Ugrás a tartalomra

A börtönmunkásnak is jár szabadság!

Létrehozva
Társadalmi elvárás és kormányzati törekvés, hogy a fogvatartottak ne csak üljenek a zárkában, vagy gyúrjanak, hanem értelmes munkát végezzenek, értéket állítsanak elő.  Az elítélteket január óta jogszabály kötelezi a munkavégzésre. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben jártunk, hogy megtudjuk mit és mennyien dolgoznak a rabok.
A köznyelvben csak Fazekas utcai börtönként emlegetett intézet létszámán is meglátszik, hogy ítélkezési szünet van a bíróságokon, vagyis kevesebb a fogvatartottak száma, mint év közben. 

borton120725_csl.jpg– A mai napi fogvatartotti létszám 370 fő a megyei BV intézetben, a fiatalkorú telephelyen pedig 116 fő. A nyári időszak jellemzője, hogy a bíróságok ítélkezési szünete alatt kevesebben vannak nálunk is, ugyanis a tavalyi éves átlag napi létszámunk 411 fő volt. Intézetünk sajátossága, hogy a fogvatartottak döntő többsége előzetesben van, illetve arra vár, hogy jogerőre emelkedjen az ítélete, amely után más, országos intézetbe szállítják tovább a zsúfoltság csökkentése érdekében – magyarázta a helyi sajátosságokat Joó László, az intézet parancsnoka. A jogerősen elítélt, büntetésüket töltő rabok esetében a törvény szerint kötelezhetőek munkavégzésre, az előzetesben ülők viszont csak önkéntes alapon vehetnek részt benne. Ennek figyelembe vételével kell megítélni, hogy a 370 fős létszámból 69-et foglalkoztatnak jelenleg. Ehhez tisztázni kell a fogalmakat is, ugyanis munkáltatásnak az számít, amely keretében a fogvatartott rendszeres munkáért ellentételezést kap. A foglalkoztatásba pedig beletartozik például a szakképzésen való részvétel is.

– A fogvatartottak által végzett munka két nagy csoportra bontható, az egyik keretében az intézet fenntartási munkáit végzik, mint például a karbantartással kapcsolatos lakatos, asztalos tevékenységek, vagy takarítanak, mosnak, főznek… A másik csoport a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai keretében végzett munka. A sátoraljaúlyhelyi Ábránd Kft. telephelyet működtet az intézetben, ahol 16-an dolgoznak. Amikor több munka volt, a létszám elérte az 50 főt is. A közelmúltban cipő alsó- és felsőrészt készítettek, azonban nem volt elég megrendelés és elvitték a feladatot, most pedig egészségügyi vattapamacsok gyártása van előkészítés alatt, amely a napokban indul.

Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogyan viszonyulnak a rabok a munkához, hiszen a civil életben jelentős részük nagy ívben kerülte a kétkezi, értékteremtő munkát.

borton120725_csl7.jpg

– Szívesen dolgoznak – jelentette ki határozottan Joó László, amin kissé meglepődtünk, ezért részletesen meg is magyarázta. – Először is azért, mert nem a zárkában töltik az idejüket, hanem 8 órát a munkahelyen, ami mégis csak más. Az is fontos számukra, hogy a munkáért munkadíj illeti meg őket. A segédmunkást havi bruttó 26000 forint, a szakmunkást pedig 26400 forint. Ezt a pénzt nagyrészt a saját szükségleteinek a pótlására használhatja fel, vagyis levásárolhatja a boltban, általában tisztálkodó szereket, tartós élelmiszert, vagy édességet vesznek. Még az is előfordul, hogy a családnak vásárolnak és látogatáskor hazaküldenek élelmiszert, kisebb ajándékokat a gyereknek. A munkabérből napi 300 forint hozzájárulást fizetnek a tartási költségekbe.

 Ezzel el is jutottunk a pénzhez. A napi 300 forint valójában csak jelképes összeg. Mint megtudtuk a miskolci intézetben egy fogvatartottra jutó költség mintegy 2200 forint.

Joó Lászlótól megtudtuk, hogy a börtönmunka szabályozása is a szabad munkavállalókéhoz hasonlóan történik, vagyis ugyan úgy és ugyan annyi a munkaidő, vagy a pihenőnapok és a szabadság száma is, mint civilben. Napi 8 órát dolgoznak, heti öt munkanapon.

– Az elítélt testi, szellemi képességeit, szakmai képzettségérdeklődését, érdeklődését is figyelembe vesszük – tudtuk meg a kiválasztás módját a parancsnoktól. – Meg is becsülik, hogy itt dolgozhatnak, ugyanis a már említett okokból a jogerős ítélet megszületését követően a fogvatartottak döntő többsége máshová kerül elhelyezésre a zsúfoltság miatt. A foglalkoztatásban részt vevő elítélt viszont maradhat. A kapcsolattartás miatt fontos az elítélteknek, ugyanis tapasztaljuk, hogy sokaknak már az is nagy gondot okoz, ha utazni kell a hozzátartozóknak. Van akinek már a Sátoraljaújhely, Tiszalök távolság is gondot okoz…

borton120725_csl6.jpg

Van még egy foglalkoztatási mód, amely Miskolcon nem igazán van kihasználva, pedig Joó László is nagy fantáziát lát benne, s ez nem más, mint a közösség számára jóvátételnek tekinthető munkavégzés, amelyet  társadalmi munkának is nevezhetünk. Vannak ahol ennek keretében utcát takarítanak a rabok, télen havat lapatolnak… Utóbbira már itt is volt példa, idén télen a Szent Ferenc Kórházban segítettek be a fogvatartottak a hóeltakarításba.

– Az intézetet, regisztrációját követően 2011. októbere óta jogosult közérdekű önkéntes tevékenység szervezésére, mely alapján lehetőségünk van társadalmi munka szervezésére, amelyhez önkéntes alapon csatlakoznak a fogvatartottak. Amennyiben például iskola, kórház, önkormányzat, vagy más rendvédelmi szervezet kéri és nincs biztonsági akadálya akkor megpróbáljuk megszervezni az önkéntes munkát. Akár a nyári óvodai, iskolai felújításokba is közre tudunk működni munkaerő biztosításával. Arra azonban nincs lehetőségünk, hogy mi vegyük a festéket is... - pontosította a lehetőségeik határát a parancsnok, aki vallja, hogy a munka jó hatással van a fogvatartottakra, a közben elsajátított ismeretek, készségeknek később, a civil életben is hasznát vehetik a szabadulás után. Ezért fontos a képzés is. Az elmúlt évben 68 fő kapott általános és középiskolai bizonyítványt az intézetben, szakképzésben pedig 63-an.

Csontos László