Ezzel nem azt mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a „három csapás” szabályt megsemmisíti, az továbbra is fennáll az erőszakos többszörös visszaesőknél, hanem csupán a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát vizsgálta, hiszen ez volt az indítvány tárgya is.
A kifogásolt rendelkezés szerint ugyanis a bűnhalmazatban levő – az új Btk. szerint különböző időpontokban elkövetett és befejezett - legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, ha pedig ez a húsz évet meghaladná, vagy bármely cselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a bíróságnak az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kellett kiszabnia. Bűnhalmazathoz pedig az is szükséges, hogy a cselekményeket egy eljárásban bírálják el – tájékoztatta portálunkat Csillám Katalin, a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese.
Így például egy terhelt, aki még sosem volt büntetve és egyszerre vagy rövid időn belül három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el, és cselekményét egy eljárásban bírálták el, akkor akár életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést is kaphatott. Ha azonban ugyanennek a terheltnek a cselekményeit nem egy eljárásban bírálták el, mert például a hatóságok egy bűncselekményről csak később szereztek tudomást és tovább nyomoztak vagy a bíróság nem látta célszerűnek az ügyek egyesítését, akkor akár enyhébb büntetést is kaphatott. Az, hogy a bíróság egyesíti-e az ügyeket, nem kötelező, hanem pusztán lehetőség. Így előfordulhatott az, hogy nem azonos súlyú ítéletek születtek.
Ezt az anomáliát oldotta most fel az Alkotmánybíróság a határozatával. Mindez pedig azt jelenti, hogy a már jogerősen befejezett ügyeket is felül kell vizsgálni, de csak a büntetés kiszabása vonatkozásában. Ez a felülvizsgálat pedig megyénkbeli ügyet is fog érinteni – tette hozzá Csillám Katalin.
minap.hu
A kifogásolt rendelkezés szerint ugyanis a bűnhalmazatban levő – az új Btk. szerint különböző időpontokban elkövetett és befejezett - legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, ha pedig ez a húsz évet meghaladná, vagy bármely cselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a bíróságnak az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kellett kiszabnia. Bűnhalmazathoz pedig az is szükséges, hogy a cselekményeket egy eljárásban bírálják el – tájékoztatta portálunkat Csillám Katalin, a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese.
Így például egy terhelt, aki még sosem volt büntetve és egyszerre vagy rövid időn belül három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el, és cselekményét egy eljárásban bírálták el, akkor akár életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést is kaphatott. Ha azonban ugyanennek a terheltnek a cselekményeit nem egy eljárásban bírálták el, mert például a hatóságok egy bűncselekményről csak később szereztek tudomást és tovább nyomoztak vagy a bíróság nem látta célszerűnek az ügyek egyesítését, akkor akár enyhébb büntetést is kaphatott. Az, hogy a bíróság egyesíti-e az ügyeket, nem kötelező, hanem pusztán lehetőség. Így előfordulhatott az, hogy nem azonos súlyú ítéletek születtek.
Ezt az anomáliát oldotta most fel az Alkotmánybíróság a határozatával. Mindez pedig azt jelenti, hogy a már jogerősen befejezett ügyeket is felül kell vizsgálni, de csak a büntetés kiszabása vonatkozásában. Ez a felülvizsgálat pedig megyénkbeli ügyet is fog érinteni – tette hozzá Csillám Katalin.
minap.hu