Ugrás a tartalomra

Egy este a romantikusokkal

Kerekes Endre
Utoljára módosítva
2024. április 30. kedd 15:21
Ilyen volt: Fryderyk Chopin és Szergej Rachmaninov kompozíciói töltötték be a MÜHA hangversenytermét. Kerekes Endre vendégszerzőnk írt a koncertről.
Fotók: Miskolci Szimfonikus Zenekar

A miskolci koncertlátogatók április 22-én Fryderyk Chopin és Szergej Rachmaninov kompozícióit hallgathatták meg a Művészetek Háza hangversenytermében.

Az est „vezető tolmácsai” szűkebb régiónkhoz, illetve városunkhoz is kötődnek. Farkas Gábor és Farkas Róbert Ózd szülöttei, majd tanulmányaik egy részét Miskolcon folytatták. A dirigens, Farkas Róbert a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere 2021 óta, az est szólistája Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművész volt.

A hangverseny első felében a lengyelek zenei géniuszának, Fryderyk Chopinnek első (e-moll) zongoraversenye hangzott el (Op. 11). Az estén megszólaló zongoraverseny atmoszférája ellent tudott mondani annak a teóriának, miszerint a chopini zenekari hangszerelés olykor-olykor hiányérzetet kelthet a hallgatóságban. Farkas Róbert kitűnően vezényelte a miskolci zenekart, rengeteg színnel és dinamikai kontraszttal prezentálva a versenymű zenekari szólamát. Kiemelendő ezek közül az első tételt megnyitó nobilisnak ható nyitótéma, a második tételt elindító szinte éterinek tetsző vonós szólam, illetve a harmadik tétel karakteres kísérete, amely talán egy lengyel néptáncból, a krakowiakból táplálkozik.

Farkas Gábor zongoraszólója hűen tolmácsolta a lengyel komponista lelkivilágát tükröző hangok sokaságát. Az első tétel (Allegro maestoso) jól ismert főtémáját rengeteg felvételen vagy koncerten hallhattuk már, azonban a zongoraművész előadásában szinte új életre kelt. A későbbi legvirtuózabb szekciók is teljes tisztaságban és mélységben szólaltak meg, pedálhasználata is tökéletes egyensúlyban volt a játékkal. A második tétel (Romance: Larghetto) érzelemmel teli, bel canto stílust tükröző dallama ugyancsak mesteri módon szólalt meg, hűen annak elvárt karakteréhez: a zeneszerző titkolt szerelmi vallomást fogalmazott meg benne (csakúgy, mint a második zongoraverseny lassú tételében), ugyanakkor elővetíti a későbbi chopini noktürnök hangulatvilágát. A harmadik tétel (Rondo: Vivace) már korábban említett táncos karaktere kitűnően érezhető volt Farkas Gábor elmélyült játékán. Tökéletesen együtt tudott működni a zenekarral és a műhöz, illetve a szerzőhöz méltó előadás zárlata volt a concertot befejező briliáns E-dúr passzázs.

Az est második részében a Chopin művészetére is támaszkodó, de egyéni zenei nyelvezettel rendelkező Szergej Rachmaninov Rapszódia egy Paganini-témára című Op. 43-as darabja csendült fel. Rachmaninov Niccolò Paganini hegedűre írt 24. (a-moll) caprice-át dolgozta fel, a Paganini-téma mellett felvonultatja a középkori eredettel rendelkező Dies irae (A harag napja) dallamot is. A Rachmaninovra jellemző virtuozitás tükröződött az előadás során mind a zenekar, mind a zongorista játékán. A téma lecsupaszított változata indította a zongoraszólamot, kiegészítve a zenekar színes kíséretével, majd a szóló a szerző stílusához hűen fokozatosan kinyílt, elérve a szinte elérhetetlen technikai magasságokat. Mesteri tablója volt ez a Paganini-témának, ahol a zongora és a zenekar játéka remek egyensúlyt mutatott. Kiemelendő a variációsorozat 18. tétele, ahol orosz romantikus köntösbe bújtatva, Desz-dúr hangnemben szólal meg a téma. Megfigyelhető ennél a tételnél, hogy az előadók általában az orosz lélekre jellemző patetikus előadásmódot választanak, azonban Farkas Gábor egy disztingvált hangot ütött meg, mégis érezhető volt, hogy elértük a darab egyik katartikus momentumát. Megállapítható, hogy a második darab ugyancsak tökéletes választás volt: a Chopin-versenymű és a Rachmaninov-rapszódia a közönségből szűnni nem akaró tapsot váltott ki.

Természetesen az este nem maradt ráadás nélkül. A bevezetőben említett miskolci gyökerei kapcsán Farkas Gábor rövid felvezetésként megemlítette, hogy már fiatal korában érdekelte őt az átiratok világa – így talán nem véletlen, hogy repertoárján számos Liszt-átirat szerepel. Az első ráadás egy Chopin-mű liszti hatást keltő átirata volt, melyet az est szólistája készített. Chopin Op. 64-es Desz-dúr (Perc) keringőjét „terc-keringővé” formálva szólaltatta meg: az egyébként is virtuóz művet bonyolult tercfogásokkal „hangszerelte újra”, a darab bevezetőjében egy liszti „előhang”, az Erdőzsongás című koncertetűd néhány üteme szólalt meg. Az első ráadás után kitörő viharos tapsot egy sokkal visszafogottabb, a pillanatot is megállító kompozíció követte: Chopin Op. 74-es Lengyel dalok sorozatának Tavasz (Wiosna) című dalát a magyar származású zongoraművész-zeneszerző átiratában szólaltatta meg Farkas Gábor, ezzel téve fel a koronát az április végi koncertre.

A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertje (YAMAHA-bérlet III.) 
2024. április 22. Miskolc, Művészetek Háza
vezényelt: Farkas Róbert, zongorán közreműködött: Farkas Gábor

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!