A harmadik önkormányzati e-lakáspályázat indult el nemrégiben. A bérleti díjak a november elsején életbe lépett emelés után is havi 690 és 940 forint között alakulnak négyzetméterenként. Egy belvárosi, elsőövezetes, 55 négyzetméteres panellakás lakbére például jelenleg 26 950 forint, de az emelés után sem éri el a 38 ezer forintot. Ráadásul azoknak, akik lakbértámogatást kapnak, több ezer forint marad a zsebükben a különbözetből.
Összehasonlításképpen: a piaci ár – ugyanazon a területen – akár 120 ezer forint is lehet. Ingatlanpiaci szakértőket kérdeztünk arról, hogyan alakultak az árak az elmúlt egy évben, és mi várható a közeljövőben. Adataik alátámasztják: az ingatlanpiacon minimum dupla annyiba kerülnek az albérletek, mint amennyiért az önkormányzati lakásokat kínálják.
A Szentpéteri kapuban, a Katowice utcában található, első emeleti, 80 négyzetméteres, kétszobás lakást jelenleg 80 ezer forintért lehet kibérelni havonta. Az ár természetesen nagyban függ a lakás nagyságától, elhelyezkedésétől és állapotától, de a tapasztalatok szerint 60 ezer forint alatt még egy 35 négyzetméteres lakáshoz sem lehet hozzájutni. Végső Tibor, a Végső Ingatlanügynökség ügyvezetője a Miskolc Televíziónak elmondta, egy átlagos másfél szobás, 35-37 négyzetméteres lakás 60-70 ezer forint, igényesen berendezve inkább 80 ezer. Egy kétszobás, 50-55 négyzetméteres panellakás, de akár a gázos téglaépítésűek is, már a 80-120 ezer forint közti árkategóriában mozognak. Ehhez képest egy önkormányzati piaci elvű bérlakásért fele ennyit, de maximum 47 ezer forintot kell fizetni. Ez megfelel annak az önkormányzati törekvésnek is, hogy a következő 3 évben a költségelvű lakások díját a valós piaci díjak 50 százalékához közelítsék, míg a piaci díjakat mindezeknek a háromnegyedére.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint nem, vagy csak igen mérsékelt módon változott az albérletpiac az elmúlt egy évben. Ács Ferenc, az egyik országos hálózat miskolci ingatlanirodájának vezetője úgy fogalmazott, a viszonylag magas árak egy-két éve stagnálnak. Emlékeztetett, négy-öt évvel ezelőtt még fele annyiért lehetett albérletbe költözni, mint most. Aztán már-már kezdtek közelíteni a miskolci árak a fővárosiakhoz. De a kereslet így is megvan. – A portfóliónk jelentős részét az eladó ingatlanok teszik ki, de rálátunk és megfigyeljük az albérletpiacot is. Tapasztalataink szerint, ha az emberek úgy érzik, hogy még inkább veszélybe kerül az egzisztenciájuk, akkor inkább az albérleteket fogják keresni. Véleményem szerint marad a mostani kereslet, hiszen mindig vannak, akiknek bérlakásra van szükségük.
Az Otthon Centrum november eleji kimutatása szerint a legnagyobb vidéki városokban csak mérsékelt módon volt hatással a járvány az albérletpiacra. Téglalakások esetében 2 ezer, panellakásoknál 2050 forintra emelkedett a négyzetméterár. Győr és Székesfehérvár mellett Debrecen számít drágább településnek – ezekben a városokban jellemzően 100-120 ezer forintot kértek egy bérleményért, míg az olcsóbb városokban, így Pécsett, Szegeden és Miskolcon – ennél kedvezőbb, 80-100 ezer forintos bérleti díj volt irányadó az utóbbi két hónapban.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője megkeresésünkre közölte, kétszáz körül mozog náluk a miskolci hirdetések száma. A kereslet sem csökkent a koronavírus idején, és azt látják, hogy ha adódik jobb lehetőség, akkor a bérlők lecsapnak rá. – Ilyen bizonytalan helyzetben, amikor sokan a munkahelyüket is veszélyben érzik, az elsődleges szempont az albérletek havi díja. Ha egy nehezebb helyzetben nem sikerül megegyezni a tulajdonossal, akkor inkább olcsóbb lehetőségekre vadásznak. Ez persze a tulajdonosoknak is komoly veszély, és őket is együttműködésre készteti. Amikor bérletidíj-csökkenés az irányadó trend, akkor sok bérlő fantáziája is beindul, és ha nem is sikerül olcsóbbat találni, akkor ugyanazon bérleti díjért inkább nagyobb ingatlanba költöznek.
