Nagy találkozás – így lehetne röviden jellemezni a Gárdonyi parknyitó buliját. Legalább három generáció talált egymásra és a zenére. A kamaszoktól kezdve az őszülő hatvanasokig mindenki egyszerre lendítette magasba a kezét szombat este a szabadtéri színpad előtt. A zenészek is mókás emlékeket őriznek a csabai parkról, korábban D. Nagy Lajos, most Takács Tamásék anekdotáztak róla, hogy csak az ablakon átmászva jutottak a kinti színpadhoz.
Újraéled a legenda
– Először vagyok itt, de tudom, a legendás Gárdonyi a nagy találkozások helyszíne volt, a szüleim is itt ismerték meg egymást – magyarázta Kerényi Bernadett, az egyetemista, miközben jóízűen majszolta a zsíros kenyeret. Tőle alig néhány méterre egy középkorú házaspár bulizott, de még hogy! Úgy fújták a Karthago-dalokat, mintha ők szerezték volna az összest. Varga Béla, a Gárdonyi vezetője is elégedett pillantásokkal pásztázta a terepet, érthető, hisz sokan voltak.
– Minden kezdet nehéz, még idő kell, hogy a hely felpörögjön, de tudom, hamarosan itt lesz a miskolci rockélet otthona – érvelt Béla. És csak jöttek, jöttek az emberek, kicsik és nagyok, családostól, barátokkal vagy magányosan, tudván, úgyis lesznek ismerős arcok. A KGST és a Sztrapacska Blues Band dalaira bemelegített a közönség, a Karthago, mint mindig Miskolcon hatalmas bulit nyomott. A hangosítás azért néha odavágott az ember fülének, de ezt már megszokhattuk, máshol is ezt kapjuk. Fogyott a zsíros kenyér (is) rendesen és dübörgött a rock egész éjszaka Miskolc ősi, mégis legújabb helyén, a Gárdonyiban.
Juhári Andrea
Újraéled a legenda
– Először vagyok itt, de tudom, a legendás Gárdonyi a nagy találkozások helyszíne volt, a szüleim is itt ismerték meg egymást – magyarázta Kerényi Bernadett, az egyetemista, miközben jóízűen majszolta a zsíros kenyeret. Tőle alig néhány méterre egy középkorú házaspár bulizott, de még hogy! Úgy fújták a Karthago-dalokat, mintha ők szerezték volna az összest. Varga Béla, a Gárdonyi vezetője is elégedett pillantásokkal pásztázta a terepet, érthető, hisz sokan voltak.
– Minden kezdet nehéz, még idő kell, hogy a hely felpörögjön, de tudom, hamarosan itt lesz a miskolci rockélet otthona – érvelt Béla. És csak jöttek, jöttek az emberek, kicsik és nagyok, családostól, barátokkal vagy magányosan, tudván, úgyis lesznek ismerős arcok. A KGST és a Sztrapacska Blues Band dalaira bemelegített a közönség, a Karthago, mint mindig Miskolcon hatalmas bulit nyomott. A hangosítás azért néha odavágott az ember fülének, de ezt már megszokhattuk, máshol is ezt kapjuk. Fogyott a zsíros kenyér (is) rendesen és dübörgött a rock egész éjszaka Miskolc ősi, mégis legújabb helyén, a Gárdonyiban.
Juhári Andrea