Már Tokajban is érezhető a Nemzeti Fejlesztési Terv családbarát munkahelyek és települések kialakítását célzó projektjének hatása. Az uniós támogatással megvalósuló projekt elősegíti a munkahelyi feladatok és a családi élet közötti egyensúly megteremtését és az életminőség javítását.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2006-ban írta ki azt az uniós finanszírozású pályázatot, mellyel a családbarát települések kialakításának támogatását tűzte ki célul. A pályázaton hét cég, illetve település nyert, köztük Tokaj Város Önkormányzata.
A munka során Tokaj sajátosságaiból kiindulva speciális, egyedi tervet és megvalósítási folyamatot készítettek a családbarát elvek érvényesítésére. Ennek alapján a városban képzéseket szerveztek, többek közt a családi turizmus fejlesztésének támogatására, az e-ügyintézés elterjesztésére és az ügyfélkezelés fejlesztésére.
– Az uniós támogatásnak köszönhetően a program hozzájárult ahhoz, hogy olyan munkahelyek legyenek a városban, ahol a munkavállalók jól érzik magukat, motiváltak, és nem kell a család és a munkahely között egyensúlyozniuk – mondta Májer János, Tokaj város polgármestere. – A program sikerét látva szándékunk, hogy a családbarát szemléletmódot egyre szélesebb körben alkalmazzuk Tokajban.” Az utóbbi években emelkedett a női munkavállalók, valamint a gyermeküket egyedül nevelő, ezzel egyidejűleg dolgozó szülők száma, de nőtt az elvégzendő munka mennyisége is. Az emberek számára a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartása így egyre nehezebbnek bizonyul. Egyes országokban – például az Egyesült Királyságban, a skandináv államokban, Kanadában és Ausztráliában – éppen ennek a problémának a megoldásaként terjed a családbarát munkahely elve. – A családbarát település, lakókörnyezet, munkahely fogalma alatt az értjük, hogy a helyi munkáltatók és szolgáltatók – legyen szó állami vagy magáncégekről, önkormányzati szervekről vagy intézményekről – olyan eszközöket alkalmaznak, illetve olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek lehetővé teszik a dolgozók számára munkából eredő kötelezettségeik és magánéletükhöz kapcsolódó feladataik hatékonyabb összeegyeztetését. Ezen eszközök, és szolgáltatások nagyobb arányú alkalmazása hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, különös tekintettel a nők munkaerő-piaci pozíciójának megerősítéséhez – mondta el Ríz Ádám, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség humán erőforrás programokért felelős igazgatója. – A családbarát munkahely a munkaadók számára is előnyökkel jár: növeli a munkavállalók elkötelezettségét és motivációját, valamint emeli a szolgáltatások minőségét is.
A munka és a magánélet közötti feszültség kiemelten jelentkezhet a segítő foglalkozásokat végzők körében. Itt tapasztalható a munka természetével összefüggő, kiégésnek (burn-out) nevezett jelenség. Az uniós támogatásból megvalósuló Családbarát program keretén belül Tokajban és a környékbeli településeken szociális segítők, pedagógusok és önkormányzati munkatársak számára szerveztek kiégés elleni tréninget. A tréning konkrét célja volt többek között a résztvevők önismeretének, emberismeretének, a másokkal való bánásmód készségének, együttműködési képességének fejlesztése. A tréning segített abban, hogy a résztvevők ügyfeleikkel toleránsabbak legyenek, nyitottabbakká váljanak mások iránt, nőjön motivációjuk, és jobban tudják kezelni a munkájuk során fellépő stresszt.
A program keretében került sor a „Bor-kultúra-család” képzésre is, melyen a Tokajban és környékén turisztikával, vendéglátással foglalkozó vállalkozások képviselői vettek részt. A tréning célja az volt, hogy ötleteket adjon a térség turizmusának fejlesztésére, többek között a bornak mint kiemelt vonzerőnek még szélesebb körű kihasználására, valamint arra vonatkozóan, hogyan lehet Tokajt a családosok számára is vonzó úti céllá tenni. A kiemelt turistaszezonokban probléma lehet a turizmusban dolgozók munka-magánélet egyensúlyának megteremtése, a többletmunka családra gyakorolt kedvezőtlen hatása is. Sok szó esett ezért a gyermekfelügyeletet biztosító megoldásokról, a gyerekprogramok kialakításának rendszeréről is.
