Ugrás a tartalomra

A járvány szembesít a problémáinkkal

Létrehozva
Kép
A koronavírus-járvány rosszul érinti az emberek többségét. Illusztráció: Pixabay

Pszichológussal beszélgettünk a téli depresszióról és a koronavírus-járvány pszichés hatásairól.

- Érdemes különbontani a jelenségeket – fejtette ki a témát Csutak Gergely pszichológus.

- A téli depresszióval kapcsolatban általánosan elmondható, hogy a napos órák számának csökkenése a legfőbb kiváltó ok. Ebben az időszakban kevesebbet mozgunk a szabadban. Megfigyelhető a népi kultúrában is, hogy télen kisebb aktivitással éltek az emberek, ami a munkát illeti, de gyakran töltötték kint az idejüket. Városi környezetben ugyan nem csökken az aktivitás, ugyanúgy zajlik az élet, a munka, viszont sokkal kevesebb időt vagyunk a természetben. Nem éri annyi napfény sem a városlakókat. Összegezve: a városban élőkre igaz, hogy a fizikai aktivitásuk csökken, kevesebb napfényt vehetnek magunkhoz, viszont a munkájukat ugyanazzal az aktivitással kell végezniük.

A pszichológus szerint ezeknek köszönhetően leszünk a tél folyamán egyre enerváltabbak, csökken a motiváció. Ez a folyamat önértékelési problémákhoz, szorongáshoz vezet. Ezek a tünetek általában nem túl erősek, de vannak, akik érzékenyebbek a napos órák számának csökkenésére.
Betegség a háttérben

- Ilyen esetekben bizonyos ingerületátvivő anyagnak a cseréje nem megfelelő az idegrendszerben. Ez állhat a különböző bipoláris zavarok, a mánia, a depresszió és az egyéb idevágó betegségek mögött. Szerencsére mindez a társadalom kis részét, 3-5 százalékát érinti. Ezek az emberek többnyire küzdenek valamilyen hangulatzavarral, ezen pedig tovább ront a tél.

Csutak Gergely szerint az ilyen esetekben a gyógyszeres kezelés mellett a fényterápia is sikerrel alkalmazható. Ha azonban nem áll a megbetegedés mögött idegrendszeri probléma, akkor legtöbbször elégséges gyógymód az is, ha minél több időt töltünk a szabadban. Érdemes csökkenteni az éjszakázást is emellett.

A járvány, mint katalizátor

A koronavírus-járvány rosszul érinti az emberek többségét. Csutak Gergely szerint ezt fokozza, hogy a lakosság nagy részénél fennáll valamilyen rossz viszonyulási mód a saját életéhez, környezetéhez, illetve saját magához .

- Ennek a következménye lehet például a rossz párkapcsolat vagy a nem megfelelő munka. Mindez szorongást, lehangoltságot idéz elő. Hatását tekintve ez is olyasmi, mint a téli depressziónál tapasztalható tünetek. A járvány pedig ezeket erősíti, és jön a fóbia, a kényszer, a pánikbetegség – véli a pszichológus, aki szerint ha példának vesszük a párkapcsolatokat mint problémaforrást, szemléletes képet kaphatunk a járvány okozta szorongás hatásáról.

- Általánosságban elmondható, hogy sok a rossz párkapcsolat. Ez nem feltétlenül konfliktusokkal teli, erőszakos kapcsolatot jelent, vagy olyat, ami az egyik fél hűtlensége miatt romlott meg. Ide tartoznak a közönyös, érdektelen társas viszonyok is. Ezek eredményeként egyes emberek nem élik meg örömmel a párkapcsolatot, igyekeznek belőle menekülni. Az egyik klasszikus út a munkába való menekülés, míg mások a sportban vagy a baráti társaságokban látnak mentsvárat.
A járvány miatt azonban lezárultak ezek a menekülőutak.

- Többet vagyunk otthon, bezárva. Az emberek beszorulnak abba a közegbe, ahol alapvetően rossz a működésmód. Nem tudják levezetni a feszültséget, nem képesek a megszokott örömforrásokhoz jutni, így hatványozottan lép fel az eredeti probléma. Ennek eredményeképp még több feszültség halmozódik fel, és eljutunk a pszichés tünetekig – fogalmazott Csutak Gergely, aki szerint mindez levezethető más területekre is. - A járvány alatt az ember még inkább szembesül a problémáival - tette hozzá.

Ez is érdekelhet

A választást az nyeri, akinek többen hisznek
MiskolcBelföldVélemény
A választók a saját politikai meggyőződésüknek megfelelő narrációkat fogadják el, nem feltétlenül a valóságot – hangzott el többek között az MTA MAB Társadalomelmélet Szakbizottság Politikatudományi Munkabizottsága által szervezett politológusi kerekasztalbeszélgetésen.
Stenczel Istvánt köszöntötték
MiskolcSport
Bensőséges hangulatú ünnepséget tartottak szerdán délután Miskolcon.
Közeledik az óvodai jelentkezés
Miskolc
Április 21-23. között kell beíratni óvodába azokat a gyermekeket, akik 2026. augusztus 31-éig betöltik legalább a 3. életévüket, és óvodai jogviszonnyal még nem rendelkeznek.
Tavaszi takarítás Diósgyőrben és a Búza térnél
Gőzerővel folytatódik a tavaszi nagytakarítás Miskolcon
MiskolcKörnyezet
Tovább gördült a takarító „úthenger”: szerdán az Árpád és Kuruc utca, valamint a Búza tér környékén dolgozott a Városgazda.