Az ünnepelt 1933 szeptemberének végén született Gelejen. Mint mesélte, juhászcsaládban nőtt fel, édesapja mellett több felmenője is ezzel foglalkozott. Brindza József felidézte: felmenői Szlovákiából költöztek Magyarországra, Hódmezővásárhely közelében telepedtek le. Innen költöztek aztán a Hortobágy szélére, Mezőcsát és Gelej környékére.
- Több tízezer holdat béreltünk, ott tartottuk a juhokat. 1945 után kaptunk egy kis földet, azon gazdálkodtunk. Én azonban szerettem volna továbblépni; elég szegények voltunk, én pedig - legidősebb gyermekként - be akartam szállni a családi kasszába - sorolta.
Szavai szerint "gyalogmunkásnak" jelentkezett egy állami gazdasághoz, azonban hamar felmerült, hogy traktorozhatna is. Ehhez elvégzett egy iskolát, majd már 1952-ben beiratkozott a Miskolcon működő Nehézipari Műszaki Egyetemre. 1959-ben védte meg diplomamunkáját a Gépészmérnöki Karon.
Végzés után - mint később kiderült - első és egyetlen munkahelyére került: a Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárának elődjénél helyezkedett el, és innen is ment nyugdíjba 1993-ban.
Mint kiderült azonban, visszavonulása inkább a privatizáció felfordulásának volt "köszönhető". Elbocsátása után is aktív maradt ugyanis, és korábbi kapcsolatait felhasználva, egyéni vállalkozóként folytatta, egészen 28 éven át.
Büszkén mesélt az üzemben végzett munkájáról is a hosszú életutat ünneplő Brindza József. Egyedüli gépészmérnökként dolgozott a cégnél, a mozaiklap-gyártás műszaki háttérének fejlesztésével bízták meg. Ez akkoriban igencsak gyerekcipőben járt még, ráadásul a nehéz fizikai munkát döntően nők végezték. A fiatal gépészmérnök azonban sikerrel vette az akadályt, főleg, amikor egy olasz kapcsolatnak hála újabb, modern gépeket sikerült beszerezni.
Családjáról annyit árult el az ünnepelt, hogy kétszer nősült, első házasságából két fia született, második feleségének pedig két fia van. Nekik köszönhetően két unokával büszkélkedhet.
Megtudtuk azt is, hogy még fiatal juhászként jár Miskolcon, és az alföldi fiúnak annyira megtetszett a hegyek látványa, hogy eldöntötte: ő ilyen környezetben akar élni. Most bevallotta: ez volt az egyik fő oka annak, hogy most már hosszú ideje boldog perecesi lakos.
Kilencvenedik születésnapján Szomorné Takács Tünde, a polgármesteri hivatal lakosságszolgálati főosztályának csoportvezetője, valamint a választókörzet önkormányzati képviselője, Bazin Levente köszöntötte perecesi otthonában.
