Ugrás a tartalomra

Valószínű, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

Létrehozva
Valószínű, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 (vándorsólyom) japán űrszonda a Ryugu aszteroida felszínén pénteken – írta a BCC hírportálja.

Az űrszondának az volt a feladata, hogy mesterséges krátert hozzon létre a Ryugún. Ha sikerült, májusban visszatér a kráterhez, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetnek a tudósoknak a Naprendszer kialakulásának kutatásában.

A japán Kyodo hírügynökség szerint csak április végén erősítik meg, hogy sikerrel járt-e a robbantás.

A kicsiny kúpformájú eszköz (Small Carry-on Impactor, SCI), amelynek egy részét rézzel vontak be, pénteken indult el az űrszondából a Ryugu felé, amikor a Hajabusza-2 500 méter távolságra közelítette meg a kisbolygót. Úgy programozták, hogy a rézzel bevont részével 40 perccel később robbanjon a Földtől 300 millió kilométerre lévő Ryugún.

Megerősítették, hogy eközben az űrszonda azonnal eltávolodott a kisbolygótól, hogy ne rongálja meg a robbantás vagy a becsapódás kőtörmeléke, majd kis kamerát bocsátott ki a robbantás helyszíne fölé, hogy nagyjából egy kilométerre a robbantástól megörökítse az eseményt.

A kamera a Földre továbbítja a felvételeket, de nem tudni, mennyi idő kell ehhez.

Kép

A Hajabusza-2-nek két hétre lesz szüksége ahhoz, hogy újra elfoglalja korábbi helyét a Ryugu közelében. 

A kráter akár tíz méter átmérőjű is lehet, ha a Ryugu felszíne homokos, ha kőzetes részen robbantanak, akkor három méter átmérőjű – közölték a JAXA japán űrügynökség tudósai még a robbantás előtt.

A 2014 decemberében útnak indított űrszonda szeptemberben és októberben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet.

Közülük a német-francia fejlesztésű Mascot az aszteroida felszínének ásványösszetételét és mágneses mezejét vizsgálja. Februárban landolt az egy kilométer széles aszteroida felszínén, hogy kőzetmintákat gyűjtsön. A mindössze néhány másodperces művelet során a Hajabusza-2 kiengedett egy csövet és másodpercenként 300 méteres sebességgel tantálsörétet lőtt ki a kisbolygó felszínére, hogy a felverődő por-és kőzetszemcséket begyűjtse és elküldje a Földre. 

A mintagyűjtést követően a szonda visszaemelkedett eredeti pozíciójába, az aszteroida felszínétől mintegy 20 kilométeres magasságba.

A misszió a tervek szerint 2019 decemberében lezárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugút. Várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal.

Ez is érdekelhet

Elon Musk rakétája viszi fel a BME új műholdját
TudományBelföldVilág
Hamarosan magyar műhold is kering majd felettünk az űrben, fénylő pontját talán látni is fogjuk derült éjjeleken.
Történész augusztus 20-áról: az államalapítás jelentősége megkérdőjelezhetetlen
TudományMiskolc
Fazekas Csaba történész lesz az ünnepi Kilátó vendége a Miskolc Televízióban, akivel arról beszélgettünk, hogyan vált össznemzeti ünneppé augusztus 20-a.
A Miskolci Egyetem rektora és a múzeum igazgatója is állami kitüntetést vehetett át (frissítve)
TudományMiskolcBorsod-Abaúj-ZemplénBelföldTudomány
Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából több szaktárcánál is kitüntették a legelhivatottabb szakembereket.