Balogh Kálmán Kossuth-díjas cimbalomművész 2022-ben kapta meg a díszpolgári címet.
A mára nemzetközi szinten is elismert zenész Miskolc hírnevét öregbíti szerte a világot, hiszen itt született és nőtt fel. Saját bevallása szerint a Miskolcon szerzett zenei élményekből táplálkozik a mai napig. Utoljára két éve járt a városban, amikor Csík Jánossal játszott egy zenés irodalmi esten a Művészetek Házában.
– Miskolcon éltem egészen 18 éves koromig édesapámmal, édesanyámmal és a nővéremmel. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miatt kerültem Budapestre. Egy darabig visszajártam a szüleimhez, de aztán az életem áttevődött a fővárosba és külföldre – nyilatkozta szerkesztőségünknek Balogh Kálmán Kossuth-díjas cimbalomművész, Miskolc város díszpolgára. – Nagyon szép és pozitív gyermek- és ifjúkori emlékeim vannak Miskolcról, amelyeket még így, 67 évesen is fel tudok idézni – árulta el.
Elmondta, hatéves korában költöztek az Augusztus 20. utcára, egy komfortos lakásba. Az épületek közötti udvaron és játszótéren sokat játszott a környéken lakó gyerekekkel, és rengeteget bicikliztek. Nagyon szerette a Selyemréti Strandfürdőt is. Az akkori nevén Éder György Általános Iskolába járt, ahol több kulturális seregszemlén és versenyen szerepelt sikerrel.
– Tizenegy éves koromban kezdtem el cimbalmozni. Két éven keresztül édesapám minden péntek reggel elvitt minket autóval a nővéremmel a fővárosba. Béresné Szöllős Beatrix tanárnő adott nekünk klasszikus cimbalomórát, mert Miskolcon akkor még nem volt cimbalomoktatás. Tizenkét éves koromtól már szólót játszottam a miskolci Avas Táncegyüttes zenekarában, akikkel utazgattunk vidéki, illetve külföldi fellépésekre. Aztán jelentkeztem a miskolci konziba, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol a Budapestről elhívott Gerencsér Ferenc tanár úr megalakította a klasszikus cimbalom tanszakot – emlékezett vissza Balogh Kálmán.
Hozzátette, gimnazista korában az Erzsébet Fürdőbe járt tornaórára, az MVSC-be pedig kardvívó edzésekre. Olaszul és oroszul tanult, és sokat olvasott a könyvtárban.
– Akkoriban a Híd zenekarban játszottam, akikkel verset zenésítettünk meg és improvizáltunk. Utána megalakítottuk a Folk Szeptim zenekart, amellyel egyszer felléptünk a Kaláka Fesztiválon is Diósgyőrben. Nagyon sok inspirációt adott Miskolc, ahol mindenki támogatott. Az első szerelmeim is ott lobbantak fel. Még főiskolásként visszajártam a kortárs zenére specializálódó Miskolci Új Zenei Műhelybe, amikor azonban a szüleim Budapestre költöztek, akkor elszakadtam Miskolctól. Néha, amikor visszatérek egy-egy fellépésre, mindig rácsodálkozom, hogy megszépült a város – osztotta meg a cimbalomművész.
