Egykor mindegyik görög kereskedőház volt. A Széchenyi u. 3–5. számú épület földszintjén a cukrászdák közül emlékezetes a Roráriusz. A 7. számú épületben patyolat-mosoda működött, míg a 9. számú a XVIII. század közepétől fogadó volt, „Fekete sas” néven. Volt itt persze órás, puskaműves, női ruhabolt, szűcsmester, szabó és ügynök, hiszen a boltíves kapukon belül élénk kereskedelem folyt. Valószínű, sokak emlékezetében él a Székelykert, vagy a Béke étterem, amely 1970-ben zárt be. A négy épület lebontása és a helyén egy oda nem illő épületegyüttes megjelenése megváltoztatta a történelmi belváros hangulatát.
(Dobrossy István szövege és képeslapja, Mocsári László fotója)