Miskolc 1993 óta ünnepli a város napját május 11-én, erről előző évben, 1992-ben a városi közgyűlés döntött, mégpedig annak tiszteletére, hogy 1909-ben ezen a napon adott a városnak címeres kiváltságlevelet Ferenc József, ekkor lett Miskolc törvényhatósági jogú város. Ezt a jogállást, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikk hozta létre, ekkor számos szabadkirályi várost minősítettek át erre az új címre. Aztán 1876-ban törölték el a szabad királyi város titulust, úgy, hogy a még e rangban lévő városok egy részét átminősítették törvényhatósági jogú (a továbbiakban thjf.) várossá.
– A törvényhatósági jogú város rang megszerzése, minden város, így Miskolc életében is kiemelt jelentőséggel bírt, nem véletlen tehát, hogy éppen ezt ünnepli a város napjaként Miskolc – mondta el érdeklődésünkre Somorjai Lehel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója.
Mint hozzátette, a rang megszerzése azért volt fontos, mert ezáltal az adott város kikerült a megyei igazgatás alól és önálló törvényhatóságként, a megyétől független életet élt. A thjf. városok legfőbb testületi szerve a törvényhatósági bizottság volt. A városi törvényhatóság élén a főispán állt, akit a belügyminiszter ajánlásával a király nevezett ki. A főispán gyakorlatilag az állam képviselője volt az önálló törvényhatóságoknál. A város első tisztviselője a polgármester.
– Miskolc törvényhatósági jogú város első polgármestere Szentpáli István volt. Az ilyen joggal felruházott városok jogilag, fejlettségileg, gazdaságilag az akkori Magyarország legfontosabb városai voltak. Miskolc az 1800-as évek második felében olyan nagyarányú fejlődést produkált mind gazdaságilag, mind lélekszámban, ami Kassa mellett Észak-Magyarország központjává tette. Ezt honorálta Ferenc József a jogi aktussal – hangsúlyozta Somorjai Lehel. A címmel a jogállás megváltozásán kívül címerhasználati jog is járt, ekkor készült Miskolc mai városcímere is.
Mint azt a levéltár igazgatójától megtudtuk, jóval Miskolc előtt kapta meg ezt a rangot például Sopron, Szeged, Komárom, Baja, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Debrecen és számos erdélyi település, többek között Kézdivásárhely, Kolozs, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Szék, Székelyudvarhely és a Felvidék jelentősebb városai, Pozsony vagy Kassa. Trianonig 25 törvényhatósági jogú város volt Magyarországon, Miskolc volt az utolsó, amely megkapta ezt a rangot.
– Trianont követően – Miskolc után – még Békéscsaba, Kaposvár, Ungvár, Szombathely is kapott ilyen rangot, a legutolsót éppen Békéscsaba kapta 1948-ban és csak rövid ideig, mindössze két évig viselte a címet – mondta Somorjai Lehel. A törvényhatósági jogú városok rendszere 1950. június 15-én szűnt meg. Ekkor alakultak meg a megyei tanácsok, s a törvényhatóságok helyett kialakították a tanácsrendszert.
Miskolc város napjának ünnepe, május 11-e idén e hét péntekére esik. A városünnephez kapcsolódó programokat a minap.hu programajánlójában ide kattintva olvashatják.
Tajthy Ákos
Fotó: Juhász Ákos
– A törvényhatósági jogú város rang megszerzése, minden város, így Miskolc életében is kiemelt jelentőséggel bírt, nem véletlen tehát, hogy éppen ezt ünnepli a város napjaként Miskolc – mondta el érdeklődésünkre Somorjai Lehel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója.
Mint hozzátette, a rang megszerzése azért volt fontos, mert ezáltal az adott város kikerült a megyei igazgatás alól és önálló törvényhatóságként, a megyétől független életet élt. A thjf. városok legfőbb testületi szerve a törvényhatósági bizottság volt. A városi törvényhatóság élén a főispán állt, akit a belügyminiszter ajánlásával a király nevezett ki. A főispán gyakorlatilag az állam képviselője volt az önálló törvényhatóságoknál. A város első tisztviselője a polgármester.
– Miskolc törvényhatósági jogú város első polgármestere Szentpáli István volt. Az ilyen joggal felruházott városok jogilag, fejlettségileg, gazdaságilag az akkori Magyarország legfontosabb városai voltak. Miskolc az 1800-as évek második felében olyan nagyarányú fejlődést produkált mind gazdaságilag, mind lélekszámban, ami Kassa mellett Észak-Magyarország központjává tette. Ezt honorálta Ferenc József a jogi aktussal – hangsúlyozta Somorjai Lehel. A címmel a jogállás megváltozásán kívül címerhasználati jog is járt, ekkor készült Miskolc mai városcímere is.
Mint azt a levéltár igazgatójától megtudtuk, jóval Miskolc előtt kapta meg ezt a rangot például Sopron, Szeged, Komárom, Baja, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Debrecen és számos erdélyi település, többek között Kézdivásárhely, Kolozs, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Szék, Székelyudvarhely és a Felvidék jelentősebb városai, Pozsony vagy Kassa. Trianonig 25 törvényhatósági jogú város volt Magyarországon, Miskolc volt az utolsó, amely megkapta ezt a rangot.
– Trianont követően – Miskolc után – még Békéscsaba, Kaposvár, Ungvár, Szombathely is kapott ilyen rangot, a legutolsót éppen Békéscsaba kapta 1948-ban és csak rövid ideig, mindössze két évig viselte a címet – mondta Somorjai Lehel. A törvényhatósági jogú városok rendszere 1950. június 15-én szűnt meg. Ekkor alakultak meg a megyei tanácsok, s a törvényhatóságok helyett kialakították a tanácsrendszert.
Miskolc város napjának ünnepe, május 11-e idén e hét péntekére esik. A városünnephez kapcsolódó programokat a minap.hu programajánlójában ide kattintva olvashatják.
Tajthy Ákos
Fotó: Juhász Ákos