1934-re épült fel a mai Avas kilátó egyik elődje, az új-Rákóczi őrtorony, amely – egy nemrégiben napvilágot látott levéltári jegyzőkönyv szerint – a Rácz György-kilátótorony nevet viselte. Azonban nem mindenkinek tetszett Szeghalmy Bálint alkotása. A torony elkészülte után sokan úgy vélték, hogy a „székely stílusú szörnyeteg” elrontja az avasi műemlékek együttes hatását, és jobb lenne, ha elbontanák az építményt.
Erre válaszolt Szeghalmy Bálint, a torony tervezője, és a Magyar Élet hasábjain megjelent kétrészes cikkel elhallgattatta a kétkedőket. Miskolc műszaki tanácsosa nem kevés iróniával és hatalmas „toronyelméleti” tudással írt az ügyről.
A miskolciak legnagyobb problémája az volt, hogy „székely stílusú” az épület. Ezt Szeghalmy cáfolta a tanulmányában, ahogyan azt is, hogy elrontaná az avasi műemlékek összhatását. A tanácsos rámutatott arra, mennyi hibája van az avasi műemlékeknek, és beszélt arról is, hogy a torony csak emelné az öreg Avas fényét. Annak is szellemesen válaszolt Szeghalmy, aki egyenesen Erdélybe, a Székelyföldre akarta visszaküldeni a tornyot.
„Ellenben annál kevésbé lehetne az avasi kilátót a Székelyföldre küldeni, mert egyrészt a stílusa a székelytől merőben eltérő, másrészt pedig onnan, Székelyföldről nem lehetne látni Miskolc városát. Márpedig a kilátótorony ezt a célt szolgálja.”
A tornyot egyébként annak idején négy tervből választották ki, és a helyszínt is gondos mérlegelés után jelölték ki.
Az első panelház Miskolcon
A szovjet minta alapján készült panelházas lakótelepek a második világháború után terjedtek el Magyarországon. A hatvanas évek végéig a Szovjetunióban 600 000 panellakás épült fel. Ezekhez az úgynevezett Camus-rendszer terveit vásárolták meg Franciaországtól.
Először 1956-ban ment egy magyar delegáció a Szovjetunióba azért, hogy tanulmányozza ezeket az építészeti technikákat. Az 1960-as években Franciaországban is járt a küldöttség, ezzel egy időben telepítették az első házgyárakat Budapestre.
Az első panelház Pécsett épült 1961-ben, akárcsak az első tízemeletes. Budapesten az óbudai és a békásmegyeri lakótelep volt a legnagyobb, több mint 40 000 lakóval.
Az alsózsolcai BÁÉV-gyárban 1968. végén indult meg a termelés, innen származnak Miskolc, Ózd és Tiszaújváros mai paneljei, francia licenc, de szovjet minta alapján.
Miskolc legnagyobb építési területe az Avas, 12 000 lakással és 40 000 lakóval. Itt 1973-ban adtak át az első lakásokat. Azonban nem az avasi volt az első lakótelep, hanem a Győri kapui, amit 1968-ban kezdtek építeni, de még az 1980-as évek derekán is épültek panelek az Újgyőri főtér környékén.
Az első panel mindezek ellenére a Vörösmarty lakótelepen épült Miskolcon, a mai Mádai Lajos utcán, ez volt a tízemeletes sor. A belvárosi lakótelep az egykori Gordon helyén épült. Ez az Arany János - Hadirokkantak utca - Népkert közé eső területet jelöli, két részben.
Az avasi lakótelep
Az Avason főleg szőlőt termesztettek, a pincékben bort érleltek és tároltak az elmúlt ezer év során. A XIX. század végén és a XX. század elején azonban a filoxéra és az iparosodás – kicsit talán a gyümölcstermesztés is – teljesen megsemmisítette a régi tradíciót.
A XX. század második felében az iparosodott Miskolcon égető volt a lakáshiány, mígnem a város vezetői kitalálták, hogy az Avasra egy Eger lakosságszámával vetekedő lakótelepet építenek. 1973 és 1985 között, három ütemben került sor a kivitelezésre, és 10 488 lakás épült a szőlőkertek, gyümölcsösök helyére. Elsősorban a kohászatban dolgozóknak szerettek volna lakást adni a város vezetői, de kerültek ide sokgyermekes családok, illetve olyanok is, akik meg tudták fizetni az ingatlant.
A kilencvenes években és később is, a fészekrakó programnak „köszönhetően” meglehetősen árnyalt kép vetődött a városrészre, veszélyes helynek tartották. Manapság sokkal jobb a helyzet, mivel élhető közösségek alakultak ki a jelenleg harmincezer lakosnak otthont adó Avason.
Reiman Zoltán