A Nemzeti Fejlesztési Terv uniós forrásainak köszönhetően a városban esélyegyenlőségi tréninget is szerveztek, melyen a helyi szervezetek, intézmények felismerhették annak fontosságát, hogy a közösség érdekeit előtérbe helyezve, saját érdekeiket háttérbe szorítva mindenki számára megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Az esélyegyenlőségi tréningen résztvevők között olyan hosszú távú kapcsolat alakult ki, amely segíti a civil és az önkormányzati szervezetek együttműködését, figyelembe véve a lakosság igényeit.
A HEFOP
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások 2004-2006 közötti felhasználását megalapozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) része.
A program célkitűzései közé tartozik a családbarát munkaszervezeti, munkaszervezési és humánerőforrás-gazdálkodási módszerek, munkahelyi politikák, valamint családbarát település szélesebb körben történő elterjesztése, ezáltal kiegyensúlyozottabb viszony megteremtése a munka és a család világa között. Ezen módszerek nagyobb arányú alkalmazása hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, különös tekintettel a nők munkaerőpiaci pozíciójának megerősítéséhez. A programban előállított szakmai anyagoknak és az eredmények bemutatásának köszönhetően a munkáltatók és a humánerőforrás-gazdálkodással foglalkozó szakemberek jobban megismerik a családbarát munkaszervezési és humánerőforrás-gazdálkodási módszereket, azok előnyeit, és ezáltal szélesebb körben vezetik be és alkalmazzák ezeket.
A program célkitűzéseihez kapcsolódva a HEFOP 1.3 intézkedése keretében kiemelten támogatja a nők munkaerőpiaci részvételét a képzés és a vállalkozóvá válás, valamint a munka és a családi élet összehangolásának elősegítésével.
A HEFOP céljait a humán beruházásokat finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) 386 millió euróval támogatja. Az ESZA az EU Strukturális Alapjainak egyike, az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának legfőbb uniós pénzügyi eszköze. Közösségi támogatásokkal segíti elő a tagállamok több és jobb munkahely létrehozására irányuló, közösen elfogadott célkitűzéseinek megvalósítását. Az Alap küldetése, hogy segítséget nyújtson a munkanélküliség megelőzéséhez és leküzdéséhez, hogy az európai munkaerőt és vállalatokat jobb helyzetbe hozva képessé tegye őket az új kihívásoknak való megfelelésre, miközben biztosítja, hogy az emberek ne veszítsék el kapcsolatukat a munkaerőpiaccal.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2006-ban írta ki azt az uniós finanszírozású pályázatot, mellyel a családbarát települések kialakításának támogatását tűzte ki célul. A pályázaton hét cég, illetve település nyert, köztük Tokaj Város Önkormányzata.
A munka során Tokaj sajátosságaiból kiindulva speciális, egyedi tervet és megvalósítási folyamatot készítettek a családbarát elvek érvényesítésére. Ennek alapján a városban képzéseket szerveztek, többek közt a családi turizmus fejlesztésének támogatására, az e-ügyintézés elterjesztésére és az ügyfélkezelés fejlesztésére.
– Az uniós támogatásnak köszönhetően a program hozzájárult ahhoz, hogy olyan munkahelyek legyenek a városban, ahol a munkavállalók jól érzik magukat, motiváltak, és nem kell a család és a munkahely között egyensúlyozniuk – mondta Májer János, Tokaj város polgármestere. – A program sikerét látva szándékunk, hogy a családbarát szemléletmódot egyre szélesebb körben alkalmazzuk Tokajban.” Az utóbbi években emelkedett a női munkavállalók, valamint a gyermeküket egyedül nevelő, ezzel egyidejűleg dolgozó szülők száma, de nőtt az elvégzendő munka mennyisége is. Az emberek számára a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartása így egyre nehezebbnek bizonyul. Egyes országokban – például az Egyesült Királyságban, a skandináv államokban, Kanadában és Ausztráliában – éppen ennek a problémának a megoldásaként terjed a családbarát munkahely elve. – A családbarát település, lakókörnyezet, munkahely fogalma alatt az értjük, hogy a helyi munkáltatók és szolgáltatók – legyen szó állami vagy magáncégekről, önkormányzati szervekről vagy intézményekről – olyan eszközöket alkalmaznak, illetve olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek lehetővé teszik a dolgozók számára munkából eredő kötelezettségeik és magánéletükhöz kapcsolódó feladataik hatékonyabb összeegyeztetését. Ezen eszközök, és szolgáltatások nagyobb arányú alkalmazása hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, különös tekintettel a nők munkaerő-piaci pozíciójának megerősítéséhez – mondta el Ríz Ádám, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség humán erőforrás programokért felelős igazgatója. – A családbarát munkahely a munkaadók számára is előnyökkel jár: növeli a munkavállalók elkötelezettségét és motivációját, valamint emeli a szolgáltatások minőségét is.
