– Gyakorlatilag minden gyümölcs ajánlott, de tartsuk szem előtt, hogy az alma, körte, grapefruit és a görögdinnye tartalmazza a legkevesebb kalóriát. Más gyümölcsök, mint például a szőlő és a banán, kifejezetten kalóriadúsak, ezért fogyasztásuk nagy mennyiségben nem ajánlott, túlsúlyhoz vezethet – mondta el Müller Szilvia.
A dietetikus szerint naponta – háromszori elosztásban – minimum fél kilogramm, vagy ennél több gyümölcs fogyasztása lenne javasolt. Szervezetünk ugyanis nem tudja hosszabb időn keresztül tárolni a gyümölcsök és a gyümölcslevek értékes tápanyagait. Ám ha változatosan és rendszeresen eszünk nagyobb mennyiséget, azzal hatékonyan erősíthetjük immunrendszerünket, növelve ezzel a szervezet ellenálló-képességét.
A gyümölcscukrok mellett a különféle étvágynövelő és emésztésjavító szerves savak – citromsav, almasav, borkősav – adják a gyümölcsök kellemes ízét, zamatát, üdítő és frissítő hatását. A gyümölcsök energiatartalma alacsony, 30-60 kcal/100 g (a legmagasabb a szőlőé: 78 kcal/100 g). Fehérjetartalmuk szintén alacsony, ezért a kizárólag gyümölcsből álló étrend hosszabb távon nem javasolt, fehérjehiány és az esszenciális tápanyagok hiánya alakulhat ki a szervezetben.
Azt sem árt szem előtt tartani, hogy a savanykás gyümölcsök – citrom, narancs, kivi, alma – ha sokszor keveset eszünk, károsíthatják a fogzománcot – fogyasszuk ezeket inkább kevesebbszer, de „nagyobb tételben”. A fogmosás helyett este elfogyasztott alma sem javasolt, mert egész éjjelre „biztosítja” a savas közeget a szájban.
Müller Szilvia arra is felhívta a figyelmet: elterjedt szokás, hogy étkezések után desszertként eszünk gyümölcsöt – esetleg különböző krémekben, fagylaltokban, süteményekben, rétesekben tálalva. Ekkor már feldolgozott állapotban kerülnek a gyomrunkba, nem tudják kifejteni jótékony hatásukat. Ha pedig nyersen esszük ezeket, de közvetlenül az étkezés után, az sem helyes, hiszen a bevitt élelem feldolgozása ilyenkor egyébként is megterheli a gyomrot, energiát von el a szervezettől, puffadás, teltségérzés alakulhat ki.
Ha betartunk néhány szabályt, könnyebb lesz az emésztésünk, nem terheljük fölöslegesen a szervezetünket.
Dinnye (sárga, görög): 15-30 perc.
Citrom, narancs, grapefruit, ananász, eper, szamóca, málna: 1-1,5 óra.
Banán, szárított gyümölcsök (datolya, mazsola, füge): 4 óra.
Alma, körte, szőlő, barack, cseresznye, szilva, kivi, mangó: 1,5-2 óra.
Sz. S.
A dietetikus szerint naponta – háromszori elosztásban – minimum fél kilogramm, vagy ennél több gyümölcs fogyasztása lenne javasolt. Szervezetünk ugyanis nem tudja hosszabb időn keresztül tárolni a gyümölcsök és a gyümölcslevek értékes tápanyagait. Ám ha változatosan és rendszeresen eszünk nagyobb mennyiséget, azzal hatékonyan erősíthetjük immunrendszerünket, növelve ezzel a szervezet ellenálló-képességét.
A gyümölcscukrok mellett a különféle étvágynövelő és emésztésjavító szerves savak – citromsav, almasav, borkősav – adják a gyümölcsök kellemes ízét, zamatát, üdítő és frissítő hatását. A gyümölcsök energiatartalma alacsony, 30-60 kcal/100 g (a legmagasabb a szőlőé: 78 kcal/100 g). Fehérjetartalmuk szintén alacsony, ezért a kizárólag gyümölcsből álló étrend hosszabb távon nem javasolt, fehérjehiány és az esszenciális tápanyagok hiánya alakulhat ki a szervezetben.
Azt sem árt szem előtt tartani, hogy a savanykás gyümölcsök – citrom, narancs, kivi, alma – ha sokszor keveset eszünk, károsíthatják a fogzománcot – fogyasszuk ezeket inkább kevesebbszer, de „nagyobb tételben”. A fogmosás helyett este elfogyasztott alma sem javasolt, mert egész éjjelre „biztosítja” a savas közeget a szájban.
Müller Szilvia arra is felhívta a figyelmet: elterjedt szokás, hogy étkezések után desszertként eszünk gyümölcsöt – esetleg különböző krémekben, fagylaltokban, süteményekben, rétesekben tálalva. Ekkor már feldolgozott állapotban kerülnek a gyomrunkba, nem tudják kifejteni jótékony hatásukat. Ha pedig nyersen esszük ezeket, de közvetlenül az étkezés után, az sem helyes, hiszen a bevitt élelem feldolgozása ilyenkor egyébként is megterheli a gyomrot, energiát von el a szervezettől, puffadás, teltségérzés alakulhat ki.
Ha betartunk néhány szabályt, könnyebb lesz az emésztésünk, nem terheljük fölöslegesen a szervezetünket.
Gyümölcsöt a főétkezés előtt minimum egy órával, vagy utána minimum 2-4 órával együnk, ez attól is függ, mit ebédeltünk: salátát-e, vagy főtt ételt. Mindig friss, idényjellegű gyümölcsöket válasszunk, lehetőség szerint kerüljük a cukrozott, tartósított, hőkezelt konzerveket, befőtteket. A gyümölcsöket ne társítsuk zöldségekkel, fehérjékkel (pl. magok), keményítővel (pl. csíráztatott hüvelyesek, csíráztatott gabonák, sütőtök, burgonya).
A gyümölcsök emésztési ideje:
Dinnye (sárga, görög): 15-30 perc.
Citrom, narancs, grapefruit, ananász, eper, szamóca, málna: 1-1,5 óra.
Banán, szárított gyümölcsök (datolya, mazsola, füge): 4 óra.
Alma, körte, szőlő, barack, cseresznye, szilva, kivi, mangó: 1,5-2 óra.
Sz. S.