Szakemberek szerint a nem megfelelő táplálkozás akár a halálokok 30-35 százalékáért is felelhet. Elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos megbetegedések, mind-mind olyan, amelyben szerepet játszik az étkezés.
Mint Antal Emesétől, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökétől megtudtuk, éppen ezért népszerűsíteni szeretnék az egészséges táplálkozást, tréningeket, főzőtanfolyamokat szerveznek országszerte. Erre azért is szükség van, mert az elnök szerint nagyon sok a fals információ a köztudatban. Néhány érdekes adatot is megtudhattunk, életünk során a születési súlyunk 20-30 szorosát szedjük fel, nyolcvanezerszer eszünk, 520-550 kilogramm élelmiszert évente, életünk során tehát több tonnát. Éppen ezért nem mindegy, mit is eszünk, mint ahogy a mozgásról sem feledkezhetünk meg. Antal Emese szerint napjaink embere 200-300 kalóriával eszik meg naponta többet, mint 20-30 évvel ezelőtt, miközben egyre több zsírt fogyasztunk, és egyre kevesebbet mozgunk. A szakemberek összeállítottak tizenkét pontot, amit érdemes megfogadni, ezek közt szerepel a változatos étrend, a napi 4-5-szöri étkezés, a megfelelő napi folyadékbevitel. Minden nap fogyasztani kell négy ételcsoportból, ez a gabonafélék, zöldség-gyümölcs, tej-tejtermék, hús-húskészítmény. Hetente egyszer-kétszer pedig érdemes halat is fogyasztani.
A tejtermékek kapcsán Fekete Eszter, a Danone egészségmarketing menedzsere lapunknak a joghurtok fogyasztását emelte ki. Bár kevesen gondolnák, de a joghurtnak négyezer éves kultúrája van, és már az ókori országokban is létezett. A joghurtokban kilenc aminosav található, de a kalcium és ásványi anyagok nagy része is a tejtermékekből vehető fel. Megfelelő a kalcium–foszfor arány benne, ami fontos a minden tizedik embert érintő csontritkulás esetén. A mozgáshiány miatt szükséges D-vitamin is megtalálható benne, de emellett A-, C-, E- és K-vitamint is találunk a joghurtban, ahogy folsavat és B11 vitamint, ami a kismamák számára játszik nagy szerepet. A joghurtokban található úgynevezett élőflóra a bélflórában található baktériumok munkáját segíti. Az emberi test tápcsatornája 400 négyzetméter – akkora, mint egy focipálya–, a baktériumok pedig ezt védik. Kérdésünkre, hogy mit is jelent a joghurtok élőflórás és a probiotikus jelzője, Fekete Eszter elmondta, az élőflórás termékek grammonként egymillió darabot tartalmaznak a két joghurtkultúrából, míg a probiotikus még magasabb szinten produkálja az élőflórákat.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a termékek megvédenek a betegségektől, de erősítik a szervezet védekezőképességét.
Mint Antal Emesétől, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökétől megtudtuk, éppen ezért népszerűsíteni szeretnék az egészséges táplálkozást, tréningeket, főzőtanfolyamokat szerveznek országszerte. Erre azért is szükség van, mert az elnök szerint nagyon sok a fals információ a köztudatban. Néhány érdekes adatot is megtudhattunk, életünk során a születési súlyunk 20-30 szorosát szedjük fel, nyolcvanezerszer eszünk, 520-550 kilogramm élelmiszert évente, életünk során tehát több tonnát. Éppen ezért nem mindegy, mit is eszünk, mint ahogy a mozgásról sem feledkezhetünk meg. Antal Emese szerint napjaink embere 200-300 kalóriával eszik meg naponta többet, mint 20-30 évvel ezelőtt, miközben egyre több zsírt fogyasztunk, és egyre kevesebbet mozgunk. A szakemberek összeállítottak tizenkét pontot, amit érdemes megfogadni, ezek közt szerepel a változatos étrend, a napi 4-5-szöri étkezés, a megfelelő napi folyadékbevitel. Minden nap fogyasztani kell négy ételcsoportból, ez a gabonafélék, zöldség-gyümölcs, tej-tejtermék, hús-húskészítmény. Hetente egyszer-kétszer pedig érdemes halat is fogyasztani.
A tejtermékek kapcsán Fekete Eszter, a Danone egészségmarketing menedzsere lapunknak a joghurtok fogyasztását emelte ki. Bár kevesen gondolnák, de a joghurtnak négyezer éves kultúrája van, és már az ókori országokban is létezett. A joghurtokban kilenc aminosav található, de a kalcium és ásványi anyagok nagy része is a tejtermékekből vehető fel. Megfelelő a kalcium–foszfor arány benne, ami fontos a minden tizedik embert érintő csontritkulás esetén. A mozgáshiány miatt szükséges D-vitamin is megtalálható benne, de emellett A-, C-, E- és K-vitamint is találunk a joghurtban, ahogy folsavat és B11 vitamint, ami a kismamák számára játszik nagy szerepet. A joghurtokban található úgynevezett élőflóra a bélflórában található baktériumok munkáját segíti. Az emberi test tápcsatornája 400 négyzetméter – akkora, mint egy focipálya–, a baktériumok pedig ezt védik. Kérdésünkre, hogy mit is jelent a joghurtok élőflórás és a probiotikus jelzője, Fekete Eszter elmondta, az élőflórás termékek grammonként egymillió darabot tartalmaznak a két joghurtkultúrából, míg a probiotikus még magasabb szinten produkálja az élőflórákat.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a termékek megvédenek a betegségektől, de erősítik a szervezet védekezőképességét.