A munka és a magánélet közötti feszültség kiemelten jelentkezhet a segítő foglalkozásokat végzők körében. Itt tapasztalható a munka természetével összefüggő, kiégésnek (burn-out) nevezett jelenség. Az uniós támogatásból megvalósuló Családbarát program keretén belül Tokajban és a környékbeli településeken szociális segítők, pedagógusok és önkormányzati munkatársak számára szerveztek kiégés elleni tréninget. A tréning konkrét célja volt többek között a résztvevők önismeretének, emberismeretének, a másokkal való bánásmód készségének, együttműködési képességének fejlesztése. A tréning segített abban, hogy a résztvevők ügyfeleikkel toleránsabbak legyenek, nyitottabbakká váljanak mások iránt, nőjön motivációjuk, és jobban tudják kezelni a munkájuk során fellépő stresszt.
A program keretében került sor a „Bor-kultúra-család” képzésre is, melyen a Tokajban és környékén turisztikával, vendéglátással foglalkozó vállalkozások képviselői vettek részt. A tréning célja az volt, hogy ötleteket adjon a térség turizmusának fejlesztésére, többek között a bornak mint kiemelt vonzerőnek még szélesebb körű kihasználására, valamint arra vonatkozóan, hogyan lehet Tokajt a családosok számára is vonzó úti céllá tenni. A kiemelt turistaszezonokban probléma lehet a turizmusban dolgozók munka-magánélet egyensúlyának megteremtése, a többletmunka családra gyakorolt kedvezőtlen hatása is. Sok szó esett ezért a gyermekfelügyeletet biztosító megoldásokról, a gyerekprogramok kialakításának rendszeréről is.
A Nemzeti Fejlesztési Terv uniós forrásainak köszönhetően a városban esélyegyenlőségi tréninget is szerveztek, melyen a helyi szervezetek, intézmények felismerhették annak fontosságát, hogy a közösség érdekeit előtérbe helyezve, saját érdekeiket háttérbe szorítva mindenki számára megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Az esélyegyenlőségi tréningen résztvevők között olyan hosszú távú kapcsolat alakult ki, amely segíti a civil és az önkormányzati szervezetek együttműködését, figyelembe véve a lakosság igényeit.
A HEFOP
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások 2004-2006 közötti felhasználását megalapozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) része.
A program célkitűzései közé tartozik a családbarát munkaszervezeti, munkaszervezési és humánerőforrás-gazdálkodási módszerek, munkahelyi politikák, valamint családbarát település szélesebb körben történő elterjesztése, ezáltal kiegyensúlyozottabb viszony megteremtése a munka és a család világa között. Ezen módszerek nagyobb arányú alkalmazása hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, különös tekintettel a nők munkaerőpiaci pozíciójának megerősítéséhez. A programban előállított szakmai anyagoknak és az eredmények bemutatásának köszönhetően a munkáltatók és a humánerőforrás-gazdálkodással foglalkozó szakemberek jobban megismerik a családbarát munkaszervezési és humánerőforrás-gazdálkodási módszereket, azok előnyeit, és ezáltal szélesebb körben vezetik be és alkalmazzák ezeket.
A program célkitűzéseihez kapcsolódva a HEFOP 1.3 intézkedése keretében kiemelten támogatja a nők munkaerőpiaci részvételét a képzés és a vállalkozóvá válás, valamint a munka és a családi élet összehangolásának elősegítésével.
A HEFOP céljait a humán beruházásokat finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) 386 millió euróval támogatja. Az ESZA az EU Strukturális Alapjainak egyike, az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának legfőbb uniós pénzügyi eszköze. Közösségi támogatásokkal segíti elő a tagállamok több és jobb munkahely létrehozására irányuló, közösen elfogadott célkitűzéseinek megvalósítását. Az Alap küldetése, hogy segítséget nyújtson a munkanélküliség megelőzéséhez és leküzdéséhez, hogy az európai munkaerőt és vállalatokat jobb helyzetbe hozva képessé tegye őket az új kihívásoknak való megfelelésre, miközben biztosítja, hogy az emberek ne veszítsék el kapcsolatukat a munkaerőpiaccal.