– A belvárosban van a találkozó, minden reggel 7 és fél 8 közt, aztán az 1-es busszal kijövünk a végállomásig, majd a Majális parkból felsétálunk az állatkertbe. A nap állatkerti foglalkozásokkal telik, közben tízóraiznak a magukkal hozott ellátmányból, ebédet pedig itt kapnak. Lehet jelentkezni egy és két hetes turnusokra is. A foglalkozások körforgásban mennek, az egyik variáció: ragadozók, háziállatok, trópusi majmok, a másik pedig patások, Afrika, hüllők csoportosítás szerint zajlik – fogott a napközis tábor bemutatásába Makár Marietta a Bükki Zoonapközi táborvezetője, miközben éppen az emukkal ismerkedtek a gyerekek – természetesen az állatkert gondozóinak a közreműködésével. Aztán mentünk is tovább egy kifutóval, a Benett kengurukhoz, ahová már be is mehettek a gyerekek, s a vödörből kapott zöldségeket kirakhatták az egyébként félénk állatoknak. Ez egyben arra is jó, hogy megismerkedjenek a növényekkel is, mert, mint tapasztaltuk nem minden gyerek ismerte fel elsőre a feldarabolt zöldségeket…
Közben tovább magyarázott Marietta.
– A foglalkozások után délután visszautazunk a belvárosba, ahol 4 fél 5 közt találkozunk a szülőkkel, hogy hazavigyék őket. A gyerekek döntő többsége miskolci, de van köztük néhány környékbeli is, illetve olyan gyerekek, akiknek külföldön dolgoznak a szüleik, ott élnek, most pedig itthon nyaralnak a nagyinál. Volt „olasz” és „spanyol” gyerekünk is, most pedig van egy dublini. A táborba 6-14 év közötti gyerekek jelentkezhetnek. A múlt héten inkább nagyobbak, 10-12 évesek voltak, most meg kisebbek. Nagy az érdeklődés, bár a tavalyinál kevesebben vannak valamivel, minden bizonnyal a családok anyagi helyzete miatt… Kalandtúra és kerékpáros táborokat is szervezünk a nagyobb gyerekeknek. Az érdeklődő szülők a www.bukkikalandozoo.hu című honlapunkon megtalálnak minden szükséges információt a táborral kapcsolatban – zárta a tájékoztatást Makár Marietta, miközben a kacagójancsi pár (más néven kokabura) reptetőjéhez értünk, ahol az ausztrál ragadozó madarak látványetetését nézhették meg a gyerekek.
– Hétfőtől vagyok itt. Nagyon jó ez a tábor, mert így közel tudok kerülni az állatokhoz. Ikerházban lakunk, kutyánk és halaink vannak. Nagyon szeretem az állatokat. A kedvencem a kaméleon – vágta ki szinte egy szuszra Burkus Noel.
– Tetszik, amikor az állatokról tanulunk. A leopárdgekkó a kedvencem – mutatott a terráriumra Hevesi Zsolt, akiről kiderült, hogy Dublinból érkezett haza nyaralni a nagyihoz, a szülei már visszautaztak Írországba, a nagyobb testvérei pedig önállóak a saját, miskolci lakásukban. Angol iskolába jár a fiú, akcentus nélkül beszél magyarul, de érezni, hogy nem ért mindent, néha keresi a szavakat. Ezek megtalálására, pótlására is jó egy ilyen nyári tábor.
Cs.L.
Közben tovább magyarázott Marietta.
– A foglalkozások után délután visszautazunk a belvárosba, ahol 4 fél 5 közt találkozunk a szülőkkel, hogy hazavigyék őket. A gyerekek döntő többsége miskolci, de van köztük néhány környékbeli is, illetve olyan gyerekek, akiknek külföldön dolgoznak a szüleik, ott élnek, most pedig itthon nyaralnak a nagyinál. Volt „olasz” és „spanyol” gyerekünk is, most pedig van egy dublini. A táborba 6-14 év közötti gyerekek jelentkezhetnek. A múlt héten inkább nagyobbak, 10-12 évesek voltak, most meg kisebbek. Nagy az érdeklődés, bár a tavalyinál kevesebben vannak valamivel, minden bizonnyal a családok anyagi helyzete miatt… Kalandtúra és kerékpáros táborokat is szervezünk a nagyobb gyerekeknek. Az érdeklődő szülők a www.bukkikalandozoo.hu című honlapunkon megtalálnak minden szükséges információt a táborral kapcsolatban – zárta a tájékoztatást Makár Marietta, miközben a kacagójancsi pár (más néven kokabura) reptetőjéhez értünk, ahol az ausztrál ragadozó madarak látványetetését nézhették meg a gyerekek.
– Hétfőtől vagyok itt. Nagyon jó ez a tábor, mert így közel tudok kerülni az állatokhoz. Ikerházban lakunk, kutyánk és halaink vannak. Nagyon szeretem az állatokat. A kedvencem a kaméleon – vágta ki szinte egy szuszra Burkus Noel.
– Tetszik, amikor az állatokról tanulunk. A leopárdgekkó a kedvencem – mutatott a terráriumra Hevesi Zsolt, akiről kiderült, hogy Dublinból érkezett haza nyaralni a nagyihoz, a szülei már visszautaztak Írországba, a nagyobb testvérei pedig önállóak a saját, miskolci lakásukban. Angol iskolába jár a fiú, akcentus nélkül beszél magyarul, de érezni, hogy nem ért mindent, néha keresi a szavakat. Ezek megtalálására, pótlására is jó egy ilyen nyári tábor.
Cs.L.