A Jupiter a legnagyobb bolygó a Naprendszerben és több mint 60 holddal rendelkezik – közölte Kiss László csillagász az M1 Ma Este című műsorában. A holdak közül négy esetében – amelyeket Galileo Galilei fedezett fel 1609-1610 környékén – ténylegesen bolygó méretű testeknek számítanak. Ezek a holdak név szerint: Io, Európé, Ganümédész és a Kallisztó – tette hozzá.
Az Európé esetében már a legelső űrszonda-felvételek is megmutatták, hogy leginkább egy nagy jéggolyóhoz hasonlít. 1995-ben, amikor a NASA Galileo-szondája odaért, és 2003-ig a test körül keringett, a helyszíni mérések kiderítették, hogy a jégtakaró alatt folyékony víz, azaz óceánok találhatók – magyarázta.
Ez abból a szempontból is fontos, hogy a Földön lévő óceánokon kívül, az Európé bolygó lehet a második biztos égitest, ahol folyékony víz van a Naprendszerben. Ennek az lehet az egyik oka, hogy az Európé viszonylag közel, ellipszis formában kering a Jupiter körül, és emiatt folyamatosan dolgozik rajta a gravitáció.
Mint mondta, így belső hő keletkezik, amely a jégtakarók alatt folyamatosan felfűti a testet, ezt az űrkutatás nyelvén árapályfűtésnek nevezik. Az égitest asztrobiológiai szempontból azért érdekes, mert a Földön kívüli élet ezen a bolygón lehet a legvalószínűbb.
Ezt a felvetést akarja a NASA kideríteni azzal, hogy éveken belül űrszondát küld a holdra. Kiss László szerint ez egy nagyon hosszú folyamat, ugyanis körülbelül három év van hátra az űrszonda elindításához, és nagyjából ismét három évbe telik, hogy a készülék odaérjen az Európéhoz. Megjegyezte, a számítások alapján a 2020-as évek második felében kaphatunk majd mérési adatokat.
A tervek szerint az űrszonda a Jupiter körül fog keringeni, és a számítások alapján körülbelül 45 kört tesz majd meg az Európé közelében.
