Aki libát nem eszik, egész évben éhezik – ez volt a jelmondat pénteken a Szeder úti tagóvodában, ahol az egész délután a közelgő Márton-nap jegyében telt.
A kézműves délutánon az óvodások mellett a szülőket is várták, hogy közösen, az egész család jól érezze magát, s természetesen a legkisebbek játékos módon ismerkedjenek a Márton-nap jelentőségével, történetével.
Az ügyességi játék, türelemjáték volt, „libát” etettek a résztvevők. A türelmetlenebbek kézműves tehetségüket kamatoztathatták, hiszen készült libalampion, kesztyűbáb pohárból, és hajlékonylábú libát is sokan hajtogattak.

A lampionok elkészültek, s mikor besötétedett, az ovisok felvonultak a lakótelepen, így a komlóstetői miliőben apró fények hirdették a Márton-nap közeledtét.
Nem csupán Komlóstetőn láthattak lampionos felvonulást az érdeklődők pénteken este, hiszen a belvárosban, a vörösmartys fiatalok is lampiont ragadtak, amelyet előzetesen megáldottak.

Márton-nap az újbor ünnepe és a libalakoma alkalma is. Egy legenda szerint Márton, aki a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria (ma Szombathely) nevű városában látta meg a napvilágot, a római császár katonájaként szolgált. A franciaországi Amiens városában, egy hideg téli estén odaadta köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak, aznap este Jézus jelent meg álmában, koldus alakjában. Másnaptól Márton nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Misszionáriusként már életében legendák szóltak róla. Példás élete miatt püspökké akarták szentelni, ám a történet szerint, amikor ennek hírét vette, Márton az érte jövő küldöttek elől alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyaik verdesésével elárulták – 371-ben püspökké szentelték Szent Mártont, aki 398-ban, Tours-ban bekövetkezett haláláig a rászorulókat segítette.
A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka.
Vasárnap, Márton napján az ország több pontján emlékeznek a szentre. Miskolcon, a Hámori Waldorf Iskolában Márton-napi ünnepet tartanak majd a hét utolsó napján, ahol gyertyamártás, vásár, teaház, euritmiai bemutató, játszóház és hagyományos lámpás felvonulás várja az érdeklődőket. A Győri kapui református templom közösségi termében pedig – szintén vasárnap – élőzenés, hagyományőrző interaktív előadást tartanak, az Aranykapu Társulat előadásában, de lesz ezen kívül vásár, mutatványosok, lóvásár, daltanítás, medvetáncoltató, mesemondás és természetesen libás gyermekjátékok is.
Kiss J.
Fotó: Fésüs Á.