Ugrás a tartalomra

„Fészekrakás: a miskolci szocialisták Waterloo-ja”

Létrehozva
A „fészekrakás” mint a miskolci szocialisták Waterloo-ja – címmel tartott kedden sajtótájékoztatót a Fidesz és a KDNP helyi frakcióvezetője, akik szerint a kormány már 2005 augusztusában szigorította a Fészekrakó-rendeletét, hogy fegyvert adjon az önkormányzatok kezébe a csaló „fészekrakókkal” szemben. Vajon hogyan fordulhatott elő, hogy Miskolc nem élt ezzel a könnyű lehetőséggel? – tették fel a kérdést a politikusok.
– A Fészekrakó-ügy Miskolcon olyan, mint a hamu alatt izzó parázs. Az Avas-déli lakótelepen tízezrek életét keserítették meg, tízezrek ingatlanjait értékelték le a „fészekrakók”. Beözönlésük azokra az évekre esett, amikor Miskolcon Káli Sándor kormányzott. Ez tény, és ezen a tényen senki nem tud utólag változtatni – fogalmazott Kiss János Fidesz-frakcióvezető, aki szerint a „fészekrakók” bejövetele nem egyik napról a másikra történt. Évekig jöttek, akadálytalanul.
– Ma már pontosan tudjuk, hogy Káli Sándorék játszi könnyedséggel megállíthatták volna a „fészekrakókat”. De a kormány hiába utasította őket, a miskolci emberek hiába könyörögtek nekik, befogták a fülüket. Így történt, hogy a miskolci „fészekrakókat” sokáig a kutya sem háborgatta – hangoztatta a frakcióvezető. 

Mint mondta, a Fészekrakó-ügyből később a miskolci szocialisták „politikai Waterloo”-ja lett.
– A szocialisták naivan azt hitték, hogy miután a „fészekrakókért” cserébe a miskolciak kiszavazták őket a hatalomból, kvittek lettek a városlakókkal. Azt hitték, hogy ezzel le van rendezve a történet: adtak egy nagy pofont, kaptak egy nagy pofont. Azt hitték, hogy egy választási vereség egyben a bocsánatot is jelenti a számukra, azt gondolták, hogy Canossa-járásuk véget ért. De ebben is tévedniük kellett, a miskolciak még nem nyelték le a békát, a szocialistáknak még sokáig kell Canossát járniuk, mindaddig, amíg a teljes igazság ki nem derül – fogalmazott Kiss János.

– Előző sajtótájékoztatónkon arra kértük Miskolc jegyzőjét, hogy folytasson le vizsgálatot annak kapcsán, hogy a kormány által elrendelt szigorítást – amelynek az volt a célja, hogy az adásvételeket és az „ál-fészekrakókat” kiszűrje – a Káli-korszakban mennyire vették komolyan, és mennyire tartották be. A Fidesz és a KDNP frakciója döbbenettel olvasta a jegyző kérdésünkre adott válaszát. Ebből ugyanis az derül ki, hogy Káli Sándor idejében a miskolci polgármesteri hivatal „rá sem bagózott” a „fészekrakókra” – tette hozzá a frakcióvezető. 

– Miskolc város lakói nagyon nem értik már ezt az ügyet. Hiszen ha egyszer a kormány kifejezetten azért vezette be a kötelező kettős vagyonértékelést, hogy az önkormányzatok kezébe fegyvert adjon a csaló „fészekrakókkal” szemben, vajon hogyan fordulhatott elő, hogy Miskolc nem élt ezzel a könnyű lehetőséggel. Ma még nem tudjuk a választ – ezt már Molnár Péter, a KDNP helyi képviselőcsoportjának vezetője tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „Káli Sándornak és csapatának” sok kellemetlen, de megkerülhetetlen kérdésre kell most válaszolnia ezzel kapcsolatban. 

– Tudták-e, hogy a kormány kifejezetten azért szigorította a Fészekrakó-rendeletét már 2005. augusztusában, hogy ne lehessen értéktelen lakások dupla, vagy tripla árú ál-adásvételével kicsalni az állami támogatást? Hogy a kormány elvárta Miskolctól, miként minden más várostól, hogy az „ál-fészekrakók” beáramlását állítsa meg? Hogy a kormány Miskolc kezébe adta az aduászt, hiszen a polgármesteri hivatal minden gyanús folyamatot blokkolhatott volna a saját maga által kiadott értékbecslésekkel? Hogy minden magyar város élt ezzel a lehetőséggel, csak Miskolc nem? – tette fel a kérdéseket Molnár Péter, kiemelve: arra is kíváncsiak, mik voltak azok a fontos ügyek, amelyek miatt 2005 és 2010 között, öt év alatt sem vették észre, hogy a miskolci polgármesteri hivatalban nem dolgozták ki a „fészekrakós” értékbecslésekre vonatkozó eljárási rendet? Hogy az érintett „fészekrakós” lakásokat a hivatali értékbecslési eljárás során meg sem tekintették? Hogy a hivatal az értékbecslési eljárásokban a tényleges piaci viszonyokat nem vette figyelembe? Hogy a hivatal által meghatározott érték több tucat összehasonlítás során, szinte minden esetben magasabb volt, mint a helyi hirdetőújságban meghatározott irányár? Hogy a hivatal által kiadott értékbecslések kiállításának időpontja és a kérelem benyújtása között általában néhány nap eltérés volt, de sok esetben a két időpont egybeesett?

- Azt nem kérdezzük Káli Sándortól és barátaitól, hogy a Fészekrakó-ügyben éreznek-e felelősséget. Erre már tudjuk a szomorú választ – fogalmazott nyilatkozata végén a kereszténydemokrata politikus. 

Sz. S.