A legfelsőbb bírói fórumon elméleti szakemberekből és gyakorló, illetve nyugdíjas bírákból tavasszal létrejött munkacsoport feladata, hogy a 2007 és 2009 között hatályon kívül helyezett, és már lezárult ügyekből mind az öt ítélőtábláról 50-et, továbbá minden, a Legfelsőbb Bíróságon ez idő alatt hatályon kívül helyezett ügyet, összesen mintegy 300-350-et megvizsgáljon. Bencze Mátyás kifejtette: "ez a vizsgálat a felelősségről szól." Arról, hogy mennyire körültekintően, precízen folytatta le az alsóbb fokú bíróság az eljárást, a bizonyítást, miként indokolta meg ítéletét. Továbbá, hogy a felsőbb bíróság valóban csak indokolt esetekben dobta-e vissza az ügyet, vagy időnként inkább csak szabadulni akart az ügytől, a döntés felelősségétől vagy az ítélet korrekciójával járó munkától - közölte.
Az elsőfokú eljárásokban előforduló hiba, hogy csorbát szenved az ártatlanság vélelmének alapelve, amely szerint nem a vádlottat terheli a kötelezettség, hogy bizonyítsa saját ártatlanságát, hanem a hatóságnak kell bizonyítania a megvádolt bűnösségét. Nem mindig érvényesül maradéktalanul a bírósági eljárás közvetlenségének elve sem, amely szerint a bírónak - amennyire csak lehet - közvetlenül kell meggyőződnie a bizonyítékokról, tanúvallomás esetén például közvetlen benyomásokat is kell szereznie a tanúról, annak szavahihetőségéről, és nem hagyatkozhat az évekkel korábban a rendőrségen felvett nyomozati iratokra. Az alsóbb fokú bíróságok vonatkozásában tisztázni kell azt is, hogy milyen, mennyire részletező indoklás várható el az ítélet meghozatalakor - mondta az egyetemi szakember.Ugyanakkor a vizsgálat célja az is, hogy feltárják a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy vajon mindig csak olyan ügyekben nyúlnak-e ehhez a végső korrekciós eszközhöz, amelyekben másképp, például a felsőbb szinten történő megváltoztatással már nem érhető el a büntetőeljárás célja, és az alsóbb fokon elkövetett hiba valóban olyan súlyos-e, hogy az eljárás megismétlése az egyetlen megoldás. Hasonló vizsgálat legutóbb a nyolcvanas években volt, amikor az Igazságügyi Minisztérium nyolc megyében és a fővárosban vizsgálta a hatályon kívül helyezések gyakorlatát. Erre a rendszerváltás óta a szaktárcának nincs lehetősége.
Ezúttal minden nagyobb, a vizsgálati időszakba eső jelentős tárgyi súlyú és fokozott közérdeklődésre számot tartó ügy részletes vizsgálata megtörténik, így várhatóan a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás büntetőperét is áttekinti a munkacsoport. Évtizedekkel ezelőtt az összes eljárás 4 százalékában fordult elő hatályon kívül helyezés, és ez az arány általában ma is hasonló lehet, ugyanakkor a közérdeklődésre számot tartó, a média által is figyelemmel kísért ügyekben sejthetően magasabb - mondta a háttérbeszélgetésen Erdei Árpád büntetőjogász professzor, az Alkotmánybíróság korábbi elnökhelyettese, a munkacsoport tagja.MTI