A zarándokúton közel 300-an vettek részt mindannyian Miskolc többnyire romák lakta szegregátumaiból, nyomortelepeiről. A Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat már évek óta rendszeresen szervez zarándokutakat Máriapócsra, és az eddigi zarándoklatok közül ez a mostani volt a legnépesebb.
A zarándokok számára Ünnepi Szent Liturgiát prédikált Telenkó Miklós atya, melyet végighallgatott az akkor már több ezer főre duzzadt zarándoksereg. A misét követően visszaemlékeztek az első búcsúra, majd a résztvevő egyházközösségek mutatkoztak be egy-egy ünnepi műsorral. Ezt követte a záró áldás, és az ajándékosztás.
A Máriapócsi búcsúra való elzarándokolás a romák számára azért bír különösen nagy jelentőséggel, mert egyfelől a búcsú a katolikus egyház által előírt cselekedetek elvégzése után a bocsánatos bűnök elengedése – azaz az egyház tanítása szerint napi búcsút az nyer, aki az erre kijelölt templomot felkeresi és ott meggyón, megáldozik. Másfelől hazánkban több búcsújáróhely is található, de Máriapócs az, amely nemcsak a könnyező kegykép által vált ismertté, hanem a cigányság búcsújáró helyeként is.
Először 1942. szeptember 13-án zarándokoltak el a pócsi búcsúba a hodászi romák, Sója Miklós atya vezetésével. Azóta ezen a napon vagy a hozzá legközelebb eső vasárnap tartják a keresztfelmagasztalási búcsút Máriapócson, amely a pócsi búcsúk rendjébe, mint cigány búcsú került be. Ezen az alkalmakon napjainkig a hodászi vagy Kántorjánosiban levő cigány egyházközség celebrálja a misét cigány nyelven. Sója Miklós idejében gyalog jártak a pócsi búcsúra, később szervezetten busszal illetve ma már sokan a saját autójukkal. Ezt a hagyományt folytatják az évről-évre Máriapócsra zarándokoló miskolci romák is.
minap.hu
A zarándokok számára Ünnepi Szent Liturgiát prédikált Telenkó Miklós atya, melyet végighallgatott az akkor már több ezer főre duzzadt zarándoksereg. A misét követően visszaemlékeztek az első búcsúra, majd a résztvevő egyházközösségek mutatkoztak be egy-egy ünnepi műsorral. Ezt követte a záró áldás, és az ajándékosztás.
A Máriapócsi búcsúra való elzarándokolás a romák számára azért bír különösen nagy jelentőséggel, mert egyfelől a búcsú a katolikus egyház által előírt cselekedetek elvégzése után a bocsánatos bűnök elengedése – azaz az egyház tanítása szerint napi búcsút az nyer, aki az erre kijelölt templomot felkeresi és ott meggyón, megáldozik. Másfelől hazánkban több búcsújáróhely is található, de Máriapócs az, amely nemcsak a könnyező kegykép által vált ismertté, hanem a cigányság búcsújáró helyeként is.
Először 1942. szeptember 13-án zarándokoltak el a pócsi búcsúba a hodászi romák, Sója Miklós atya vezetésével. Azóta ezen a napon vagy a hozzá legközelebb eső vasárnap tartják a keresztfelmagasztalási búcsút Máriapócson, amely a pócsi búcsúk rendjébe, mint cigány búcsú került be. Ezen az alkalmakon napjainkig a hodászi vagy Kántorjánosiban levő cigány egyházközség celebrálja a misét cigány nyelven. Sója Miklós idejében gyalog jártak a pócsi búcsúra, később szervezetten busszal illetve ma már sokan a saját autójukkal. Ezt a hagyományt folytatják az évről-évre Máriapócsra zarándokoló miskolci romák is.
minap.hu