Miskolcon az új vezetés új évadának első fecskéjeként mutatkozott be nyáron, Szabó Máté rendezésében, Szilágyi László, Eisemann Mihály közös darabja, az Én és a kisöcsém. A kezdetben a Nyári színházban, majd a Kamarában játszott társasutazás szeptember 13-án bemutatkozott a budapesti közönségnek is, a Thália Színházban.
A Vidéki Színházak Találkozóján több díjat osztott ki a szakemberekből, a szakmát szeretőkből álló zsűri, a találkozó különdíját pedig a miskolciak, az Én és a kisöcsém hozta el.
Szabó Máté rendező elárulta, többszörösen is különleges este volt a budapesti előadás.
– Nagyon örültünk a díjnak, és az előadás közben is nagyon jól éreztük magunkat. A közönség mindenre reagált, minden szándékát értette a darabnak, ez pedig szárnyat adott a színészeknek. Nagyon meg voltam velük elégedve, sok új dolog született, számos olyan rögtönzéssel emelték az előadás színvonalát, amitől egyedi, önálló lett – emelte ki Szabó Máté.
A rendező többször hangoztatta, hogy az Én és a kisöcsém egy elrugaszkodott darab, és épp ennyire a rendezés során is elrugaszkodtak. Sokszor reális közegben ábrázolták eddig az alkotást, ám Szabó Máté azt gondolta, nem egy kordokumentumról van szó, hanem egy emberi meséről, így egy kitalált, képzeletbeli, képregénybeli világban játszódik, ami a ’20-as éveket idézi.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.
A Vidéki Színházak Találkozóján több díjat osztott ki a szakemberekből, a szakmát szeretőkből álló zsűri, a találkozó különdíját pedig a miskolciak, az Én és a kisöcsém hozta el.
Szabó Máté rendező elárulta, többszörösen is különleges este volt a budapesti előadás.
– Nagyon örültünk a díjnak, és az előadás közben is nagyon jól éreztük magunkat. A közönség mindenre reagált, minden szándékát értette a darabnak, ez pedig szárnyat adott a színészeknek. Nagyon meg voltam velük elégedve, sok új dolog született, számos olyan rögtönzéssel emelték az előadás színvonalát, amitől egyedi, önálló lett – emelte ki Szabó Máté.
A rendező többször hangoztatta, hogy az Én és a kisöcsém egy elrugaszkodott darab, és épp ennyire a rendezés során is elrugaszkodtak. Sokszor reális közegben ábrázolták eddig az alkotást, ám Szabó Máté azt gondolta, nem egy kordokumentumról van szó, hanem egy emberi meséről, így egy kitalált, képzeletbeli, képregénybeli világban játszódik, ami a ’20-as éveket idézi.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.