A miskolci nemzeti teátrum Nagyszínházának emeleti társalgójában kezdődött az Évad drámája sorozat, a Nyugat Keleten című, kuriózumnak számító irodalomtörténeti kiállítással, amelyet a Keszég László által rendezett Úri muri bemutatója követett, a Nagyszínházban.
Ari-Nagy Barbara dramaturg, az Évad drámája eseménysorozat szerkesztője elmondta, különleges este a mai, hiszen az Úri muri premierje mellett egy olyan múzeumi anyagot is bemutathat a színház, amely Móricz Zsigmond és Miskolc kapcsolatát árnyalja.
A tárlat bemutatása előtt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész szólt az érdeklődőkhöz, aki elárulta, az impozáns tükör előtti enteriőr a kedvence, hiszen a mindenkori színházlátogatók, az előadás szünetében beszélgetők és a nagy magyar író együtt lehet.
– Az 1930-as években két szöveg született Miskolcról. Az egyik Szabó Zoltántól származik, aki szociográfusként érkezett Miskolcra, ő a Cifra nyomorúság egy fejezetét a városnak szentelte, amelyben megkérdezi: hol van a város lelke? Válaszolni már nem tudott rá. Móricz Zsigmond egyszer rokonként érkezett városunkban, másodjára pedig azért, mert szerette. Õ azt mondta: Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város – mondta az irodalomtörténész.
Kabdebó Lóránt a Szabó Zoltán idézettel kapcsolatban megállapította, a városra rászakadt felső Magyarország képviselete, mint kiemelte, az ország területén Miskolc vette át Kassa szerepét.
– Rajtunk, múlik, tőlünk függ, hogy Miskolc lélek nélküli marad-e, vagy a legnagyobb jövőjű város lesz – tette hozzá.
A kamarakiállításon Békési Gábor muzeológus, a tárlat kurátora kalauzolta végig az érdeklődőket, hiszen a Nyugat Keleten a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Nemzeti Színház közös rendezésében jött létre – emellett közreműködött a Petőfi Irodalmi Múzeum az Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a B.-A.-Z. Megyei Levéltár is.
Békési Gábor a négy vitrinre, mint a tárlat négy alappillérére hívta fel a figyelmet, de megemlítette az eddig soha be nem mutatott, Zsedényi Gyula fotográfus által készített, 1931-es képeket és Móricz Zsigmond hangját, amelyet egy telefonon keresztül bárki meghallgathatott.
– Számos fotó, jegyzőkönyv segítségével, az Úri muri kéziratának részletével érkezett Miskolcra Móricz Zsigmond. Ezt a kiállítást régóta terveztük. 2007-ben találtuk meg azokat a fotográfiákat, amelyek gyakorlatilag máig ismeretlenek voltak. Nagy öröm, hogy a Miskolci Nemzeti Színházzal sikerült közösen megrendeznünk a tárlatot, melynek első alappillére a Nyugat-estek hangulatát idézi, amelyet Móricz Zsigmond Miskolcra hozott. A második „szelet” az eredeti fotókat mutatja meg, többek között, míg a harmadik vitrin az Úri muri történetével foglalkozik, melynek színpadi változatát Móricz 1942 nyarán fejezte be – sajnos a bemutatót már nem élte meg –, a kiállítás negyedik alappillére pedig a Móricz-affért tárja fel. Azt, mi történt itt, Miskolcon az íróval 1931-ben – foglalta össze a kurátor.
A Nyugat Keleten című kiállítás megnyitóját követően a Nagyszínházban bemutatták Móricz Zsigmond Úri muri című darabját, s ezzel hivatalosan is megkezdődött az Évad drámája sorozat a miskolci nemzetiben.
A tárlat december 29-ig látogatható.
Kiss J.
Fotó: Bócsi K.
Ari-Nagy Barbara dramaturg, az Évad drámája eseménysorozat szerkesztője elmondta, különleges este a mai, hiszen az Úri muri premierje mellett egy olyan múzeumi anyagot is bemutathat a színház, amely Móricz Zsigmond és Miskolc kapcsolatát árnyalja.
A tárlat bemutatása előtt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész szólt az érdeklődőkhöz, aki elárulta, az impozáns tükör előtti enteriőr a kedvence, hiszen a mindenkori színházlátogatók, az előadás szünetében beszélgetők és a nagy magyar író együtt lehet.
– Az 1930-as években két szöveg született Miskolcról. Az egyik Szabó Zoltántól származik, aki szociográfusként érkezett Miskolcra, ő a Cifra nyomorúság egy fejezetét a városnak szentelte, amelyben megkérdezi: hol van a város lelke? Válaszolni már nem tudott rá. Móricz Zsigmond egyszer rokonként érkezett városunkban, másodjára pedig azért, mert szerette. Õ azt mondta: Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város – mondta az irodalomtörténész.
Kabdebó Lóránt a Szabó Zoltán idézettel kapcsolatban megállapította, a városra rászakadt felső Magyarország képviselete, mint kiemelte, az ország területén Miskolc vette át Kassa szerepét.
– Rajtunk, múlik, tőlünk függ, hogy Miskolc lélek nélküli marad-e, vagy a legnagyobb jövőjű város lesz – tette hozzá.
A kamarakiállításon Békési Gábor muzeológus, a tárlat kurátora kalauzolta végig az érdeklődőket, hiszen a Nyugat Keleten a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Nemzeti Színház közös rendezésében jött létre – emellett közreműködött a Petőfi Irodalmi Múzeum az Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a B.-A.-Z. Megyei Levéltár is.
Békési Gábor a négy vitrinre, mint a tárlat négy alappillérére hívta fel a figyelmet, de megemlítette az eddig soha be nem mutatott, Zsedényi Gyula fotográfus által készített, 1931-es képeket és Móricz Zsigmond hangját, amelyet egy telefonon keresztül bárki meghallgathatott.
– Számos fotó, jegyzőkönyv segítségével, az Úri muri kéziratának részletével érkezett Miskolcra Móricz Zsigmond. Ezt a kiállítást régóta terveztük. 2007-ben találtuk meg azokat a fotográfiákat, amelyek gyakorlatilag máig ismeretlenek voltak. Nagy öröm, hogy a Miskolci Nemzeti Színházzal sikerült közösen megrendeznünk a tárlatot, melynek első alappillére a Nyugat-estek hangulatát idézi, amelyet Móricz Zsigmond Miskolcra hozott. A második „szelet” az eredeti fotókat mutatja meg, többek között, míg a harmadik vitrin az Úri muri történetével foglalkozik, melynek színpadi változatát Móricz 1942 nyarán fejezte be – sajnos a bemutatót már nem élte meg –, a kiállítás negyedik alappillére pedig a Móricz-affért tárja fel. Azt, mi történt itt, Miskolcon az íróval 1931-ben – foglalta össze a kurátor.
A Nyugat Keleten című kiállítás megnyitóját követően a Nagyszínházban bemutatták Móricz Zsigmond Úri muri című darabját, s ezzel hivatalosan is megkezdődött az Évad drámája sorozat a miskolci nemzetiben.
A tárlat december 29-ig látogatható.
Kiss J.
Fotó: Bócsi K.