Ugrás a tartalomra

Magyar aranyok az atlétika Eb-n

Létrehozva
A magyarok - Pars Krisztián Helsinkiben aratott szombat esti sikerével együtt - eddig 17 aranyérmet nyertek az atlétikai Európa-bajnokságok 1934 óta íródó történetében.
A kalapácsvetésben diadalmaskodó Pars előtt legutóbb, négy éve, Göteborgban egy ezüstérem született, a tízpróbázó Zsivoczky Attila révén.  
    
A legeredményesebbnek a súlylökő Varjú Vilmos bizonyult az eddigi Eb-ken, ő Belgrádban, majd 1966-ban Budapesten is nyert.

A magyar Eb-aranyérmesek:
1934, Torino:
Szabó Miklós, 800 m, 1:52.00 p  
Kovács József, 110 m gát, 14.8 mp  

1938, Bécs:
Csák Ibolya, magasugrás, 1,64 m  

1954, Bern:
Szentgáli Lajos, 800 m, 1:47.1 p  
Rozsnyói Sándor, 3000 m akadály, 8:49.6 p  
4x100 m váltó (Zarándi László, Varasdy Géza, Csányi György, Goldoványi Béla) 40.6 mp  
Földessy Ödön, távolugrás, 7,51 m  

1962, Belgrád:
Varjú Vilmos, súlylökés, 19,02 m  
Zsivotzky Gyula, kalapácsvetés, 69,64 m  

1966, Budapest:

Varjú Vilmos, 19,43 m  

1969, Athén:
Németh Angéla, gerelyhajítás, 59,76 m  

1974, Róma:
Bruzsenyák Ilona, távolugrás, 6,65 m  

1978, Prága:
Papp Margit, ötpróba, 4655 pont  

1998, Budapest:
Gécsek Tibor, kalapácsvetés, 82,87  

2002, München:
Annus Adrián, kalapácsvetés, 81,17 m  
Fazekas Róbert, diszkoszvetés, 68,83 m

2012, Helsinki:
Pars Krisztián, kalapácsvetés 79,72 m

MTI