– Saját lakását bérleti szerződéssel (amennyiben másnak nincs azon olyan joga, mely ezt tiltaná vagy korlátozná, például haszonélvezeti jog vagy özvegyi jog) bárki jogosult bérbe adni. A lakásbérleti szerződést mindenképpen célszerű a feleknek írásba foglalni a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében – szögezte le Iván Zsolt.
– Legalább a következőket szükséges feltüntetni: bérbeadó és bérlő személyes adatait, a bérelt ingatlan pontos megnevezését. Amennyiben nem a teljes ingatlant, hanem csak egy részét veszi bérbe a bérlő, úgy a bérelt rész nagyon pontos körülírását. A bérleti díj összegét, amit általában havidíjban határoznak meg a felek. Az első bérleti díj fizetésének időpontját. Amennyiben kaució kerül meghatározásra, úgy annak a mértékét és esedékességét. A szerződés időtartamát, ami lehet határozott idejű, amit meg kell jelölni, vagy határozatlan idejű. Utóbbi esetében általában a rendes felmondási időt határozzák meg a felek. Ezen túlmenően a rendkívüli felmondás lehetőségének és esetének szabályozását is rögzíteni kell. Amennyiben nem ügyvéd készíti a szerződést, akkor két tanúval alá kell íratni.
– A bérbeadónak lehetősége van a bérlemény használatát - a bérlő szükségtelen zavarása mellett - ellenőrizni.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a bérleti díj hogyan és mennyit adózik.
– Összevontan adózik, 16 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni a bérbeadásból származó jövedelem után. A bérlőnek nem kell kötelezően magánszemélyes adószámot kérnie, mint régebben, elég az aktuális adóbevallásában szerepeltetnie ezt a jövedelmet. Ugyanakkor a lehetősége fennmaradt az adószám kiváltásának, hiszen csak adószám birtokában tud a bérbeadó - erre vonatkozó igény esetén - számlát kiállítani a bérleti díjról. Ennek főleg akkor van jelentősége, ha cég a bérlő, hiszen ők ezt el tudják számolni.
Olvasónk konkrét panaszos levelét is eljuttattuk Iván Zsolthoz, aki ezzel kapcsolatban is elmondta véleményét.
– Amennyiben a szolgáltatóval írásban történt meg a szerződéskötés - márpedig a panaszos levélben említett esetben erről volt szó - úgy azt módosítani is csak írásban lehet. Ebből következően a panaszos jogszerűen tagadja meg a nem általa kötött (vagy általa megfizetni vállalt) szerződésből eredő tartozás megfizetését.
– A két ügy összekapcsolása. Lakás bérbeadása esetén a felek rendelkezhetnek a rezsi megfizetéséről úgy is, hogy a mérőórák a bérbeadó nevén maradnak, de úgy is, hogy azt a bérlő jogosult átíratni a saját nevére. Az első esetben a szolgáltatók felé a bérbeadó tartozik fizetési kötelezettséggel, az ő dolga a rezsiköltség beszedése a bérlőtől. A második esetben a bérlő közvetlenül fizeti a rezsit a szolgáltatók felé. Ez történt a panaszos esetében is. Ekkor a szolgáltató kizárólag a bejelentett fogyasztó (jelen esetben a bérlő) felé járhat el.
Valamennyi rezsiköltség körébe tartozó díj ugyanis azt terheli, aki szerződést kötött a szolgáltatóval. Ez alól egyetlen kivétel van: társasház esetén a közös költség megfizetésének kötelezettsége a mindenkori tulajdonost terheli. Tehát, ha bérbe adom az ingatlanomat és a bérlő saját nevére átírja a közműveket, akkor az abból eredő tartozást a bérbeadón nem hajthatják be, azt nem terhelhetik rá a bérelt ingatlanra, kivéve a közös költségből eredő tartozást – zárta a tájékoztatást Iván Zsolt, ügyvéd.
Cs.L.