„Kedves Testvéreim!
A közeledő országgyűlési választások újra szembesítenek minket a cigányság érdekképviseletének lehetetlen helyzetével. Amint már politikusok, és Sólyom László köztársasági elnök úr is jelezte, a cigány kisebbségi önkormányzati rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A választásokig hátralévő idő rövidsége miatt új törvényeket, szabályozást nem lehet hozni. Az pedig a következő parlament feladata lesz, hogy a cigányság politikai képviseletét speciális helyzetének megfelelően rendezze. A rendszerváltás óta eltelt időben az országos cigányvezetők családi vállalkozásokká silányították a cigánypolitikát. A romák valós helyzetétől elszakadva, pozíciójukat, hatalmukat rokonsági alapon szerveződve sajátították ki a cigány kisebbség kizárólagos képviseletét. A cigányok felháborító életkörülményeit fegyverként, zsarolási eszközként használják. Véleményem szerint, – a minél rosszabb, nekünk annál jobb – elv érvényesül náluk. A valóban létező és cselekvő kivételekre természetesen ez nem vonatkozik. Fenti tények alapján azt a döbbenetes következtetést tudom levonni, hogy a romák sanyarú élete és az ebből fakadó cigány–magyar konfliktusoknak haszonélvezőit két csoportra lehet osztani. Az egyik a már említett országos cigányvezetők (tisztelet a kivételnek), a másik a szélsőjobboldalon parlamentbe készülő Jobbik. A cigányság felemelkedése, a problémák sikeres kezelése megszüntetné mind a két csoport létezését.
Felszólítom a cigányvezetőkben magukra ismerő személyeket, hogy ne induljanak a választásokon a népük érdekében! Felkérem viszont azokat a tanult, fiatal vagy idős romákat, akiknek nem a megélhetésüket jelentené a cigányság képviselete, lépjenek elő, vezessék népünket!
A találgatások elkerülése érdekében kijelentem, nekem továbbra sincsenek politikai ambícióim” – zárja levelét Lakatos Attila.
A közeledő országgyűlési választások újra szembesítenek minket a cigányság érdekképviseletének lehetetlen helyzetével. Amint már politikusok, és Sólyom László köztársasági elnök úr is jelezte, a cigány kisebbségi önkormányzati rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A választásokig hátralévő idő rövidsége miatt új törvényeket, szabályozást nem lehet hozni. Az pedig a következő parlament feladata lesz, hogy a cigányság politikai képviseletét speciális helyzetének megfelelően rendezze. A rendszerváltás óta eltelt időben az országos cigányvezetők családi vállalkozásokká silányították a cigánypolitikát. A romák valós helyzetétől elszakadva, pozíciójukat, hatalmukat rokonsági alapon szerveződve sajátították ki a cigány kisebbség kizárólagos képviseletét. A cigányok felháborító életkörülményeit fegyverként, zsarolási eszközként használják. Véleményem szerint, – a minél rosszabb, nekünk annál jobb – elv érvényesül náluk. A valóban létező és cselekvő kivételekre természetesen ez nem vonatkozik. Fenti tények alapján azt a döbbenetes következtetést tudom levonni, hogy a romák sanyarú élete és az ebből fakadó cigány–magyar konfliktusoknak haszonélvezőit két csoportra lehet osztani. Az egyik a már említett országos cigányvezetők (tisztelet a kivételnek), a másik a szélsőjobboldalon parlamentbe készülő Jobbik. A cigányság felemelkedése, a problémák sikeres kezelése megszüntetné mind a két csoport létezését.
Felszólítom a cigányvezetőkben magukra ismerő személyeket, hogy ne induljanak a választásokon a népük érdekében! Felkérem viszont azokat a tanult, fiatal vagy idős romákat, akiknek nem a megélhetésüket jelentené a cigányság képviselete, lépjenek elő, vezessék népünket!
A találgatások elkerülése érdekében kijelentem, nekem továbbra sincsenek politikai ambícióim” – zárja levelét Lakatos Attila.