Mint arról beszámoltunk, megyénkben az átlagtól elmaradó, közepes termést takarítottak be búzából. Ami viszont megtermett, annak jó a minősége, tehát malmokba kerül, liszt, majd kenyér lesz belőle, így kevés marad takarmánybúzának. A tavaszi árpa valamivel jobban termett, de az is csak közepesnek nevezhető. Ennek a jelentős részét viszont elviszi a söripar. Persze, ha jól teremne a kukorica, és a kaszálókról is sok füvet tudnának betakarítani, a télre nem lenne nagy gond, de a határt járva pont az ellenkezőjét látni…
– Az állattartók nagy gondban vannak. A kiégett legelők fűmennyisége a napi legeltetésre is kevés, nem hogy elegendő szénát lehetne betárolni róluk őszre, télre – osztotta meg tapasztalatát érdeklődésünkre Szabadfalvi László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara titkára. – Ennek következtében előre látható, hogy tovább fog apadni az egyébként is alacsony állatállomány. Ennek megelőzése érdekében több fórumon is kérték a kormányzatot, hogy uniós beavatkozást érjen el.
– Az országot járva elmondhatom, hogy idén a szokásostól eltérően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szebbek a kukoricatáblák, mint a Dunántúlon, de itt is megérezni az aszályt. Ennek következtében csökkenhet a sertésállomány – vetítette elő a várható következményt az agrárszakember.
A városiak egy része csak legyint ezekre a hírekre, vészjelzésekre, a régi viccel élve, hogy a magyar mezőgazdaságnak négy ellensége van, név szerint, a tél, a tavasz, a nyár és az ősz. Azonban ne feledkezzünk meg arról az egyszerű matematikáról, ha drágul a takarmány, akkor a terméklánc végén drágább hússal, húskészítményekkel találkozunk majd a boltban. Ezt megerősítette Lantos Ottó, a Miskolci Agrokultúra Kft. ügyvezető igazgatója is.
– Még hosszú idő van hátra, előfordulhat, hogy a második, harmadik kaszálás kipótol valamit, de tény, hogy az első csupán fele mennyiség volt a szokásosnak. Észnél kell nagyon lenniük az állattenyésztőknek. Az van előnyben, aki tavalyról be tudott tárolni valamennyit. Lucernát is lehet vásárolni bizonyos körzeten belül, de a szállítási költségek behatárolják ennek határát, amelyen túlról nem érdemes – magyarázta az agrárszakember, aki az abraktakarmányok terén mintegy 30 százalékos drágulásra számít.
– A hús, tojás, baromfi árában majd a piac dönti el, hogy ez milyen arányban érvényesül. A fizetőképes kereslet és az import is befolyásolja majd az áremelkedés mértékét. A fogyasztói ár azonban nem fog olyan mértékben emelkedni, mint a takarmányoké, ezért a tenyésztők nehéz helyzetbe kerülnek – foglalta össze a kilátásokat Lantos Ottó. Ez a gyakorlatban az ágazat nyereségtermelő képességének a csökkenését jelenti, ami nyilván nem növeli az állattartási kedvet… Márpedig valakinek meg kell termelni az ország gyomrába valót.
Cs. L.
– Az állattartók nagy gondban vannak. A kiégett legelők fűmennyisége a napi legeltetésre is kevés, nem hogy elegendő szénát lehetne betárolni róluk őszre, télre – osztotta meg tapasztalatát érdeklődésünkre Szabadfalvi László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara titkára. – Ennek következtében előre látható, hogy tovább fog apadni az egyébként is alacsony állatállomány. Ennek megelőzése érdekében több fórumon is kérték a kormányzatot, hogy uniós beavatkozást érjen el.
– Az országot járva elmondhatom, hogy idén a szokásostól eltérően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szebbek a kukoricatáblák, mint a Dunántúlon, de itt is megérezni az aszályt. Ennek következtében csökkenhet a sertésállomány – vetítette elő a várható következményt az agrárszakember.
A városiak egy része csak legyint ezekre a hírekre, vészjelzésekre, a régi viccel élve, hogy a magyar mezőgazdaságnak négy ellensége van, név szerint, a tél, a tavasz, a nyár és az ősz. Azonban ne feledkezzünk meg arról az egyszerű matematikáról, ha drágul a takarmány, akkor a terméklánc végén drágább hússal, húskészítményekkel találkozunk majd a boltban. Ezt megerősítette Lantos Ottó, a Miskolci Agrokultúra Kft. ügyvezető igazgatója is.
– Még hosszú idő van hátra, előfordulhat, hogy a második, harmadik kaszálás kipótol valamit, de tény, hogy az első csupán fele mennyiség volt a szokásosnak. Észnél kell nagyon lenniük az állattenyésztőknek. Az van előnyben, aki tavalyról be tudott tárolni valamennyit. Lucernát is lehet vásárolni bizonyos körzeten belül, de a szállítási költségek behatárolják ennek határát, amelyen túlról nem érdemes – magyarázta az agrárszakember, aki az abraktakarmányok terén mintegy 30 százalékos drágulásra számít.
– A hús, tojás, baromfi árában majd a piac dönti el, hogy ez milyen arányban érvényesül. A fizetőképes kereslet és az import is befolyásolja majd az áremelkedés mértékét. A fogyasztói ár azonban nem fog olyan mértékben emelkedni, mint a takarmányoké, ezért a tenyésztők nehéz helyzetbe kerülnek – foglalta össze a kilátásokat Lantos Ottó. Ez a gyakorlatban az ágazat nyereségtermelő képességének a csökkenését jelenti, ami nyilván nem növeli az állattartási kedvet… Márpedig valakinek meg kell termelni az ország gyomrába valót.
Cs. L.