veszprém polgármestere volt – Veszprémet és környékét is jelentősen érinti a klímaváltozás. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál most dolgoznak egy nagy európai számítógépes modell hazai telepítésén, amelynek célja, hogy regionális bontásban próbáljon valamit mondani hazánk éghajlatának jövőjéről. A változás kimenetele rajtunk is múlik, ezért mindannyiunknak cselekedni kell- tette hozzá Dióssy László.
A klímaváltozás lassítása, káros hatásainak csökkentése érdekében februárban megalakult a Klímabarát Települések Szövetsége öt hazai önkormányzat részvételével a baranyai Hosszúhetényben. Az eddigi tagok Pomáz, Tatabánya, Hosszúhetyén, Albertirsa és Pilis. A csatlakozni kívánó településeknek klímaprogrammal kell rendelkeznie, és ennek megvalósítására a képviselőtestületnek elegendő összeget is el kell különítenie. Dióssy László szerint nagy előrelépés lenne a klímaváltozásra való felkészülésben, a klímaváltozás elleni küzdelemben, ha Veszprém is csatlakozna a klímabarát településekhez, éppen ezért szorgalmazza is ezt a városi önkormányzatnál. Dióssy kiemelte, fontos, hogy az önkormányzatok a hosszútávú célok és jövőkép formálása során ne feledkezzenek meg arról, hogy a klímaváltozás hatásait ellensúlyozni kell.
A tárca klímakörútja hat városba – Miskolc, Szeged, Debrecen, Keszthely-Nagykanizsa, Pécs, Veszprém – látogatott el. A hat állomáson összesen mintegy ötezer ember vett részt. A szakmai előadásokra közel ezer egyetemi és főiskolai hallgató volt kíváncsi. A hat helyszínen több, mint kétezer plakát került kihelyezésre, ezer darab lufit és zöld pólót osztott ki a klíma csapat. Veszprémben, a klímakörút utolsó tavaszi állomásán a Deák Ferenc Általános Iskolában ötven zöld pólóba öltözött gyermek összesen ötven, lebomló anyagból készült lufit engedett fel a levegőbe. A lufikhoz előzőleg egy-egy falapocskát rögzítettek, amelyekre klímafogadalmaikat írták. Az iskola azt kérte, ha valaki megtalál egy ilyen lapocskát, azt küldje vissza hozzájuk.
A klímakörút hat helyszínén minden ökoiskola gyarapodott egy-egy facsemetével, az ültetésnél összesen közel ezer gyermek és száz pedagógus segédkezett. A klímaprogram részeként a zöldtárca óriásplakátokon és televíziós szpotokban adott praktikus tanácsokat a vízzel, a hulladékkal, az energiával és a levegővel kapcsolatban. A klímakampány internetes portálján pedig több, mint ezeregyszáz ember regisztrált és osztotta meg véleményét, gondolatait a klímaváltozással kapcsolatban.
Fontos, hogy odafigyeljünk a környezetünkre, hisz Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa, nagyon is a mi bőrünkre megy a vásár. Elemi érdekünk, hogy a nemzetközi közösség megfelelő választ adjon a kihívásra és 2050-ig a fejlett országok minimum 50-60 százalékos kibocsátás csökkentést vállaljanak.
Tudta-e?
Ökológiai lábnyom
– Az emberiség jelenleg fedezetlen hitelből él. Gyorsabban éli fel a Föld természeti erőforrásait, mint ahogy azok meg tudnak újulni.
– Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni.
– Az ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (pl. élelem, energia). Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár, 2,5-szer nagyobb, mint 1961-ben. Ám ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1,8 hektár jut.
– Egy átlag magyar 3,1 hektár területet „használ” el, azaz körülbelül 1,5 Földre van szükség ahhoz, hogy mindenki úgy éljen, mint a magyar átlag.
Ökológiai lábnyomunkat egyszerűen tudjuk csökkenteni:
– Közlekedés: tömegközlekedés, bicikli, gyaloglás, ha autóval megyünk valahova ne egyedül üljünk benne, hanem minél többen, repüljünk minél kevesebbet
– Étkezés: Lehetőség szerint kerüljük az előrecsomagolt, messziről szállított élelmiszereket, járjunk piacra és szerezzünk be minél több friss élelmiszert a helyi termelőktől. Táplálkozásunkban ne a húsételek domináljanak (a hús előállításához rengeteg termőföldre van szükség a takarmányhoz, amin emberi fogyasztásra szánt növényeket is lehetne termeszteni)
– Hulladék: gyűjtsük szelektíven a hulladékot (ha erre van lehetőség), próbáljunk minél kevesebb hulladékot termelni (például ne kérjünk minden vásárlásnál nejlonzacskót a közértben)
– Energia: Figyeljünk oda háztartásunk energiafogyasztására. Húzzuk ki a falból a használaton kívüli mobiltöltőket, kapcsoljuk ki a televíziót, a videót, a monitort teljesen, ne hagyjuk ún. „stand by” üzemmódban őket
– Víz: Zuhanyozzunk, zárjuk el a csapot fogmosás, borotválkozás közben.