A városháza bővítése, felújítása miatt a képviselő-testületnek ideiglenes otthonként szolgáló teremben a kezdés előtt számos politikus, illetve vállalatvezető és érdeklődő gyülekezett, ami nem csoda, hiszen a bemutatandó kötet fontos témát részletez: a második Orbán-kormánnyal szemben megnyilvánuló nemzetközi reakciókat. Kriza Ákos, mint házigazda bemutatta a szerzőket, majd áttért a műre.
– Pontosan egy hónappal ezelőtt kaptam ezt a könyvet Pétertől és nagyon örülök, hogy most, sajtótájékoztató keretében tudjuk bemutatni. Elmondhatják, miért is támadják Magyarországot – vezette fel a témát a polgármester, aki emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltáskor „a török már bent volt a falak közt” – utalt az egykori privatizátorokra. A 2010-es kormányváltást követően, a szavaival élve „a kormány elkapta a farkát és elkezdte visszahúzni”, az utolsó falat a devizahitelesek lettek volna.
A szót Tóth Gy. László, a kötet kiötlője vette át, aki előadás keretében ismertette a könyvben is papírra vetett elméletét, amely állítása szerint dokumentumokon alapszik, és minden állításuk levezethető. A kötetnek, elmondása szerint, óriási sikere van, a baloldal viszont úgy tesz, mintha nem létezne. Indulásként leszögezte, hogy elindult a harc a világ újrafelosztásáért, a birodalmak harca, amelyben az USA csak egy, ezért hibás mindig az USA-hoz igazodni, akárcsak Brüsszel mindenhatóságában hinni.
– Az Európai Egyesült Államok képtelenség! Nem lesz közös nyelv, egyetlen nemzet – jelentette ki a politológus. Ráadásul véleménye szerint mindenki cinkelt lapokkal játszik. Elszólták magukat (például a szlovén miniszterelnök), hogy Magyarországot el akarják szigetelni, amivel már régebben megpróbálkoztak Ausztria esetében is. Olaszországban és Görögországban elérték a miniszterelnökcserét, nálunk viszont nem. „Orbán Viktor nem volt hajlandó kukoricán térdepelni”. Az amerikai és európai támadás nagyjából egyszerre indult. Véleménye szerint Magyarországnak nemzetállamként kell megmaradnia, amely addig tagja az EU-nak, amíg az érdekeit szolgálja, a NATO-ban biztonsági okokból benn kell maradni, azonban politikai értelemben el kell felejteni az atlanti orientációt.
Lentner Csaba közgazdász szerint a támadás igazi okának megismeréséhez a mélybe kell visszakutatni, egészen a ’70-es évek végéig visszamenni, amikor megindult Magyarország eladósodása és a hitelekkel együtt ránk erőltették a neoliberális gazdaságpolitikát. Ezzel szakítva, az elmúlt két évben az állam erősödése figyelhető meg, a nemzetközi vállalatokat és a bankokat is megpróbálják bevonni a közteherviselésbe. Valójában a pénzen megy a harc, a nemzetközi tőke érthető módon nem szívesen mond le a profitról, ezért is tartja komoly eredménynek, hogy a költségvetés nem omlott össze. Miközben korábban eladósodott az ország és a polgárok is, az elmúlt két év a romeltakarítással telt. A nemzetközi nyomás és a válság hatására sikerült talpon maradni.
– Azok akarják osztani az észt, akik a válságot okozták – utalt az IMF és egyéb pénzügyi kritikákra a közgazdász. A kivárásos magyar tárgyalási technika véleménye szerint eredményes lehet a készenléti hitelekkel kapcsolatban, amit a kormány nem akar lehívni, de nem árt, ha rendelkezésre áll.
Ezt követően Zárug Péter Farkas a kötet közpolitikai részét ismertetve elmondta, a sztori eleje a 2010-es választásra tehető, aki a miértre válaszolva kijelentette: azok támadják Magyarországot, a miniszterelnököt, a kormányát, akiknek soha nem tapasztalt érdeksérelmet okozott a hiperaktív kormányzati cselekvés.
Az Európa Parlamentben próbálják felfújni és a médiában csapódik le. Ezt követően a 10 alkotmányos intézményt vette górcső alá, s megállapította, hogy megfelelően teszik a dolgukat. Éles kritikát egyedül a Köztársasági Elnöki Hivatallal kapcsolatban fogalmazott meg (mivel 14, alkotmányt sértő törvényt átengedtek), de hozzá tette, hogy Áder János elnöksége óta ez is megoldódott, eddig 7 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, korrigálásra. Bírálta a korábbi kormányzati kommunikációt (miközben megszorították a multikat, még meg is húzgálták az oroszlán bajszát). A magyar EU elnökséget kegyelmi időnek nevezte, amely alatt Orbán Viktor azt gondolhatta, hogy nyugvópontra jutnak a támadások, azonban a letelte után a hiperaktív cselekvésre hiperaktív reakciók jöttek. Az érdeksérelmet elszenvedők összenéztek: nehogy már mi kapjuk a sallerokat és kokikat…
A könyvbemutatót követően az érdeklődők kérdéseire válaszoltak a szerzők, majd zárásként dedikálták a kötetet.
