A Hatóság a sérelmet szenvedett fél kérelmére, illetve hivatalból folytatja le a vizsgálatot, majd a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál tárgyalásra kerül sor, s a Hatóság határozatban állapítja meg, történt-e valóban hátrányos, jogellenes megkülönböztetés.
Dr. Demeter Judit az EBH tevékenységének ismertetése után arról is szólt, milyen sérelem tekinthető diszkriminációnak. Mint elhangzott, közvetlen, más szóval nyílt diszkrimináció történik, ha a jelentkezőt, álláskeresése során valamely emberi tulajdonsága miatt éri hátrány. Az Egyenlő Bánásmód Törvény sok tulajdonság alapján tiltja a hátrányos megkülönböztetést: ilyen például a nem, etnikai hovatartozás, fogyatékosság, politikai vélemény, családi állapot, terhesség, szexuális irányultság, életkor, vagyoni helyzet, stb.
Közvetett, más szóval burkolt hátrányos megkülönböztetés történik a felvétel során, ha a munkáltató eljárása látszólag nem függ össze a jelentkező védett tulajdonságával, mégis ezek miatt éri hátrány - pl. testmagasságuk, vagy más fizikai tulajdonságuk miatt nem vesznek fel nőket egy álláshelyre.
Múlt évben 756 diszkriminációs ügy, panasz érkezett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz s a hivatal 29 elmarasztaló határozatot hozott. Az ügyek, panaszok 186 esetben zárultak érdemi döntéssel, 96 esetben áttétellel, 348-szor pedig tájékozató levéllel. A hatóság 29 elmarasztaló határozatot hozott. A foglalkoztatás területén történt a legtöbb hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció áldozata a sérelmet etnikai hovatartozása, életkora, anyasága, valamint egyéb helyzete miatt szenvedte el. A hatóság jogsértést állapított meg például annál az esetnél, ahol romák jelentkeztek csomagolási munkára a fővárosban. A jelentkezők közvetett úton tudták meg, hogy mindazok munkájára, akik a roma kisebbséghez tartoznak, a munkaerő-kölcsönző nem tart igényt. A hivatal megtiltotta a jogsértő magatartást és összesen hárommillió forintos bírságot szabott ki. Szintén jogsértést állapított meg a hivatal az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt az egyik minisztériummal szemben. A panaszos azért nyújtott be kérelmet, mert álláspontja szerint a minisztérium anyaságával összefüggésben hátrányos megkülönböztetésben részesítette azzal, hogy vezetői megbízatását gyermekgondozás miatti távolléte idején visszavonta. A hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni folytatását megtiltotta, elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát, valamint másfél millió forint bírságot szabott ki. Az eljárás alá vont szervek közül: 18 gazdasági társaság, 3 állami szerv, 6 önkormányzat, illetve önkormányzati intézmény volt. A 29 elmarasztaló döntés között 14 esetben szabott ki a hatóság pénzbírságot is, melynek legmagasabb összege 4,5 millió forint volt, 15 esetben alkalmazták a nyilvánosságra hozatalt is szankcióként. Az elmarasztalást tartalmazó ügyek kérelmezői közül 12 volt a férfi és 17 a női kérelmezők száma. Az elmarasztaló határozatok közül 11 esetben budapesti székhelyűek voltak az eljárás alá vontak.
Dr. Demeter Judit az EBH tevékenységének ismertetése után arról is szólt, milyen sérelem tekinthető diszkriminációnak. Mint elhangzott, közvetlen, más szóval nyílt diszkrimináció történik, ha a jelentkezőt, álláskeresése során valamely emberi tulajdonsága miatt éri hátrány. Az Egyenlő Bánásmód Törvény sok tulajdonság alapján tiltja a hátrányos megkülönböztetést: ilyen például a nem, etnikai hovatartozás, fogyatékosság, politikai vélemény, családi állapot, terhesség, szexuális irányultság, életkor, vagyoni helyzet, stb.
Közvetett, más szóval burkolt hátrányos megkülönböztetés történik a felvétel során, ha a munkáltató eljárása látszólag nem függ össze a jelentkező védett tulajdonságával, mégis ezek miatt éri hátrány - pl. testmagasságuk, vagy más fizikai tulajdonságuk miatt nem vesznek fel nőket egy álláshelyre.
Múlt évben 756 diszkriminációs ügy, panasz érkezett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz s a hivatal 29 elmarasztaló határozatot hozott. Az ügyek, panaszok 186 esetben zárultak érdemi döntéssel, 96 esetben áttétellel, 348-szor pedig tájékozató levéllel. A hatóság 29 elmarasztaló határozatot hozott. A foglalkoztatás területén történt a legtöbb hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció áldozata a sérelmet etnikai hovatartozása, életkora, anyasága, valamint egyéb helyzete miatt szenvedte el. A hatóság jogsértést állapított meg például annál az esetnél, ahol romák jelentkeztek csomagolási munkára a fővárosban. A jelentkezők közvetett úton tudták meg, hogy mindazok munkájára, akik a roma kisebbséghez tartoznak, a munkaerő-kölcsönző nem tart igényt. A hivatal megtiltotta a jogsértő magatartást és összesen hárommillió forintos bírságot szabott ki. Szintén jogsértést állapított meg a hivatal az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt az egyik minisztériummal szemben. A panaszos azért nyújtott be kérelmet, mert álláspontja szerint a minisztérium anyaságával összefüggésben hátrányos megkülönböztetésben részesítette azzal, hogy vezetői megbízatását gyermekgondozás miatti távolléte idején visszavonta. A hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni folytatását megtiltotta, elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát, valamint másfél millió forint bírságot szabott ki. Az eljárás alá vont szervek közül: 18 gazdasági társaság, 3 állami szerv, 6 önkormányzat, illetve önkormányzati intézmény volt. A 29 elmarasztaló döntés között 14 esetben szabott ki a hatóság pénzbírságot is, melynek legmagasabb összege 4,5 millió forint volt, 15 esetben alkalmazták a nyilvánosságra hozatalt is szankcióként. Az elmarasztalást tartalmazó ügyek kérelmezői közül 12 volt a férfi és 17 a női kérelmezők száma. Az elmarasztaló határozatok közül 11 esetben budapesti székhelyűek voltak az eljárás alá vontak.