Kriza Ákos rövid felvezetésében rámutatott, olyan időket élünk, amikor a nemzetünk gyarapodik. Aki dolgozni akar, az dolgozik, fejlődik az ország, nőnek a jövedelmek, a biztonságunk pedig – ahogy a városvezető is fogalmazott – kézben van tartva mind Magyarországon, mind pedig Miskolcon.
– Van tehát mit vesztenünk, ezeket ugyanis elvehetik tőlünk – utalt a polgármester a nemzeti konzultációban megfogalmazottakra. Mint ismert, a rezsicsökkentés és a munkahely-teremtési támogatás megtartására, a migránsok beengedésére, az adócsökkentésről való szabad rendelkezésre, valamint a nemzetközi szervezetek és fizetett aktivista csoportok átláthatóságára vonatkoznak a konzultáció kérdései.
Kriza Ákos elmondta, korábban történelmi közhelynek tartotta azt a kijelentést, miszerint a Kárpát-medence a népek országútja. Mióta azonban a migránsáradat megindult Európa felé, már pontosan tudja mindenki, mit is jelent mindez.
– Már a Hunyadiak óta védjük a határainkat, de egész Európát is! Amíg azonban nagy elődeink idején az európai hatalmak csendesen szemlélték az eseményeket, addig most megdöbbentő módon a nyugat-európai politikusok és a gazdasági élet szereplői bele akarnak avatkozni a mi határvédharcainkba – fogalmazott a városvezető.
De mi ennek az oka, milyen motivációi vannak azoknak az embereknek, akiknek a hazáját ugyanúgy fenyegeti a migránsáradat, miért próbálják mégis megnehezíteni saját sorsukat, miért játszanak a saját nemzetük pusztulására? – vezette fel Nógrádi György előadását Kriza Ákos polgármester.
A biztonságpolitikai szakértő leszögezte: 2015-ben vált „igazán életveszélyessé a migráció”, mert előtte minden évben négyszer annyi migráns jött át Európába, mint az előző évben – döntő részük pedig gazdasági okok miatt jön ide véleménye szerint. De például mintegy ötször annyian mondták magukról, hogy a háború sújtotta Aleppóból érkeztek, mint amennyien valójában ott élnek.
Nógrádi György kifejtette: a migránsoknak négy célterülete van, ezek mindegyikében gazdasági jólétet feltételeznek. Azonban míg Ausztráliában – igen, ez is célország a szakértő szerint – a haditengerészet minden migránssal érkező hajót visszafordít, a Perzsa-öböl gazdag államai nem adnak nekik állampolgárságot és letelepedési engedélyt, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 50-60 ezer főre csökkentette a kvótát Donald Trump elnök, addig Európában azt sem tudni pontosan, hányan jöttek be. A szakértő mintegy 300 ezer főre tette csak azoknak a számát, akik a „szürke” és „fekete” gazdaságban „eltűntek”.
– Európában, de főleg Németországban évtizedek óta munkaerőhiány van. Az „agyelszívás” eddig is működött, főleg a szegény balkáni, dél-európai országokból érkeztek szakemberek. Ma azonban nem tudni, hogy ki jön be. Ma a törökök már a legjobban rászorulókat küldik tovább: az analfabétákat, a nyelvtudással nem rendelkezőket – fűzte hozzá.
A macedón helyzet kapcsán Nógrádi elmondta, olyan ellentétbe kerültek Szerbiával, hogy a komoly összecsapást sem lehet kizárni. Nagy-Albánia létrejötte az egyik nagy válsággóc lehet a jövőben Európában, a szakértő a mostani macedón történéseket ezen paradigmán belül fogja fel.
– Ez azt jelentené, hogy Európában egy olyan muzulmán középhatalom jönne létre, ami az európai biztonság hagyományos rendszerét felborítja – fogalmazott.
Angela Merkel véleménye szerint két olyan kijelentést is tett, ami „rendkívül szerencsétlen volt”: az egyik az, hogy nincs felső határ, a másik pedig a Willkommenskultur, a „Mindenkit Isten hozott!” politikája.
– Angela Merkel politikája azonban nem látványosan, de szép csendben változott, fordult, részint azért, mert tavaly Németországban mind az öt tartományi választást elvesztették – ismertette a szakértő, hozzátéve, hogy néhány éven belül minden bizonnyal megbukik az európai politikai elit, Junckerrel az élen, hiszen nem tudnak igazodni a fennálló helyzethez.
Rámutatott arra is, hogy legyőzhetik az Iszlám Államot, de harcosai szétszélednek a világban. Afrikában közben népességrobbanás van, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában pedig polgárháborúk dúlnak. Kérdésünkre, miszerint mindezek után lát-e esélyt arra a szakértő, hogy a két évvel ezelőttinél is nagyobb bevándorlási hullám éri el Európát, Nógrádi György úgy reagált: rengetegen gondolják úgy ezeken a területeken, hogy ha ők be tudnak jutni Európába, akkor sokkal jobban élhetnek.
– Európának tehát védenie kell a határait! Az európai életszínvonal nagyon vonzó sokak számára Afrikában és a Közel-Keleten, rengetegen elégedetlenek a jelenlegi életükkel. Nem működnek az ott, helyben elindított projektek sem, amik ott tartanák őket. Inkább azt vallom, hogy el kell érnünk, hogy ne tudjanak átjönni Európába – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.