Cs. L.
Fotó: Mocsári L.
– Pontosan egy hónappal ezelőtt kaptam ezt a könyvet Pétertől és nagyon örülök, hogy most, sajtótájékoztató keretében tudjuk bemutatni. Elmondhatják, miért is támadják Magyarországot – vezette fel a témát a polgármester, aki emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltáskor „a török már bent volt a falak közt” – utalt az egykori privatizátorokra. A 2010-es kormányváltást követően, a szavaival élve „a kormány elkapta a farkát és elkezdte visszahúzni”, az utolsó falat a devizahitelesek lettek volna.
A szót Tóth Gy. László, a kötet kiötlője vette át, aki előadás keretében ismertette a könyvben is papírra vetett elméletét, amely állítása szerint dokumentumokon alapszik, és minden állításuk levezethető. A kötetnek, elmondása szerint, óriási sikere van, a baloldal viszont úgy tesz, mintha nem létezne. Indulásként leszögezte, hogy elindult a harc a világ újrafelosztásáért, a birodalmak harca, amelyben az USA csak egy, ezért hibás mindig az USA-hoz igazodni, akárcsak Brüsszel mindenhatóságában hinni.
– Az Európai Egyesült Államok képtelenség! Nem lesz közös nyelv, egyetlen nemzet – jelentette ki a politológus. Ráadásul véleménye szerint mindenki cinkelt lapokkal játszik. Elszólták magukat (például a szlovén miniszterelnök), hogy Magyarországot el akarják szigetelni, amivel már régebben megpróbálkoztak Ausztria esetében is. Olaszországban és Görögországban elérték a miniszterelnökcserét, nálunk viszont nem. „Orbán Viktor nem volt hajlandó kukoricán térdepelni”. Az amerikai és európai támadás nagyjából egyszerre indult. Véleménye szerint Magyarországnak nemzetállamként kell megmaradnia, amely addig tagja az EU-nak, amíg az érdekeit szolgálja, a NATO-ban biztonsági okokból benn kell maradni, azonban politikai értelemben el kell felejteni az atlanti orientációt.
Lentner Csaba közgazdász szerint a támadás igazi okának megismeréséhez a mélybe kell visszakutatni, egészen a ’70-es évek végéig visszamenni, amikor megindult Magyarország eladósodása és a hitelekkel együtt ránk erőltették a neoliberális gazdaságpolitikát. Ezzel szakítva, az elmúlt két évben az állam erősödése figyelhető meg, a nemzetközi vállalatokat és a bankokat is megpróbálják bevonni a közteherviselésbe. Valójában a pénzen megy a harc, a nemzetközi tőke érthető módon nem szívesen mond le a profitról, ezért is tartja komoly eredménynek, hogy a költségvetés nem omlott össze. Miközben korábban eladósodott az ország és a polgárok is, az elmúlt két év a romeltakarítással telt. A nemzetközi nyomás és a válság hatására sikerült talpon maradni.
– Azok akarják osztani az észt, akik a válságot okozták – utalt az IMF és egyéb pénzügyi kritikákra a közgazdász. A kivárásos magyar tárgyalási technika véleménye szerint eredményes lehet a készenléti hitelekkel kapcsolatban, amit a kormány nem akar lehívni, de nem árt, ha rendelkezésre áll.
Ezt követően Zárug Péter Farkas a kötet közpolitikai részét ismertetve elmondta, a sztori eleje a 2010-es választásra tehető, aki a miértre válaszolva kijelentette: azok támadják Magyarországot, a miniszterelnököt, a kormányát, akiknek soha nem tapasztalt érdeksérelmet okozott a hiperaktív kormányzati cselekvés.
Az Európa Parlamentben próbálják felfújni és a médiában csapódik le. Ezt követően a 10 alkotmányos intézményt vette górcső alá, s megállapította, hogy megfelelően teszik a dolgukat. Éles kritikát egyedül a Köztársasági Elnöki Hivatallal kapcsolatban fogalmazott meg (mivel 14, alkotmányt sértő törvényt átengedtek), de hozzá tette, hogy Áder János elnöksége óta ez is megoldódott, eddig 7 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, korrigálásra. Bírálta a korábbi kormányzati kommunikációt (miközben megszorították a multikat, még meg is húzgálták az oroszlán bajszát). A magyar EU elnökséget kegyelmi időnek nevezte, amely alatt Orbán Viktor azt gondolhatta, hogy nyugvópontra jutnak a támadások, azonban a letelte után a hiperaktív cselekvésre hiperaktív reakciók jöttek. Az érdeksérelmet elszenvedők összenéztek: nehogy már mi kapjuk a sallerokat és kokikat…
A könyvbemutatót követően az érdeklődők kérdéseire válaszoltak a szerzők, majd zárásként dedikálták a kötetet.
Cs. L.
Fotó: Mocsári L.